A hétfőn elfogadott törvénymódosítások szerint augusztus 1-jétől a települési önkormányzatoknak lehetőségük lesz a szociális segély egy részét Erzsébet-utalványban kifizetni. A törvény értelmében a települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a támogatás összegéből havi 5000 forintot utalvány formájában lehessen adni, amennyiben az ellátás havi összege eléri a 10000 forintot. A gyermekvédelmi kedvezmény esetén az utalványozás nem csak választható opció, hanem egyenesen kötelező: az évi kétszeri 5800 forintos támogatást ennek megfelelően Erzsébet-utalványban fogják folyósítani.

A korábbi elképzelések láthatóan a jogszabályalkotás folyamatában jelentősen változtak. Áprilisban még egy Erzsébet-kártyának nevezett szociális kártya bevezetése szerepelt a tervekben: a kormány a foglalkoztatással kapcsolatos támogatások bevonása mellett olyan támogatásokat rendelt volna a kártyához, mint a családi pótlék vagy a lakásfenntartási támogatás, de ez utóbbiakról végül láthatóan lemondtak.

A segélyek nem készpénzben való folyósitásának ötlete a monoki polgármester 2009-es, minden bizonnyal alkotmánysértő kezdeményezését követően került át a mainstream politikába. Először egyes települési önkormányzatok karolták fel az ötletet, majd az MDF és a 2010-es választási kampányban miniszterelnök-jelöltjük, Bokros Lajos korteskedett mellette. Végül a Fidesz-KDNP tette a módszert legálissá, majd vezette be bizonyos támogatástípusokra, az utalvány kibocsátásával a Nemzeti Üdülési Alapítványt megbízva.

Harc az uzsora ellen?

A kormány már korábban utasította az érintett tárcákat, hogy vizsgálják meg, szociálpolitikai okokból mely szociális juttatások esetében indokolt az Erzsébet-utalvánnyal történő fizetés.Az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (akkor még, mint NEFMI) arra hivatkozott, az utalvánnyal vissza lehet szorítani az uzsorát, és hogy "az érintettek jól és életszerűen tudják felhasználni a szociális támogatásként kapott összeget". Kimondva-kimondatlanul: nem játékgépre, italra, cigarettára stb. költik.

Nem a pártra céloz

Túry Gergely

„Ez a megoldás nem feltétlenül könnyíti a rászorulók életét, mivel bármi uzsorává válhat, aminek értéke van. Azok, akik a szegények megsarcolására álltak rá, a kormány törekvései ellenére is meg fogják találni a módját, hogy hozzájussanak ezekhez a pénzekhez. A kormány megpróbálja bűnösként beállítani a szegény embereket, de a legtöbbjük esetében már azok a vádak sem állják meg a helyüket, amelyekre hivatkozva az utalványokat preferálják a szociális transzferekben.” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, az önkormányzati szférával foglalkozó Helyi Obszervatórium kutatóintézet ügyvezetője.

A munkahelyteremtés és a helyi közösségek erősítése lehet a válasz a kritikusok szerint

Korábban az LMP, az MSZP, továbbá tizennyolc civil szervezet is felszólalt a szociális juttatások utalványban történő kifizetése ellen. Gyakori ellenérv, hogy a csekk csak megnehezíti az alapvető élelmiszerek beszerzését, mivel nagyon sok helyen például nem is lehet vele fizetni. Kovács szerint nyilvánvalóan a valódi megoldást az jelentené, ha a segélyre szorulókat munkához tudnák juttatni.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, gödöllői polgármester kérdésünkre azt mondta, alapvetően egyetért azzal a céllal, hogy a szociális juttatások ténylegesen fontos és szükséges dolgokra legyenek elköltve, ennek ellenére azonban - ahogy ezt Schmidt és Kovács is hangsúlyozta - nem biztos benne, hogy ezt a rendszert nem fogják kijátszani. A polgármester szerint eddig is lehetséges volt természetbeni juttatásokat kiutalni, azonban az új módosítások nem rugalmasak, mivel például nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Gémesi hangsúlyozta: az emberek a mostani elképzeléssel szemben nem mindenhol herdálják el a támogatást, ezért fontos lenne, hogy helyben lehessen eldönteni a fizetés formáját, és ez a nevelési segély esetében a módosítás értelmében például nem lehetséges.

A polgármester szerint a helyi szociális csoportok szerepét kellene erősíteni, akik a helyi viszonyokat ismerve döntenének arról, hogy milyen formában utalnák ki a segélyeket. A polgármester továbbá hangsúlyozta azt is, hogy nem lehet előre látni, hogy az utalványozással járó adminisztrációs költségeket miből fogják megteremteni az önkormányzatok. Hasonló a problémája Schmidt Jenőnek is, a legtöbb helyhatóságot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnökének: „A rendszeres szociális támogatás jelenleg 27300 forint, amit az önkormányzatok folyósítanak, azonban számunkra az adminisztratív pluszköltségekből következően egész egyszerűen nem éri meg az utalványok igénybe vétele. A támogatások január 1-től a járási kormányhivatalokhoz fognak kerülni, akik már élni fognak a lehetőséggel, azonban a használatot jelentősen megnehezíti majd, hogy még mindig nagyon kevés az elfogadóhely.” - mondta Schmidt a hvg.hu-nak.

Nemzeti Üdülési Alapítvány: pénznyelő, vagy jótékonysági szervezet?

Az Erzsébet-utalványt a Nemzeti Üdülési Alapítvány (NÜA) bocsátja ki és forgalmazza. Mivel csak ehhez az utalványhoz kapcsolódik jelentős járulék-kedvezmény (a munkaadóknak az utalvány után csak 31 százalékos közterhet kell megfizetniük, szemben más kibocsátók étkezési jegyeivel, melyek után 51 százalékot), ezért a forgalmazó viszonylag könnyen kér magas jutalékot az utalvány után. Az elfogadóhelyektől a NÜA hat százalékot, a munkaadóktól két százalékot kap a névérték után.

A korábbi szabályozás idején a piacot három francia cég dominálta: a Sodexho, az Edenred és a Chéque Déjeuner, azonban ezek sem voltak nagyságrendekkel olcsóbbak a jelenlegi állami monopóliumnál. A NÜA minimális 6-6 százalékához képest a cégek átlagosan 4-5 százalékot vontak le az elfogadóhelyektől a visszaváltásért, míg a munkaadókat 2-3 százalékos járulék terhelte. A NÜSZ jutalékait korábban maga Matolcsy György is kritizálta. A kormányzat céljai a NÜSZ-szel kapcsolatban azért is ellentmondásosak, mert a hivatalos retorikában a szervezettel kapcsolatos szociális vonatkozások jelennek meg, miközben ennek jóval olcsóbb módját is megtalálhatnák, ha a pénzt nem járatnák meg egy nagy, költséges elosztó szervezetben.