Szerencsejáték-törvény: moratóriumot javasolnak a piaci szereplők

Az E-Casino Szakmai Szövetség véleménye szerint moratóriumra van szükség az új rendszer bevezetéséig, mivel a végrehajtási rendelet a mai napig várat magára. Nemzetközi példák alapján a játékautomatákra érvényes új rendszer bevezetésének időigénye 12-18 hónapra tehető, figyelembe véve, hogy ilyen rendszer még sehol nem működik a világon.

Az átmeneti időszakban biztosítani szükséges a gépek esetében a lejáró engedélyek meghosszabbítási lehetőségét, továbbá türelmi időszakot adni az új rendszer bevezetéséig az adóemelés mérséklésével.

Mivel a törvény módosításai arra is kiterjedtek, hogy a jövő év január elsejétől csak szerver alapú játékszervezéssel lehet a nyerőautomatákat üzemeltetni, és az átállást meghatározó végrehajtási rendeletét még nem adta ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, véleményük szerint a csúszás az automatákat üzemeltető vállalkozások csődbe jutását eredményezi. 

Az E-Casino Szakmai Szövetség csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésére kiadott háttéranyag szerint nem sikerül elérni a tervezett adóbevételeket. A tájékoztató szerint 2010-ben és 2011-ben a nyerőautomatákból származó éves játékadó-bevétel 33 milliárd forint volt, 2012-re a költségvetés 60 milliárd forinttal számolt, amelyből jelenleg reálisan maximum 15-20 milliárd forint adóbevétel teljesül.

A Szerencsejáték Zrt. bevételével együtt a 2012-es költségvetés 78,4 milliárd forint játékadót irányzott elő. A most kiadott 2013-as költségvetési tervezetben már csak 58,1 milliárd forint játékadó-bevétel szerepel, ami - figyelembe véve a Szerencsejáték Zrt. 2012-es tervezetét - minimális bevételt jelent a nyerőautomaták után - vélik a szövetség szakértői.

Vaszil Krisztián, a szövetség elnöke elmondta: a nyerőgép- üzemeltetési szektor 2011 novemberéig a magyar GDP 0,3-0,4 százalékát adta. A költségvetési bevételeken belül a szektor súlya ennek több mint duplája volt. A 2011. szeptemberi törvény az iparág hosszú távú jövőjét a szerver alapú játékszervezés felé kívánta elmozdítani, a végrehajtási rendelet hiánya nem teszi lehetővé a szektor számára az új technológia kialakítását és a szükséges fejlesztések elindítását. A tavaly ősszel tervezett 1 éves átállási időszak több mint fele már eltelt anélkül, hogy az új technológia belátható időn belül rendelkezésre állna - emelte ki a szövetség elnöke.

Szerinte napjainkban egy nyerő automatára fix 500 000 forint adó esik havonta mind a prémium szolgáltatásokkal bíró I-es kategóriájú játéktermekben, mind a II-es kategóriában. Ehhez jön  meghatározott forgalom felett további 20 százalékos adó. Az I.  kategóriában, ha az üzemeltetésnek helyet adó terem bérleti - üzemeltetési díját, illetve az alkalmazottak után fizetendő járulékokat is számba vesszük, akkor egy nyerő automatára átlagosan 800 ezer forint teher jut, ezt a mostani körülmények között nem lehet kitermelni - mutatott rá.

Vaszil Krisztián szerint a teljes jelenlegi piac mintegy 3-4 ezer gépéből az I. kategóriába tartozó, magas színvonalú játéktermeket üzemeltető (a még megmaradt 5-6 nagy cégcsoport) 2000-3000 gépet üzemeltet, tehát mára a teljes nyerőgépes piac mintegy 80 százalékát ezek a vállalkozások adják. Ha ezek a cégek is kiesnek a piacról, akkor egyrészt hatalmas beruházások veszítik el értéküket, másrészt a 2012-re tervezett adóbevételből az év második felében folyamatosan lejáró gépengedélyek miatt a szektorból származó költségvetési bevételek gyakorlatilag megszűnnek - mutatott rá a szövetség elnöke.

Hozzátette: a nagyobb cégek néhány hónapig még megpróbálják túlélni az átmeneti időszakot. A magyar érdekeltségű cégek döntő része már tönkrement vagy a közeljövőben építi le az üzemeltetést. Vaszil Krisztián szerint a még üzemelő játékgépek engedélyei folyamatosan járnak le, ezek nem hosszabbíthatóak meg. A kieső engedélyek és a játékgépekre kivetett adóterhek együttesen a még üzemelő ágazat teljes megszűnéséhez vezetnek 2012 második felére.

A könnyen ellenőrizhető I. kategóriás játéktermi üzemeltetés megszűnésével a játékosok jó része alternatíva hiányában az illegális, illetve az adót nem fizető online szerencsejáték felé fordulhat, amelyből a költségvetésnek nem származik semmilyen bevétele - fejtette ki. Az NGM-nek többször jelezték, a végrehajtási rendelet késése súlyos gondokat okoz a nyerőautomaták üzemeltetőinek, de a tárca mindeddig nem alkotta meg a jogszabályt.

A pénznyerő ágazat több mint kilencven százalékát képviselő érdekképviseleti szervezet, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) is egyetért az E-Casino Szövetség által javasolt moratóriummal mint az adóterheket átmenetileg csökkentő javaslattal, az ügyben túl vannak a nemzetgazdasági tárcával történt egyeztetéseken is - közölte  Schreiber István elnök.

A szerencsejáték szövetség közleményében az MSzSz elnöke közölte: az átállási idő megkönnyítéséről, az adóterhek átmeneti csökkentéséről tárgyaltak az NGM képviselőivel, többször tudatták, hogy a terheket a régi, adóemelés előtti szinten kellene tartani, amíg a játékautomaták szerver alapú üzemeltetésére való áttéréshez a törvény végrehajtási rendelete el nem készül.

Az MSzSz erre több javaslatot tett, és ismertette az NGM illetékeseivel a már beigazolódott tényt, hogy a törvény hatálybalépésétől számított pár hónapon belül a vállalkozások többsége nem tudja kitermelni az ötszörös játékadót, és ezzel több tízezer család megélhetési forrása szűnik meg.

Schreiber István elmondta: számos hivatalos kérésük ellenére nem született a moratóriumra vonatkozó döntés a minisztériumnál. Felidézte, a törvény és a drasztikus adóemelés elfogadása előtt októberben, majd az adóemelést követően az MSzSz az iparágban dolgozó hatvanezer munkavállalót képviselve levelet írt a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek és az országgyűlési képviselőknek, amelyben azt kérték: vegyék figyelembe a nyerőgépiparban dolgozók érdekeit, kapjanak haladékot a játékadó 100.000 forint/gép/hó ötszörösére emelésének bevezetése előtt.

Akárcsak az E-Casino, az MSzSz is minden fórumon azt hangsúlyozza több mint fél éve, hogy a szerencsejáték törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet mielőbbi megjelenése az egyetlen kiút az ágazatnak arra, hogy "elkezdhesse újjáépíteni magát". 

Schreiber István ugyanakkor a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az átállási idő tekintetében az MSzSz optimistább, mint az E-Casino Szövetség. Az MSzSz szerint a rendelet kihirdetésétől számítva három hónap alatt startolhat az új rendszer, amennyiben az engedélyezési eljárásokat meggyorsítják. Csakis ebben az esetben lehetséges, hogy már az idén kalkulálhasson a szerver alapú üzemeltetésből származó játékadó bevételekkel a kormány - olvasható az MSzSz közleményében. 

Az MSzSz elnöke szerint a piaci szereplők garanciának tartják a rendelet mielőbbi megjelenésére a törvénymódosítást, valamint azt a tényt, hogy a második félév stabil játékadó-bevételeit a szerver alapú rendszertől várja a nemzetgazdasági miniszter. Mivel a kormány szándéka realizálni az új üzemeltetési formához kötött adóbevételeket, a szervezet szerint mielőbb nyilvánosságra hozzák a rendeletet is, sőt vélhetően nyitottak lesznek az engedélyeztetési eljárások gyorsítása által az átállás felpörgetésére is - olvasható a szerencsejáték szövetség közleményében.