Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A kormánynak törvényi kötelezettsége kétévente beszámolót készíteni a kkv-szektorról és az Országgyűlés elé terjeszteni. A mostani jelentés a 2009-es és 2010-es évet mutatja be. Ebben Matolcsy György azt írta, az időszak a gazdasági és pénzügyi válság súlyosbodásával jellemezhető, a 2008-ban kezdődött válság hatása már 2009-ben érzékelhető volt: jelentősen visszaesett mind a külső, mind a belső kereslet, a GDP csökkent. Ebben a helyzetben a jelentés szerint a vállalkozások joggal várhatták el a kormányzati intézkedéseket, de azokra csak 2010 tavaszán, a kormányváltás után került sor.
Matolcsy jelentésében az áll: két akcióterv részeként a kormány csökkentette a társasági adót, bevezette a 16 százalékos családi adót, eltörölt tíz kisadót, a kkv-knak előnyös uniós pályázati rendszert alakított ki. Bevezette a Széchenyi Pihenő Kártyát, egyszerűsítette a végelszámolást és csökkentette a vállalkozások adminisztrációs terheit - sorolja a miniszter.
Matolcsy elégedettnek tűnik
Matolcsy György kiemelte: az intézkedések hatására a 2010-es, több mint 7 százalékos költségvetési hiány az év végére 4,2 százalékra csökkent, a GDP 1,4 százalékkal nőtt 2011 negyedik negyedévében. A további hatásokat sorolva a miniszter azt írta, jelentősen nőtt a működő gazdálkodó szervezetek száma, ennek motorja valószínűleg a kkv-szektor volt, a cégmegszűnések száma pedig 2009 második negyedévtől a cégalapításokéhoz közelít.
A foglalkoztatás terén 2011 negyedik egyedévében 3 millió 851 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 46 ezer fővel, 1,2 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011 január–októberben 1 millió 853 ezren dolgoztak, 29 ezer fővel (1,6 százalékkal) többen, mint 2010 azonos időszakában.
Az adóbevételekről Matolcsy György azt írta, a pénzforgalmi adatok alapján az összes gazdálkodó szervezettől származó adóbevétel 2010-ről 2011-re 8 százalékkal növekedett, ami 461,2 milliárd forint többletbevételt eredményezett a költségvetésben. Megjegyezte, hogy ennek 10,1 százaléka származik a szektorális különadókból, a többlet legnagyobb részét a TB járulékbevétel 30 százalékos emelkedése okozta. A társasági adó (tao) kulcsának 19-ról 10 százalékra csökkentése a kkv-k széles körét érintette, a 2011-es pénzforgalmi adatok az adóbevételek csökkenését vagy stagnálását mutatják, ugyanakkor a nagyvállalatok tao befizetései 30 milliárd forinttal emelkedtek.
Az export nő, a hitel csökken
A hitelezéssel kapcsolatban a miniszter azt írta, hogy a szektor hitelezése 2008-óta folyamatosan mérséklődik, a külkereskedelmet viszont pozitívan érintették az intézkedések, mivel 2011-ben 10 százalékkal nőtt az export. A kivitel volumene 10,2, a behozatalé 6,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, így a külkereskedelmi mérleg 1930 milliárdos aktívumot mutatott.
Matolcsy György kitért a 2012-es adatokra is: az idei év első hat hónapjában az előzetes adatok szerint külkereskedelmi mérleg 832 milliárd forint aktívumot mutatott, ez az egyenleg 44 milliárd forintos romlását jelenti az előző év hasonló időszakához képest.
A kkv-szektorról elmondható, hogy a 2010-es előzetes adatok szerint az üzleti szférában foglalkoztatottak 74,1 százalékának biztosítottak munkát, a bruttó hozzáadott értéknek pedig több mint a felét állították elő, az exportból való részesedésük 26,4 százalék. Magyarországon 682 ezer vállalkozás működik, amelynek 99,9 százaléka kis- és középvállalkozás.
