Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A találkozón a déli tagállamokat érintő kérdésekről csak pénteken tárgyaltak volna, azonban az olaszok addig blokkolták az egyéb témákról szóló tárgyalásokat, amíg a déli államok ügyét előre nem vették. Ezért először egy olyan mechanizmus felállításáról született megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül feltőkésíthessék a bajba jutott délkelet-európai bankokat. Ez volt a cukorka ahhoz, hogy az olaszok és spanyolok belemenjenek a növekedésösztönző paktum egészének elfogadásába.
120 milliárd: kicsi, de fontos lépés a növekedés felé vezető úton
A Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által bejelentett növekedési paktum három részből áll. Az Európai Befektetési Bank (EIB) 10 milliárd eurós tőkeemelésén keresztül a bank hitelezési keretét 60 milliárdra növelik. Az uniós fejlesztési forrásokból (azon belül is a strukturális alapokból) egy 60 milliárd eurós, még nem felhasznált keretet pedig kisvállalkozások támogatására és a fiatalok munkahelyteremtésére fordítanának. Ezen kívül pedig közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúra-fejlesztési projekteket indítanának (igaz, csak 4,5 milliárd euró értékben), aminek a fedezete új fajta kötvények kibocsátása lenne. A csomag így valójában az EIB-t érintő 10 milliárdos forrásnövelésen kívül nem tartalmazna új forrást.
„Az EIB-nek adott 10 milliárdnak minimális a növekedésre gyakorolt hatása, azonban az érzékeny politikai helyzet miatt a válságkezelésnek az ilyen és ehhez hasonló kisebb lépésekből kell összeállnia” – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő (GE Capital) befektetési igazgatója. A bedőlés szélén álló Spanyolország 10 évre szóló államkötvényeinek kamatai már a finanszírozhatósági szempontból kritikus 7 százalékos határ közelébe értek (6,9 százalék), azonban az elemző szerint a komplexebb intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a délkelet-európai periféria számára hosszú távon olcsóbbá váljon a piacról való hitelfelvétel. Az intézkedés hatására a 10 éves lejáratú spanyol államkötvény hozama pénteken délelőtt 0,5 százalékponttal 6,43 százalékra esett.
Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet szakértője úgy látja, hogy az elfogadott paktum a válság kezelésének egésze szempontjából nem vehető komolyan, azonban jó kezdetnek tekinthető, amivel később meg lehet alapozni a piacok bizalmat. Gálik szerint a paktum főleg a francia választóknak szólhat, hiszen Hollande a növekedésösztönzés mellett kiállva nyert választásokat, a továbbiakban azonban ennél komolyabb intézkedésekre lesz szükség.
Hollande, a növekedésösztönzés legnagyobb híve
AP / Jacques Brinon
Hasonlóan vélekedett Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is, aki hangsúlyozta, hogy bár a növekedési paktumnak hosszabb, akár több negyedéves átfutási időre van szüksége, összességében csak az európai GDP pár százalékát érintő hatása lehet, így a válságkezelés egészét nem ezzel az intézkedéscsomaggal fogják megoldani az EU tagállamai. Ami azonban fontosabb, hogy a növekedési paktum mellett, a többi intézkedéssel együtt a döntések rövid távon jó hatással lehetnek a déli államok államkötvényeinek hozamaira.
Úton a bankunió felé?
A 120 milliárdos csomagot a spanyol-olasz páros végül csak az után volt hajlandó elfogadni, hogy a találkozón megegyezés született arról, hogy a bedőlés közelében lévő dél-kelet-európai bankokat közvetlenül az euróövezet állandó mentőalapján, az Európai Stabilitási Mechanizmuson (ESM) keresztül fogják megmenteni. Vagyis nem kell majd attól tartani, hogy valamelyik tagállam megvonná a támogatását a tétel költségvetési hiány-növelő hatása miatt.
A 17 országból álló euróövezet vezetői döntöttek arról is, hogy az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel. Duronelly úgy látja, hogy ezek a lépések szükségesek a bankunió létrehozása felé vezető úton. Azonban az unió stabilitása érdekében a legjobb megoldás az volna, ha a bankok ellenőrzése kikerülne a nemzeti kormányok felügyelete alól és uniós szintre kerülne ez a hatáskör. Az Európai Bizottság szerint a közös bankfelügyeleti rendszer létrehozása a betétesek védelme, a bankszektorba vetett bizalom helyreállítása és a pénzügyi ágazat ellenálló képességének javítása révén nagyban elősegítheti, hogy Európa kilábaljon a válságból.
Árokszállási elmondta, hogy az európai bankrendszer ugyan rendkívül integrált, de nagy probléma a közös szabályozás hiánya. A szakértő szerint mihamarabb szükséges lenne a közös szabályozási környezetet létrehozni, aminek a hiányából adódó hátrányokat a spanyol bankrendszer válsága nagyon jól érzékelteti – mondta az Erste Bank vezető elemzője.
Lesz még ebből Európai Egyesült Államok?
A kiszivárgott zárónyilatkozat szerint a következő hónapokban kell megteremteni a teljes gazdasági integráció felé vezető lépéseket. A dokumentum egységes pénzügyi, költségvetési és gazdaságpolitikai keretrendszert, valamint megerősített demokratikus legitimitást és számon kérhetőséget vizionál.
Duronelly elmondta: úgy látszik, hogy a válságból való kilábalás záloga a föderatív EU felé való elmozdulás lehet. A közgazdász szerint két út áll előttünk: az egyik az EU teljes szétesését hozza magával, a másik azonban az EU teljes újradefiniálásával és a nemzetállamok meghaladásával járhat együtt, amely politikai szempontból rendkívül érzékeny téma, így nagyon nehezen megvalósítható.
Túl a nemzetek Európáján?
AP / Virginia Mayo
Gálik szerint a többsebességes Európa koncepciója egy ideje újra bekerült az uniós politikai közbeszédbe. A jogi eszközök a fiskális paktum létrejöttével rendelkezésre állhatnak, így ha a jövőbeli válságoktól való félelem elég erős marad, akkor reális esély lehet az integráció mélyülésére.
„A kulturális különbségek erősen meghatározzák az országok gazdasági jellegét. Különbségeket láthatunk fogyasztási szokásokban, vagy a költségvetéshez való hozzáállás kérdésében is De a jelen válság arra mutatott rá, hogy a valutaunió közös fiskális felügyelet nélkül nem működhet” – mondta a hvg.hu-nak Árokszállási, aki szerint az együttműködésbe fektetett eddigi energia inkább a megegyezés felé mozdíthatják a feleket. Árokszállási hozzátette: valószínűleg nem ez a csúcs fog dönteni az EU jövőjéről, de a jelenlegi helyzet azért is kritikus időszak, mert számos állam most fogja eldönteni, hogy kimarad a folyamatból, vagy részt akar benne venni.
Hétvégéig húzódhatnak a tárgyalások
A növekedési paktum hírére a tőzsdék először pozitívan reagáltak, de a nap folyamán később alábbhagyott a piaci jókedv. A spanyol és az olasz állampapírokra viszont láthatóan pozitív hatással volt a pénteki megegyezés.
A tagállamok diplomatái szerint a találkozó akár a hétvégén is folytatódhat, ami azt eredményezheti, hogy a hétfői piacnyitásra megnyugtató döntésekről számolhatnak be Brüsszelből.
