Jól időzített „IMF-lista” leplezheti a kormány fiaskóit
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem most és nem tárgyalási feltételekként közölte javaslatait a kormánnyal, és több pont minden bizonnyal nem is abban a formában fogalmazódott meg, ahogy a Magyar Nemzetben megjelent – derítette ki a hvg.hu azzal kapcsolatban, hogy a lap csütörtöki számában egy listát közölt az IMF feltételeiről.
Nyugdíjak csökkentése, nyugdíjkorhatár-emelés, családi pótlék csökkentése, személyi jövedelemadó-emelés, privatizáció, utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, értékalapú ingatlanadó, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának. Ezek a címek szerepelnek azon követelések között, melyeket a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra fideszes forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint a kormányfő tájékoztatta a Sárváron ülésező Fidesz–KDNP-frakciót az IMF „követeléseinek listájáról”.
Ez nem az IMF stílusa
Aki ismeri az IMF működését, az tudja, hogy a Nemzetközi Valutaalap sosem köti feltételekhez a tárgyalásokat, hanem a programkérő országgal közösen elemzi a helyzetet, megvizsgálja a költségvetési célokat és a kormány által felrajzolt makrogazdasági pályát. Ezeket összeveti a költségvetés tervezett bevételeivel és kiadásaival, és ha feszültségeket lát, jelzi. Ha az IMF amúgy egyetért a költségvetési céllal, akkor javaslatokat tesz azokra az irányokra, melyeket követve a kormány intézkedéseket fogalmazhat meg a cél elérése érdekében. De konkrét vagy számszerűsített lépéseket nem fogalmaz meg, pláne, nem ír elő – mondta a hvg.hu-nak a Valutaalap működését jól ismerő forrás.
Szerinte megint arról van szó, hogy az IMF-et próbálják úgy beállítani, mint amelyik idejön és diktál, pedig egy hitelmegállapodás rendszerint a programország vállalásaira épül. „A feltételeknek leírt lépések között több olyan is van, amit ebben a formában a Nemzetközi Valutaalap biztosan nem fogalmazott meg. Nyugdíjcsökkentést például legalább 20 éve nem kért. Most is azt tudom elképzelni, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára vonatkozó lépések megtételét javasolta. A családi pótlékkal kapcsolatban pedig nem a csökkentés lehetett a javaslata, hanem hogy célzottan, ne alanyi jogon adják. Az úgynevezett targetálás (azaz, hogy csak a rászorulók jól definiált csoportja kapjon támogatást) az IMF-nek már régóta visszatérő felvetése a szociális támogatásokkal kapcsolatban” – mondta a forrás, aki azt viszont leszögezte: a javaslatok többsége ugyanakkor olyan, amely a kiadásokat csökkenti vagy a bevételeket növeli, így lehetőségként racionálisan felmerülhet.
Mintha most hallaná először
Egy neve elhallgatását kérő, a jelenlegi tárgyalásokat is jól ismerő szakértő szerint a kormány eljátssza, mintha most értesülne a Valutaalap felvetéseiről. A Budapesten tárgyaló EU–IMF-küldöttség júliusban hátrahagyott egy helyzetértékelést (fact setting), amiben konkretizálták, hogy milyen feszültségeket látnak, és milyen területeken érdemes lépni. Ez a sajtóban megjelent. A kormányfő kommunikálta is, hogy az álláspontok távol állnak egymásról. Most pedig úgy csinálnak, mintha Sárváron érte volna őket egy távirat” – mondta a tárgyalások menetére rálátó forrás.
Július végén a hazánkból távozó IMF-delegáció vezetője, Thanosz Arvanitisz nyilatkozatában jelezte, 2013-ban újabb intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy csökkenjen az államháztartási hiány és az államadósság is csökkenőpályára álljon. A kormánynak hátrahagyott helyzetértékelés tartalmát ugyanakkor nem hozta nyilvánosságra, de a ténye ismert. „Az IMF feltehetően a kormányra bízta, hogy a helyzetértékelés tartalmát nyilvánosságra hozza-e. Mivel ez még nem olyan tárgyalás volt, aminek a vége programmegállapodás lett, de nem is az éves, a IV-es cikkely szerinti országjelentés vagy egy korábbi hitelprogram utólagos felülvizsgálati ellenőrzése szolgált az alapjául, ezért erről a Nemzetközi Valutaalap protokollja szerint nem kellett nyilvános memorandumnak készülnie” – mondta a Valutaalap eljárási rendjére is rálátó forrásunk.
| Mit mondott a sajtónak a távozó delegáció? |
A július 26-án nyilvánosságra hozott nyilatkozat kevés konkrétumot tartalmaz. Az IMF delegációvezetője ebben többek között azt írta, hogy szeretné, ha fenntartható módon haladna a pénzügyi konszolidáció, helyreállítanák a pénzügyi szektor épségét, támogatnák a strukturális reformokat, és befektetőbarát környezetet teremtenének, a Széll Kálmán-terv céljainak megfelelően. A kiadások racionalizálását kérték, nem ad hoc intézkedéseket. A munkaerőpiac ösztönzését, a verseny erősítését és a veszteséges állami tulajdonú vállalatok (különösen a közlekedés területén) átalakítását javasolták, valamint hogy minden vállalatnak egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak Magyarországon. |
Terelés
Forrásaink szerint sokkal érdekesebb, hogy miért épp most kerültek be a sajtóba ezek a „feltételek”. Az azeri kötvénykibocsátás bukása, valamint az, hogy az Európai Bizottság kötelességszegési-eljárást indíthat Magyarország ellen a tranzakciós illeték jegybankra vonatkozó kiterjesztésével kapcsolatban, mind olyan negatív hír volt, amiről a figyelem most kissé elterelődhet. A „népharag” pedig az IMF-re irányulhat. „Ebben nincs túl sok kockázat: a Valutaalap az esetleg hamisan beállított információkat amúgy sem szokta kommentálni.” Másrészt Orbán most a frakció előtt beszél, ahol ha kellemetlen kérdéseket kap, takarózhat az IMF által előírt diétával.
Az Origo információi szerint Orbán Viktor eddig csak egy félmondattal ejtett szót az IMF-fel folytatandó tárgyalásokról, illetve a Nemzetközi Valutaalap esetleges feltételeiről a Sárváron zajló frakcióülésen. A kormányfő az internetes portál szerint ezeket csak inkább mint egy valamennyi eshetőséget számba vevő "horrorforgatókönyvet" vázolta fel, és nem pedig a szervezet konkrét kéréseiként adta elő – ez egybevág azzal, amit szakértők a hvg.hu-nak is elmondtak.
Nem pontosan ezekről a feltételekről volt szó
Ha összevetjük a Magyar Nemzetben megjelent „feltételeket” mindazokkal, amikről a hvg.hu egy európai bizottsági dokumentumra hivatkozva júliusban beszámolt, több különbséget is találunk. Így például a családi pótlék csökkentéséről konkrétan nem volt szó: Brüsszel a családokra vonatkozó szociális juttatások rendszerének hatékonyabbá tételét várja el a kormánytól, ami inkább a juttatások célzottságának növelésére, mint általános visszafogására utal.
Érdemes itt megjegyezni, hogy a családi pótlékot a kormány már eleve csökkenti, ugyanis nominális értéken be van fagyasztva évek óta, így évről évre elinflálódik az értéke. A kabinet egyébként korábban már többször is jelezte, hogy a családok támogatását a személyi jövedelemadó-rendszerbe épített családi adókedvezményen keresztül kívánja megoldani.
A napilap által említett további IMF-követelés, hogy a kormány emelje a személyi jövedelemadót. Az IMF januári országjelentését figyelembe véve az elvárást valószínűleg jobban fedi az egykulcsos adó felülvizsgálatának követelése. Ebben szerepet kaphat az is, hogy a kormány halassza el a szuperbruttósítás 2013-ra betervezett eltörlését, ami tovább csökkentené az szja-terhet. Ugyanakkor a július eleji bizottsági dokumentumból éppen az derül ki, hogy Brüsszel az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklését szeretné látni, melyek a 2011-2012-es adójogszabály-változások nyomán növekedtek meg. Az EB szerint ugyanis a mérséklés nélkülözhetetlen a foglalkoztatási helyzet javításához. Annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya ne boruljon fel, a Bizottság szerint a kormány mérlegelhetné az energiaadók növelését vagy az ingatlanadó kivetését (utóbbiról a Magyar Nemzet is beszámolt).
Mégsem teljesen légből kapottak
A napilap az IMF feltételei között említi a privatizációt és az utazási kedvezmények csökkentését. Ezt a július eleji bizottsági dokumentum is tartalmazta: Brüsszel a közösségi közlekedést költséghatékonyabbá tevő reformot várt, amibe beletartozhat az utazási kedvezmények csökkentése. Emellett még javasolta a tömegközlekedési és az energetikai szektorban a még állami kézben lévő vállalatok privatizációját, illetve a rögzített energiaárak felszámolását az energiaszabályozó hatóságok függetlenségének biztosításán keresztül.
Az utazási kedvezmények csökkentéséről Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára pár napja már elmondta, hogy azok részét képezik az IMF-tárgyalásoknak, így itt biztosra vehető, hogy ezen a területen változások lesznek. Az egyes állami vagyonelemek privatizációjára vonatkozó esetleges IMF-elképzelés ugyanakkor szembemegy a kormány az állam gazdasági szerepét erősítő elképzeléseivel. Ez különösen annak fényében lehet érdekes, hogy tavaly a magyar kormány pont a 2008-as IMF-hitel egy még megmaradt részletéből vásárolta vissza az oroszoktól a Mol egyötödét.
Segítség a bankoknak
A Magyar Nemzet a bankadó eltörléséről, és olyan követelésről is ír, hogy a kormánynak pénzt kellene juttatnia a bankszférának. A Bizottság elvárásai között ez utóbbival nem találkoztunk, és még a bankadó teljes eltörlése sem szerepelt, csak a csökkentése. (A Valutaalap által kiadott nyilatkozat viszont említette a bankszféra megerősítését.) A Bizottság több javaslatot is megfogalmazott az üzleti környezet javítására: intézkedéseket kértek a cégekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére, a befektetői környezet javítására és a nagyvállalatokat sújtó piactorzító szabályok felszámolására. Emellett az uniós szervezet javasolta a távközlési adó EU-konformmá tételét, valamint a válságadók kivezetését.
A Magyar Nemzet cikkében szereplő bürokrácialeépítés és önkormányzati kiadáscsökkentés a bizottsági dokumentumban nem szerepel, ugyanakkor ez nem idegen a nemzetközi szervezetek megszokott elvárásaitól. Az önkormányzati kiadáscsökkentéssel azonban lehet, hogy már elkéstek, ugyanis a jövő évi költségvetés drasztikusan, mintegy 40 százalékkal megvágja az önkormányzatok költségvetési támogatását.
| Mást is kértek |
A júliusi brüsszeli dokumentumban az említetteken kívül még a jövő évi büdzsével kapcsolatos ajánlások is szerepeltek. Az EB azt akarta pontosan tudni, hogy a kormány hogyan képzeli az ország kivezetését a túlzottdeficit-eljárás alól, emellett azt is elvárta, hogy a kormány bemutassa, a középtávú költségvetési célokat pontosan miként szeretné megvalósítani. A bizottságnak nem felelt meg a kormány túlzottan optimista növekedési várakozása sem a 2013-as költségvetésben, és nem látta a munkahelyvédelmi akcióterv fedezetét sem. Emellett erősebb jogosítványokat javasol a költségvetési tanácsnak is. A bizottsági dokumentumban szerepelt az államadósság csökkentésének szorgalmazása, valamint a munkaerő-piaci és oktatási hátrányok ledolgozása is. Utóbbi területeken az EB azt szeretné, ha a közmunkaprogramok mellett nagyobb hangsúlyt fektetne a kormány a munkaerő képzésére, átképzésre, munkahelyteremtésre és a korlátozott munkaképességűek munkához juttatására. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
