Hiába államosítják, lopni akkor is lopnak majd
Államosítaná a fémkereskedelmet egy fideszes országgyűlési képviselő, aki mintha egy korábbi jobbikos javaslatot karolt volna fel. Az ötletről a szakmai szervezetek a sajtóból értesültek, és szerintük az államosítással egyáltalán nem szűnnének meg a lopások, mivel ma is Európa legszigorúbb fémkereskedelmi törvénye van hatályban hazánkban. A helyzet itthon a szigorú szabályozás ellenére sem rózsás.
Sneider Tamás és Hegedűs Lórántné jobbikos országgyűlési képviselők darázsfészekbe nyúltak. A két képviselő még április közepén rukkolt elő a fémkereskedelem államosításának ötletével. Sneider akkor azt állította, hogy ma Magyarországon a fémek begyűjtése szinte teljes egészében összefügg a bűnözéssel. A jobbikos javaslat szerint egy 100 százalékban állami tulajdonú társaság felügyelné a fémkereskedelmet, és ez a cég írna ki pályázatot a fémkereskedő telepek koncessziós jogára. A jobbikosok a bírságokat is drasztikusan emelték volna, az állami engedély nélkül üzemelő telepekre akár 500 milliós bírság kiszabását is elképzelhetőnek látták. A törvényjavaslatot végül a két képviselő április közepén visszavonta.
Április végén azonban Pócs János fideszes országgyűlési képviselő interpellációjában újfent felmelegítette az ötletet, szerinte azért kellene állami monopóliummá tenni a fémkereskedelmet, hogy ezzel is gátat szabjanak a fémtolvajlásnak és az illegális kereskedelemnek. A képviselő úgy indokolta az államosítás szükségességét, hogy így a kereskedők nem a profitra és a mennyiségre koncentrálnának, hanem a szabályok betartására. Pócs még arra is hivatkozott, hogy az illegális kereskedelem és fémlopás megfékezése a területen jártas hatósági szakemberek véleménye szerint csak állami monopóliummal lenne elképzelhető.
A téma azután kapott ismételten nagyobb figyelmet, hogy az utóbbi hónapokban megszaporodtak a kábellopásos esetek. Különösen a MÁV-ot és a BKV-t "kedvelik" a tolvajok, az idei első félévben az utóbbi már 200 milliós kárt volt kénytelen elkönyvelni a lopások következtében, ez jelentős emelkedés a tavalyi egész éves 113 milliós összeghez képest. (A HÉV- és villamosvonalakon elkövetett nagyértékű fémlopások felderítésére időközben külön nyomozócsoport alakult a BRFK-n).
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) eközben hamarosan benyújtja a fémkereskedelmi törvény szigorítását, a módosítás a büntetési tételek közelmúltban elfogadott emelésén túl a tolvajok és az illegális felvásárlók értékesítési lehetőségeit is megszünteti – mondta el nemrég Pócs a Magyar Nemzetnek. A képviselő ekkor újfent a szektor állami monopóliumának szükségességéről beszélt, így elképzelhető, hogy valamilyen formában a benyújtandó törvényjavaslatban is szerepet kap majd a szektor államosítása. Az iparágat alapjaiban feje tetejére állító lépéssel ugyanakkor sokan nem értenek egyet.
A szocializmus alatt is lopták a kábeleket
Amikor tavaly év végén leültünk egyeztetni a Nemzetgazdasági Minisztériummal, akkor még szó nem volt államosításról, megdöbbenéssel értesültünk erről az ötletről, értetlenül állunk Pócs János javaslata előtt – mondta a hvg.hu-nak Vitányi Márton, a Magyar Fémhulladék Feldolgozók és Forgalmazók Szövetségének szakértője. A szakértő szerint 2010. január 1-je óta Magyarországon Európa legszigorúbb fémkereskedelmi szabályozása van érvényben, és a helyzet ennek ellenére sem javult. "A helyzet az, hogy korábban is belpolitikai alapon hozták meg a törvényt, amikor ellopták egy történelmi személyiség, politikus szobrát, és a pártok igyekeztek népszerű intézkedésekkel meglovagolni ezt" – emelte ki Vitányi.
A szakértő szerint azért is érthetetlen az államosítás, mivel egy indokot sem hallott, hogy az államosítás miként csökkentené a lopások számát. Emellett pedig "az NGM természetesen nem tervezte az államosítást az eredeti javaslatban, és tudomásom szerint a szakmai alapon történő jogszabály-módosítást támogatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) egyetértésben" – fejtette ki Vitányi. A szakértő szerint ugyanakkor a mostani helyzetben a legrosszabb az, hogy bizonytalanságban tartják a kereskedőket a jövőt illetően, így sok esetben elhalasztanak olyan beruházásokat, melyeket beterveztek. Vitányi szerint emellett a fémkereskedők "vitték el a balhét az illegális kereskedők és fémtolvajok helyett, nem csak a közvetlen – pénzügyi – károk miatt, hanem a szakmát érintő erkölcsiek miatt is".
Az államosítást semmiféleképpen nem tartja jó megoldásnak Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) ügyvezető igazgatója sem, mivel ez nem nyújt megoldást a lopásokra. Az ügyvezető szerint az iparág tulajdoni formája – magán vagy állami – semmilyen hatással nincs a fémlopásokra, a szocializmus ideje alatt az állami hulladéktelepekre is vitték a lopott kábeleket az emberek, és ott át is vették azokat tőlük. Míg ma Magyarországon 1,5 millió tonna fémhulladék kezelését végzik az ebben a szektorban dolgozó vállalkozások, ami több ezer munkahelyet biztosít, ami az államosítással veszélybe kerül.
Belső segítség nélkül nem megy a fémtolvajoknak
A fémipar két területén, a feldolgozásban és a kereskedelemben több mint 40 évet lehúzó Urbán János szerint a nagyértékű lopások főként belső segítséggel zajlanak. Ha ellopnak egy BKV-vonalról több kilométernyi elektromos vezetéket, akkor az elkövetőknek tudniuk kell, hogy abban nincs áram – emelte ki a volt kiskereskedő. A nagy port felkavaró esetek mellett az is előfordult, hogy maga a kereskedő is szenvedő alanya lett a lopásnak. "Hozzám is betörtek egyszer, a kereskedésbe, a saját teherautómmal együtt lopták el 8 millió forintnyi fémárumat" – mondta a nyugdíjas szakértő. Urbán szerint szakmai berkekben arról hallani, hogy rendkívül szervezettek a tolvajok, készpénzzel teli táskákkal jönnek a vevők a holmiért, és a lopott áru 2-3 órán belül már nincs is az országban.
| Európában a legszigorúbb az itthoni fémkereskedelmi törvény |
A 2010. január 1-jétől érvényes fémkereskedelmi törvénnyel Európában a legszigorúbban szabályozzák hazánkban a fémkereskedelmet. A törvény értelmében a kereskedők csak attól vehetnek át fémet, akik igazolták személyazonosságukat. A magánszemélyektől átvett fémhulladékot, fémárut hat napig külön kell tárolni, hogy az illetékes hatóságok adott esetben annak eredetét ellenőrizni tudják. A fémkereskedők eközben naponta küldenek adatokat az interneten a hatóságoknak arról, hogy mi érkezett be telephelyükre és mit adtak el. Emellett arról is számot kell adniuk, hogy kitől származik az áru. A kereskedőknek a telephelyeik után egyenként ötmillió forintos biztosítékot is be kell befizetniük, hogy stabil pénzügyi működésüket igazolják. A legális és az illegális telepek ellenőrzését 2010. január elseje óta a vámhatóság – időközben NAV – munkatársai ellenőrzik. |
A volt kiskereskedő értesüléseit Sárosi is megerősítette. "Nem úgy van, hogy csak bepakolják az ellopott kábeleket egy csomagtartóba, hiszen több száz méter kábel akár egy tonnát is nyomhat. Úgy véljük, bűnszervezetek szakosodtak a fémlopásra, ezek felderítésére kellene koncentrálni" – hangsúlyozta a HOE ügyvezetője. Pócs János képviselő áprilisi interpellációjában azt mondta, hogy "kerítésoszlopok, kerti szerszámok, csatornák, vízórák, köztéri szobrok, csatornafedelek találhatók eredeti vagy átalakított, összetört, ledarált formában a felvásárló telepek előtt sorakozó Zsigulik és kisplatós autók rakterében", és ezeket szállítják be legálisan vagy munkaidőn kívül a felvásárló telepekre. A szakmai szervezetek képviselőinek véleménye ugyanakkor egyértelműen a nagyüzemi, bűnszervezetben elkövetett fémtolvajlást nevezték meg a legfőbb problémának, és nem a Ladák csomagtartójába pakolt kábelek esetét.
Mi legyen a lomizással?
A lomizás is komoly probléma ezen a területen Vitányi szerint. "Ez a féllegális begyűjtési forma hosszú távon egyáltalán nem Európa-kompatibilis tevékenység, ugyanakkor ha megszűnne, akkor az érintett társadalmi rétegek máshol keresnének lehetőséget a megélhetésre, ami nem biztos, hogy legális lenne" – emelte ki Vitányi. Mivel a NAV-nak jelenleg nincsen bűncselekmény esetén eljárási jogosultsága, így hiába látnak egy udvaron rengeteg felhalmozott vasat, kábelt, a rendőrség segítségét kell kérniük ahhoz, hogy bejuthassanak az ingatlanra. A rendőrség viszont sok esetben nem ismeri teljes körűen a fémkereskedelmi törvényt, így a két szervezet együttműködésének javítására lenne szükség. "Nyugat-Európában külön kommandós egységek foglalkoznak a fémtolvajokkal, itthon is lehetne ilyen egységeket létrehozni, és emellett a lehető legtöbb kiskaput bezárni" – hangsúlyozta Vitányi.
A magánszemélyek szerepe lehet a kulcs
A jelenlegi törvényi szabályozásban az adatszolgáltatás fontos szerepe pozitívum, a magánszemélyek kiemelt kezelése is előremutató, emelte ki Sárosi. Az NGM előtt heverő minden érintett által támogatott, kompromisszumos tervezetben (melynek már egy újabb, átdolgozott formáját hamarosan benyújtja a minisztérium, ahogy a cikk elején említettük – a szerk.) a magánszemélyek fémbirtoklási kereteit is tovább szűkítenék, és a HOE ügyvezetője szerint így könnyebben ellenőrizhetnék a hatóságok, hogy ki, miért és milyen mennyiséget birtokol fémhulladékból. A HOE ügyvezetője ugyanakkor úgy véli, hogy leginkább a nyomozóhatóságoknak kellene a meglévő törvényeket betartatniuk és alkalmazniuk.
A magánszemélyek bizonyos, például kábel fémhulladék-leadásának engedélyhez kötése Vitányi szerint pozitív hozadékkal járhat és hatékonyabb lehet, mint a most alkalmazott 6 napos kényszertárolás (a magánszemélyektől átvett fémhulladékot hat napig külön kell tárolniuk a kereskedőknek az esetleges ellenőrzés miatt – a szerk.), amely viszont az eredeti elképzelést egyáltalán nem váltotta be. "Támogatjuk a közszolgáltatók kábel-megjelölési akcióját is, amely egyes potenciális elkövetőket visszariaszthat" – hangsúlyozta a szakértő.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
