Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A török kártya helyett azerire válthat a magyar kormány. A Figyelőnek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közel álló forrás úgy nyilatkozott, hogy az olajban gazdag kaukázusi állam 2-3 milliárd euró értékben vásárolhat 2-3 éves futamidejű magyar államkötvényt. Ez az összeg fedezné hazánk idei évre tervezett devizakötvény-kibocsátásának nagy részét.
A kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájába szépen beleillik a tervezett azerbajdzsáni akció. Orbán Viktor miniszterelnök többször is deklarálta az utóbbi hónapokban, hogy a hanyatló Nyugat helyett Kelet felé kell fordulnunk, és ott kell piacokat találnunk, forrásokat szereznünk. A Reuters augusztus eleji értesülése szerint Azerbajdzsán mellett Törökországban is helyi pénznemben kibocsátott államkötvényt adna el a magyar állam. A terv már az információ napvilágra kerülésekor is meglepte az elemzőket, mivel ilyen adósságfinanszírozásról még nem hallottak, és emellett drága mulatság is lehet ez a fajta adósságmegújítás.
A Figyelő információi szerint Budapest csak Bakuval tárgyal most ebben a kérdésben, a törököket az azeriek kérésére vonták be az egyeztetésekbe. Isztambul szívesen válna pénzügyi közponntá, de a hetilap szerint kérdéses, hogy egy maga is külső forrásra szoruló állam miért vásárolna külföldi államkötvényeket. Azerbajdzsán viszont 2-3 milliárd euró értékben valóban vásárolna 2-3 éves futamidejű államkötvényeket, a piaci hozamoknál alacsonyabb áron. Egy másik verzió szerint az azeriek piaci áron szállnának be, de aszerződésben lenne egy olyan opció, miszerint egy EU/IMF-hitelmegállapodás esetén a hozam követné a piaci árak csökkenését.
A Figyelő arról is ír, hogy a magyar kormány Szaúd-Arábiával az IMF-hitelkerethez hasonló méretű 10-15 milliárd eurós pénzügyi csomagról tárgyalt. Az egyeztetés állítólag azért szakadt meg, mert a szaúdiak hosszú távú, állami földekre vonatkozó haszonbérleti szerződést kértek cserébe. Pekinggel is hónapokig folytak tárgyalások: itt végül egymiliárd eurós államkötvényvásárlás jöhet szóba, amit Magyarország közelekedésfejlesztési projektekre költene - írja a Figyelő, melynek a megkeresésére az Állami Adósság-kezelő Központ cáfolta, hogy terveznének devizakötvény-kibocsátást az IMF-megállapodás előtt.
