Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem most és nem tárgyalási feltételekként közölte javaslatait a kormánnyal, és több pont minden bizonnyal nem is abban a formában fogalmazódott meg, ahogy a Magyar Nemzetben megjelent – derítette ki a hvg.hu azzal kapcsolatban, hogy a lap csütörtöki számában egy listát közölt az IMF feltételeiről.
Nyugdíjak csökkentése, nyugdíjkorhatár-emelés, családi pótlék csökkentése, személyi jövedelemadó-emelés, privatizáció, utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, értékalapú ingatlanadó, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának. Ezek a címek szerepelnek azon követelések között, melyeket a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra fideszes forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint a kormányfő tájékoztatta a Sárváron ülésező Fidesz–KDNP-frakciót az IMF „követeléseinek listájáról”.
Ez nem az IMF stílusa
Aki ismeri az IMF működését, az tudja, hogy a Nemzetközi Valutaalap sosem köti feltételekhez a tárgyalásokat, hanem a programkérő országgal közösen elemzi a helyzetet, megvizsgálja a költségvetési célokat és a kormány által felrajzolt makrogazdasági pályát. Ezeket összeveti a költségvetés tervezett bevételeivel és kiadásaival, és ha feszültségeket lát, jelzi. Ha az IMF amúgy egyetért a költségvetési céllal, akkor javaslatokat tesz azokra az irányokra, melyeket követve a kormány intézkedéseket fogalmazhat meg a cél elérése érdekében. De konkrét vagy számszerűsített lépéseket nem fogalmaz meg, pláne, nem ír elő – mondta a hvg.hu-nak a Valutaalap működését jól ismerő forrás.
Szerinte megint arról van szó, hogy az IMF-et próbálják úgy beállítani, mint amelyik idejön és diktál, pedig egy hitelmegállapodás rendszerint a programország vállalásaira épül. „A feltételeknek leírt lépések között több olyan is van, amit ebben a formában a Nemzetközi Valutaalap biztosan nem fogalmazott meg. Nyugdíjcsökkentést például legalább 20 éve nem kért. Most is azt tudom elképzelni, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára vonatkozó lépések megtételét javasolta. A családi pótlékkal kapcsolatban pedig nem a csökkentés lehetett a javaslata, hanem hogy célzottan, ne alanyi jogon adják. Az úgynevezett targetálás (azaz, hogy csak a rászorulók jól definiált csoportja kapjon támogatást) az IMF-nek már régóta visszatérő felvetése a szociális támogatásokkal kapcsolatban” – mondta a forrás, aki azt viszont leszögezte: a javaslatok többsége ugyanakkor olyan, amely a kiadásokat csökkenti vagy a bevételeket növeli, így lehetőségként racionálisan felmerülhet.
Mintha most hallaná először
Egy neve elhallgatását kérő, a jelenlegi tárgyalásokat is jól ismerő szakértő szerint a kormány eljátssza, mintha most értesülne a Valutaalap felvetéseiről. A Budapesten tárgyaló EU–IMF-küldöttség júliusban hátrahagyott egy helyzetértékelést (fact setting), amiben konkretizálták, hogy milyen feszültségeket látnak, és milyen területeken érdemes lépni. Ez a sajtóban megjelent. A kormányfő kommunikálta is, hogy az álláspontok távol állnak egymásról. Most pedig úgy csinálnak, mintha Sárváron érte volna őket egy távirat” – mondta a tárgyalások menetére rálátó forrás.
Július végén a hazánkból távozó IMF-delegáció vezetője, Thanosz Arvanitisz nyilatkozatában jelezte, 2013-ban újabb intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy csökkenjen az államháztartási hiány és az államadósság is csökkenőpályára álljon. A kormánynak hátrahagyott helyzetértékelés tartalmát ugyanakkor nem hozta nyilvánosságra, de a ténye ismert. „Az IMF feltehetően a kormányra bízta, hogy a helyzetértékelés tartalmát nyilvánosságra hozza-e. Mivel ez még nem olyan tárgyalás volt, aminek a vége programmegállapodás lett, de nem is az éves, a IV-es cikkely szerinti országjelentés vagy egy korábbi hitelprogram utólagos felülvizsgálati ellenőrzése szolgált az alapjául, ezért erről a Nemzetközi Valutaalap protokollja szerint nem kellett nyilvános memorandumnak készülnie” – mondta a Valutaalap eljárási rendjére is rálátó forrásunk.
Mit mondott a sajtónak a távozó delegáció? |
A július 26-án nyilvánosságra hozott nyilatkozat kevés konkrétumot tartalmaz. Az IMF delegációvezetője ebben többek között azt írta, hogy szeretné, ha fenntartható módon haladna a pénzügyi konszolidáció, helyreállítanák a pénzügyi szektor épségét, támogatnák a strukturális reformokat, és befektetőbarát környezetet teremtenének, a Széll Kálmán-terv céljainak megfelelően. A kiadások racionalizálását kérték, nem ad hoc intézkedéseket. A munkaerőpiac ösztönzését, a verseny erősítését és a veszteséges állami tulajdonú vállalatok (különösen a közlekedés területén) átalakítását javasolták, valamint hogy minden vállalatnak egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak Magyarországon. |
Terelés
Forrásaink szerint sokkal érdekesebb, hogy miért épp most kerültek be a sajtóba ezek a „feltételek”. Az azeri kötvénykibocsátás bukása, valamint az, hogy az Európai Bizottság kötelességszegési-eljárást indíthat Magyarország ellen a tranzakciós illeték jegybankra vonatkozó kiterjesztésével kapcsolatban, mind olyan negatív hír volt, amiről a figyelem most kissé elterelődhet. A „népharag” pedig az IMF-re irányulhat. „Ebben nincs túl sok kockázat: a Valutaalap az esetleg hamisan beállított információkat amúgy sem szokta kommentálni.” Másrészt Orbán most a frakció előtt beszél, ahol ha kellemetlen kérdéseket kap, takarózhat az IMF által előírt diétával.
Az Origo információi szerint Orbán Viktor eddig csak egy félmondattal ejtett szót az IMF-fel folytatandó tárgyalásokról, illetve a Nemzetközi Valutaalap esetleges feltételeiről a Sárváron zajló frakcióülésen. A kormányfő az internetes portál szerint ezeket csak inkább mint egy valamennyi eshetőséget számba vevő "horrorforgatókönyvet" vázolta fel, és nem pedig a szervezet konkrét kéréseiként adta elő – ez egybevág azzal, amit szakértők a hvg.hu-nak is elmondtak.
Nem pontosan ezekről a feltételekről volt szó
Ha összevetjük a Magyar Nemzetben megjelent „feltételeket” mindazokkal, amikről a hvg.hu egy európai bizottsági dokumentumra hivatkozva júliusban beszámolt, több különbséget is találunk. Így például a családi pótlék csökkentéséről konkrétan nem volt szó: Brüsszel a családokra vonatkozó szociális juttatások rendszerének hatékonyabbá tételét várja el a kormánytól, ami inkább a juttatások célzottságának növelésére, mint általános visszafogására utal.
Érdemes itt megjegyezni, hogy a családi pótlékot a kormány már eleve csökkenti, ugyanis nominális értéken be van fagyasztva évek óta, így évről évre elinflálódik az értéke. A kabinet egyébként korábban már többször is jelezte, hogy a családok támogatását a személyi jövedelemadó-rendszerbe épített családi adókedvezményen keresztül kívánja megoldani.
A napilap által említett további IMF-követelés, hogy a kormány emelje a személyi jövedelemadót. Az IMF januári országjelentését figyelembe véve az elvárást valószínűleg jobban fedi az egykulcsos adó felülvizsgálatának követelése. Ebben szerepet kaphat az is, hogy a kormány halassza el a szuperbruttósítás 2013-ra betervezett eltörlését, ami tovább csökkentené az szja-terhet. Ugyanakkor a július eleji bizottsági dokumentumból éppen az derül ki, hogy Brüsszel az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklését szeretné látni, melyek a 2011-2012-es adójogszabály-változások nyomán növekedtek meg. Az EB szerint ugyanis a mérséklés nélkülözhetetlen a foglalkoztatási helyzet javításához. Annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya ne boruljon fel, a Bizottság szerint a kormány mérlegelhetné az energiaadók növelését vagy az ingatlanadó kivetését (utóbbiról a Magyar Nemzet is beszámolt).
Mégsem teljesen légből kapottak
A napilap az IMF feltételei között említi a privatizációt és az utazási kedvezmények csökkentését. Ezt a július eleji bizottsági dokumentum is tartalmazta: Brüsszel a közösségi közlekedést költséghatékonyabbá tevő reformot várt, amibe beletartozhat az utazási kedvezmények csökkentése. Emellett még javasolta a tömegközlekedési és az energetikai szektorban a még állami kézben lévő vállalatok privatizációját, illetve a rögzített energiaárak felszámolását az energiaszabályozó hatóságok függetlenségének biztosításán keresztül.
Az utazási kedvezmények csökkentéséről Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára pár napja már elmondta, hogy azok részét képezik az IMF-tárgyalásoknak, így itt biztosra vehető, hogy ezen a területen változások lesznek. Az egyes állami vagyonelemek privatizációjára vonatkozó esetleges IMF-elképzelés ugyanakkor szembemegy a kormány az állam gazdasági szerepét erősítő elképzeléseivel. Ez különösen annak fényében lehet érdekes, hogy tavaly a magyar kormány pont a 2008-as IMF-hitel egy még megmaradt részletéből vásárolta vissza az oroszoktól a Mol egyötödét.
Segítség a bankoknak
A Magyar Nemzet a bankadó eltörléséről, és olyan követelésről is ír, hogy a kormánynak pénzt kellene juttatnia a bankszférának. A Bizottság elvárásai között ez utóbbival nem találkoztunk, és még a bankadó teljes eltörlése sem szerepelt, csak a csökkentése. (A Valutaalap által kiadott nyilatkozat viszont említette a bankszféra megerősítését.) A Bizottság több javaslatot is megfogalmazott az üzleti környezet javítására: intézkedéseket kértek a cégekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére, a befektetői környezet javítására és a nagyvállalatokat sújtó piactorzító szabályok felszámolására. Emellett az uniós szervezet javasolta a távközlési adó EU-konformmá tételét, valamint a válságadók kivezetését.
A Magyar Nemzet cikkében szereplő bürokrácialeépítés és önkormányzati kiadáscsökkentés a bizottsági dokumentumban nem szerepel, ugyanakkor ez nem idegen a nemzetközi szervezetek megszokott elvárásaitól. Az önkormányzati kiadáscsökkentéssel azonban lehet, hogy már elkéstek, ugyanis a jövő évi költségvetés drasztikusan, mintegy 40 százalékkal megvágja az önkormányzatok költségvetési támogatását.
Mást is kértek |
A júliusi brüsszeli dokumentumban az említetteken kívül még a jövő évi büdzsével kapcsolatos ajánlások is szerepeltek. Az EB azt akarta pontosan tudni, hogy a kormány hogyan képzeli az ország kivezetését a túlzottdeficit-eljárás alól, emellett azt is elvárta, hogy a kormány bemutassa, a középtávú költségvetési célokat pontosan miként szeretné megvalósítani. A bizottságnak nem felelt meg a kormány túlzottan optimista növekedési várakozása sem a 2013-as költségvetésben, és nem látta a munkahelyvédelmi akcióterv fedezetét sem. Emellett erősebb jogosítványokat javasol a költségvetési tanácsnak is. A bizottsági dokumentumban szerepelt az államadósság csökkentésének szorgalmazása, valamint a munkaerő-piaci és oktatási hátrányok ledolgozása is. Utóbbi területeken az EB azt szeretné, ha a közmunkaprogramok mellett nagyobb hangsúlyt fektetne a kormány a munkaerő képzésére, átképzésre, munkahelyteremtésre és a korlátozott munkaképességűek munkához juttatására. |
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Az egészségügyi államtitkár anyja egyszer megpofozta Gyurcsányt.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
Eltűnésekor hawaii mintás inget viselt.
Egy sárkányszörfös jókor volt jó helyen.
Egy-egy hátúszó néha elbizonytalanítja a fürdőzőket.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.