Leminősítette hajnalban a Moody's Olaszországot

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja az európai és az amerikai piaci zárások után, péntek hajnalban Londonban bejelentette, hogy az olasz kormánykötvény-kötelezettségek besorolását az eddigi "A3"-ról két fokozattal - a köztes "Baa1" kihagyásával - "Baa2"-re rontotta, és az új osztályzaton is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A "Baa2" osztályzat is még befektetési ajánlású szint, de már csak két fokozatnyira van a befektetésre nem ajánlott "Ba" sávtól.

A leminősítés indoklásában a Moody's kiemeli, hogy véleménye szerint Olaszországnak ma nagyobb valószínűséggel kell szembesülnie finanszírozási költségei további meredek emelkedésével vagy piaci hozzáférésének elvesztésével, mint öt hónappal ezelőtt, amikor a cég legutóbb minősítési lépéseket tett Olaszországgal szemben. A Moody's szerint ennek oka a mind törékenyebb piaci bizalom, a Görögországból és Spanyolországból eredő járványveszély, valamint a külföldi befektetői bázis már érezhető eróziója.

A hitelminősítő szerint a spanyol bankrendszer a feltételezettnél nagyobb hitelveszteségeket fog elszenvedni, Spanyolország finanszírozási kihívásai pedig a korábban gondoltnál jelentősebbek. A Moody's elemzése szerint a szuverén adósságpiaci helyzet normalizálódása hosszú évekbe telhet, a politikai eseménykockázat és a szuverén törlesztésképtelenség előfordulási kockázata pedig a válság elhúzódásával egyre növekszik.

Mindemellett a görögországi fejlemények is kedvezőtlen fordulatokat vettek 2012 eleje óta, és az elmúlt hónapokban érdemben nőtt annak a kockázata, hogy Görögország távozik az euróövezetből.

Ebben a környezetben Olaszország magas adósságszintje, a 2012-2013-as időszak jelentős - évi 415 milliárd eurós, az olasz hazai össztermék (GDP) 25 százalékának megfelelő - finanszírozási igénye, valamint a külföldi befektetői bázis zsugorodása növekvő likviditási kockázatokat teremt - áll a Moody's pénteki elemzésében. A Moody's a leminősítés fő tényezői közé sorolta azt a várakozását is, hogy az olasz GDP-érték az idén 2 százalékkal csökken, és ez rontja a költségvetési célok elérésének kilátásait.

A hitelminősítő szerint mindemellett - tekintettel az olasz gazdaság méretére és az olasz kormány adósságterhére - megvannak a korlátai annak, hogy az euróövezeti mentőalapokból (EFSF/ESM) milyen mértékben lehetne támogatást nyújtani Olaszországnak, azzal együtt is, hogy a június végi EU-csúcson előterjesztett elképzelések szerint ezeknek a mechanizmusoknak a forrásait közvetlenül is fel lehetne használni a szuverén finanszírozási piacok stabilizálására.

Ugyanezt a problémát már más nagy londoni házak is felvetették. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai a június végi EU-csúcs utáni értékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy bár az elhatározott változtatások "kissé megkönnyítették" az ESM felhasználását a bankok aládúcolására és kötvényvásárlásra, továbbra is kételyek merülnek fel azonban azzal kapcsolatban, hogy e mentőeszköznek megvan-e a kellő "tűzereje".

A Capital Economics számításai szerint ugyanis az ESM 400 milliárd eurós - a már elhatározott spanyol banki segélycsomag levonásával számolt - kapacitása az olasz és a spanyol kötvénypiacon forgó államadósságnak hozzávetőleg a 15 százaléka. Az utóbbi időszakban ismét sorra minősítik le a nemzetközi hitelminősítők az euróövezeti országokat az adósságválság okozta kockázatok miatt.

Június végén Ciprustól a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot vonta meg a Fitch Ratings, nem sokkal korábban pedig a Moody's agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal a befektetési ajánlású adósosztályzati sáv alsó szélére minősítette le Spanyolországot, a spanyol bankrendszer feltőkésítésének várható államadósság-növelő hatására hivatkozva.

A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA legújabb, idei második negyedéves összesítése szerint a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül öt az euróövezet tagja.

A CMA listáján Görögország áll az élen, és a legkockázatosabb tíz államadós között van a valutauniós országok közül Ciprus, Portugália, Írország és Spanyolország is, olyan országokkal együtt, mint Argentína, Pakisztán, Venezuela, Ukrajna és Egyiptom.