Róna Péter közgazdász szerint Missura Gábor véleményével szemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azzal találkozik és beszélget, akivel akar, ahogyan az az állítás sem igaz, hogy Katona Tamás és ő a felügyelőbizottságot (fb) képviselte volna ezen a beszélgetésen. Róna hangsúlyozta: ő kereste meg az Európai Központi Bankot (EKB) azzal, hogy a Magyarországon bevezetni tervezett tranzakciós adóról szóló kisebbségi állásfoglalás nem szerepel az fb jegyzőkönyvében.
A közgazdász hozzátette: Járai Zsigmond fb-elnök állításával szemben nem magán-, hanem a különvéleményüket fejtették ki a találkozón az MNB-re kiterjesztett tranzakciós illetékről, amely szerintük sérti a jegybanktörvényt, az uniós jogelveket, az illetékadóról szóló 1990-es törvényt, jogszerűen pedig nincs forrása az MNB-re kirótt mintegy 120 milliárdos tranzakciós illetéknek.
Utóbbi kérdést Róna korábban az fb-nek is felvetette, ám – mint a közgazdász mondta – ezt az előterjesztést a fideszes többség leszavazta, arra hivatkozva, hogy a testületnek nincs hatásköre ezt vizsgálni, az előterjesztés be sem került a jegyzőkönybe, annak így semmiféle nyoma nem maradt, ott csak a többségi vélemény szerepel. Róna ezek után kereste meg az európai jegybankhálózatot felügyelő EKB-t, hogy felhívja a figyelmet arra: a kisebbségi állásfoglalások nem szerepelnek az fb jegyzőkönyvében, választ azonban még nem kapott.
Arra a felvetésre, hogy a különvélemény megfogalmazása nem sérti, gyengíti-e a magyar érdekeket az IMF-tárgyalások idején, Róna határozott nemmel felelt. Szerinte az „nem mehet tovább”, hogy a különvéleményeknek nincs nyoma, hiszen például az alkotmánybírók különvéleménye is mindig megjelenik a dokumentációban. Hozzátette azt is: nem ő, hanem Járai Zsigmond kereste meg a sajtót az ügyben.
