Megtudtuk, mit kérhet Brüsszel a hitelért cserébe

A hvg.hu birtokába került egy bizottsági dokumentum, amely tételesen felsorolja, mit kérhet az EU-IMF a 10-15 milliárd eurós hitelkeret-megállapodás megkötéséért. A feltételek javát a Magyarországra vonatkozó májusban közzétett országspecifikus ajánlások képezik, de Brüsszel várhatóan további feltételeket is szabhat.

A kritériumok mindenekelőtt az államadósság csökkentésére, a befektetői környezet javítására, valamint a munkaerő-piaci és oktatási hátrányok ledolgozására összpontosítanak. Olyan tételek szerepelnek benne, mint az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklése, az ingatlanadó bevezetése, a bankadó csökkentése, illetve a válságadók kivezetése.

Túlzottan optimista a költségvetés

Ahogy azt múlt pénteken bejelentették, július 17-én Budapestre érkezik az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) közös tárgyalódelegációja. Azzal, hogy az MNB-törvényt a nemzetközi szervezetekkel leegyeztetve múlt pénteken módosította a parlament, az Orbán-kormány csak a hivatalos tárgyalások megindításáig jutott el tavaly november közepe, vagyis a hitelkérelem bejelentése óta. Arról azonban, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a kedvező elbírálásához, eddig egyelőre mindenki csak találgatott.

A hvg.hu által látott anyag szerint az EB szeretné pontosan tudni, hogy a kormány hogyan képzeli az ország kivezetését a túlzottdeficit-eljárás alól, és milyen strukturális átalakításokat kész vállalni ennek érdekében. A Bizottság elvárja, hogy a kormány bemutassa, a középtávú költségvetési célokat pontosan miként szeretné megvalósítani.

Kemény tárgyalásokra számít Varga Mihály

Túry Gergely

Nyílt titok Brüsszelben, amit bizottsági közgazdászok is megerősítenek, hogy a költségvetési sarokszámok és a kormány gazdasági előrejelzése túlzottan optimista, és az EU tavaszi előrejelzésénél fél százalékkal magasabb növekedési mutatókkal kalkulál. Forrásunk szerint az EB várhatóan azt kéri, hogy a magyar parlament addig ne szavazzon a jövő évi nemzeti költségvetésről, amíg arról a kormány képviselői az IMF és az EU szakembereivel nem konzultálnak. Az Orbán-kabinet tervei szerint még csütörtökön, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján elfogadják a képviselők a büdzsé fő számait, az azon belüli átcsoportosításokról, a képviselői módosítókról csak ősszel döntenek.

Erősebb jogosítványokat a Költségvetési Tanácsnak!

Az EB a költségvetési tervezésre és a Költségvetési Tanács hatáskörére vonatkozóan kritizálja a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvényt, és annak módosítását kérheti. Így elvárja, hogy a törvény pontosan definiálja a költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintés szabályait, mert jelenleg nincs erre vonatkozó egyértelmű törvényi elvárás, és ezt a kormány rendszeresen kihasználja.

A Bizottság emellett azt is nehezményezi, hogy a Költségvetési Tanácsnak csak javaslattételi joga van a többéves költségvetési kitekintéssel kapcsolatban, így nincs érdemi ráhatása, ha a kormány helytelen költségvetési pályát rajzol fel. (Ugyanakkor néhány pozitív változást a KT hatáskörének bővülésével kapcsolatban az EB is elismer.)

Nincs forrása a munkahelyvédelmi akciótervnek

A Bizottság az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklését szeretné látni, melyek a 2011-2012-es adójogszabály-változások nyomán növekedtek meg. Az EB szerint a mérséklés nélkülözhetetlen a foglalkoztatási helyzet javításához. Annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya ne boruljon fel, a Bizottság szerint a kormány mérlegelhetné az energiaadók növelését vagy az ingatlanadó kivetését. A foglalkoztatás növelése érdekében az EB továbbra is kiemelten kezelné a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését. Ehhez a családokra vonatkozó szociális juttatások rendszerét is hatékonyabbá tenné Brüsszel.

További nehézséget jelenthet a tárgyalások során, hogy az Orbán-kormány nemrég a kkv-k, valamint a kisadózók támogatására adó- és járulékcsökkentő javaslatokat tett közzé, de ezek költségvetési fedezete még nem pontosan ismert. Brüsszelben emiatt attól tartanak, hogy az akár több százmilliárdos költségvetési kiadás is fedezet nélkül a levegőben marad.

Módosítani kell az unorthodox adókat

Az EB azt szeretné, ha a közmunkaprogramok mellett nagyobb hangsúlyt fektetne a kormány a munkaerő képzésére, átképzésre, munkahelyteremtésre és a korlátozott munkaképességűek munkához juttatására. Emellett a nemzeti romaintegrációs stratégia megvalósítását is látni szeretné.

A Bizottság szeretné elérni, hogy a cégekre nehezedő adminisztratív terhek csökkenjenek, a kormány számolja fel a nagyvállalatokat sújtó piactorzító szabályokat, valamint célzottan támogassa az innovatív kis- és középvállalkozásokat. A bankadó felülvizsgálatát is kérhetik: mértéke nem haladhatná meg a 0,5 százalékot és középtávon harmonizálnia kell a formálódó európai tranzakciós adóval. A kiszámítható adórendszerről szóló fejezet részeként a távközlési adó EU-konformmá tételét, valamint a válságadók kivezetését is elvárja Brüsszel.

Oktatás és infrastruktúra

Az oktatás terén a Bizottság a korai iskolaelhagyók számának visszaszorítását, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatáshoz való hozzáférését segítő stratégia kidolgozását várja el, beleértve azt is, hogy ezt milyen forrásból kiviteleznék. Új elem az országspecifikus ajánlásokhoz képest, hogy az EB szerint a kormánynak tervet kellene elkészítenie, melyben körvonalazza, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a felsőoktatási törvény, valamint a keretszámok megváltoztatásával összefüggésben a felvételizők és az egyetemet, főiskolát befejezők száma ne csökkenjen.

Brüsszel továbbra is vár arra, hogy a kormány a közösségi közlekedés költséghatékonyabbá tételére vonatkozó reformot hajtson végre. Ezzel kapcsolatos új elem, hogy a Bizottság mind a tömegközlekedési, mind az energetikai szektorban a még állami kézben lévő vállalatok privatizációját is szeretné kiharcolni – amely kényes téma lehet a kormány központosító törekvései ismeretében. Emellett az energiaszabályozó hatóságok függetlenségének biztosítását, és ezen keresztül a rögzített energiaárak felszámolását is napirendre venné az EU.

Csak egy étlap

A hvg.hu-nak nyilatkozó diplomáciai forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsoroltak várhatóan a tárgyalások maximumát képezik majd, s mintegy étlapnak tekinthető a politikai alkudozás megkezdése előtt. De ahhoz, hogy a hitel feltételeiről közelebbit tudjunk meg, előbb el kell kezdődnie a tárgyalásoknak, Brüsszelbe kell látogatnia a tárgyalásokért felelős miniszternek, Varga Mihálynak.

Feltételeket szab az Európai Bizottság

Stiller Ákos

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2008-as magyar hitelkérelem óta változóban van a vonatkozó uniós szabályozás. Az eurózóna országainak a már elfogadott új szabályok szerint az EB országspecifikus ajánlásait mindenképpen tükröztetniük kell a következő évi költségvetési tervezetükben. Az eurózónán kívüli uniós tagországokra vonatkozó szabályokra csak júniusban tett javaslatot az EB, és arról még nem is tárgyalt a Tanács. A tervezetben az áll, hogy a tagállamok háromféle pénzügyi konstrukció közül választhatnak majd: rendelkezésre bocsáthat az EU a számukra egyszerű hitelt (loan), elővigyázatossági hitelkeretet választható feltételekkel (precautionary conditioned credit line, PCCL) és elővigyázatossági hitelkeretet nehezített feltételekkel (enhanced conditions credit line, ECCL).

Minek felelünk meg?

A könnyített feltételekkel megadott elővigyázatossági hitelkeretnek (PCCL) az igényléséhez a jövőbeli szabályok szerint egyszerre hat feltételnek kell megfelelni. Ezek közül ha bármelyik nem teljesül, akkor csak a nehezített feltételek mellett lehet megállapodni. Amennyiben az elővigyázatossági hitelkeret nem csupán védőhálóként működik, amely lehetővé teszi, hogy a piacokról olcsóbban tudjon egy tagállam hitelt felvenni, hanem akár csak egy részét is lehívja a tagállam, akkor automatikusan a nehezített kondíciók lesznek érvényesek. PCCL-t a Nemzetközi Valutaalap is felvette a termékei közé, így az onnan is igényelhető.

Az elővigyázatossági hitelkeret bevezetését az indokolta, hogy a piacok nyomása alatt lévő, de nagyon súlyos fenntarthatósági gondokkal nem küzdő államok is pénzügyi segítséghez jussanak - de ezzel még ne váljanak automatikusan programországgá. Ez utóbbinak ugyanis az árát a hitelminősítők és a hitelezők is megfizettetik, aminek jelentős a költségvetési vonzata.

A fent említett hat feltétel között szerepel, hogy a hitelfelvevő az EU országspecifikus ajánlásait maradéktalanul vegye figyelembe. (A Magyarországra vonatkozó ajánlásokkal a legutóbbi június végi EU-csúcson Orbán Viktor egyébként maradéktalanul nem értett egyet). Az államháztartás hiányát fenntarthatóvá kell tenni, a túlzottdeficit-eljárás alatt vállaltakat pedig teljesíteni kell. Feltétel még, hogy az ország képes legyen a piacokról finanszírozni magát, az ország folyó fizetési mérlege fenntartható legyen, a bankrendszer pedig stabil.

Noha ezek a szabályok még csak bizottsági javaslatként léteznek, a hvg.hu forrása szerint várhatóan ezek szellemében dönt majd Brüsszel Magyarország hitelkérelme esetében is.