Az idei költségvetést a kormány 0,5 százalékos GDP-növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval készítette. A GDP a második és a harmadik negyedévben is 1,5-1,5 százalékkal zsugorodik, a negyedik negyedévben kisebb mértékben, de még mindig a negatív tartományban marad - magyarázta a 1,5 százalékos gazdasági visszaesés lefutását a GKI elnöke.

Vértes András szerint Magyarországon jogbizonytalanság van, a kormány gazdaságpolitikája nemcsak hibás, de kiszámíthatatlan is, ami gazdasági recessziót eredményez. A jövő évre azért nem ad prognózist a GKI, mert túl sok a kiszámíthatatlan tényező - tette hozzá.

Az intézet az idén a magánfogyasztás 2,5 százalékos, a beruházások 4 százalékos visszaesésével számol. Vértes András közölte, hogy a GDP-arányos beruházási ráta 16 százalékra esett, ami az Európai Unió 27 országa közül az egyik legalacsonyabbnak számít, csak a görög és az ír adat rosszabb.

A GDP-arányos, eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiány az idén 2,5 százalék lesz az intézet kutatói szerint, s a GKI elnöke úgy vélte, ez a 3 százalék alatti mutató az egyetlen, amelyet a kormány biztosan teljesít, mivel gazdaságpolitikájának központi kérdése.

A folyó fizetési mérleg várhatóan 7,5 milliárd euró többlettel zár, ehhez járul a 2,5 milliárd euró összegű EU-forrás, így az ország külső finanszírozási képessége a GDP közel 3,7 százalékát teszi ki - mondta a GKI elnöke. A GKI kutatói az év végére 7,0 százalékos alapkamatot várnak. Az elnök szerint ennél akkor lesz alacsonyabb a kamatszint, ha az új összetételű monetáris tanács azt kikényszeríti.

"Az idén már nem lesz IMF-megállapodás, kivéve ha a pénzpiacon stresszhelyzet alakul ki, azaz a jelenlegi kamatok és árfolyamok meredeken felugranak, akkor sürgős lesz a hitelszerződés a kormánynak" - fogalmazott Vértes András. Számításai szerint idén 100 milliárd forint, jövőre 200 milliárd forint többletkiadás keletkezhet az IMF-megállapodás elmaradásából.