A győztes ellenzéki koalíció vezetője, Bidzina Ivanisvili politikai téren tapasztalatlan ugyan, de "barátilag viszonyul" a külföldi befektetésekhez, gazdasági szempontból pedig liberálisnak tekinthető – írják az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének elemzésében, amelyet befektetőknek állítottak össze.

Az Eurasia londoni elemzői azt jósolták, hogy Ivanisvili folytatni, sőt mélyíteni kívánja majd az eddig elért reformokat, különös tekintettel arra, hogy a grúz közvélemény erőteljesen pártolja ezt a reformfolyamatot.

A ház szerint a külpolitikai kilátások is kedvezők. Ivanisvili az Oroszországhoz fűződő viszony javítására törekszik, és ebben a grúz közvélemény 88 százaléka támogatja.

A politikus ugyanakkor Grúzia NATO-csatlakozását és szorosabb EU-integrációját is kívánja. Bármilyen csapdák várjanak is rá azonban, a térségi biztonság szempontjából jól jön az Oroszországgal esetleg kipattanó konfliktus kockázatának hosszabb távú csökkenése – vélik az Eurasia Group elemzői.

A cég londoni szakértői szerint ennek jelentősége van az energiaipari beruházók számára is, tekintettel arra, hogy Grúzia jelentős mennyiségű azerbajdzsáni nyersolajat és földgázt továbbít.

Az Eurasia Group szakelemzői mindent egybevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a befektetők "turbulenciával" számolhatnak, belpolitikai destabilizációtól azonban nem kell tartaniuk Grúziában a mostani választások után.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a grúziai választások alkalmából összeállított helyzetértékelésében erőteljesnek minősítette Grúzia makrogazdasági teljesítményét, kiemelve, hogy a hazai össztermék (GDP) tavaly 7 százalékkal nőtt, és a növekedés széles bázisú: fő hajtóerői közé tartozik a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatási szektor és a turizmus.

A pénzügyi szektor nem teljesítő kinnlevőség-állományának aránya folyamatosan csökken, és most nem haladja meg a teljes rendszerszintű kölcsönportfolió 7 százalékát.

Az EBRD közgazdászai ugyanakkor a kockázatok közé sorolták a külső egyensúlyi helyzet romlását, kiemelve, hogy a folyómérleg-hiány tavaly a GDP-érték 12,7 százalékára emelkedett az egy évvel korábbi 11,5 százalékról. A növekvő magánszektorbeli tőkebeáramlások ugyanakkor felértékelődési nyomást gyakoroltak a helyi valutára, és lehetővé tették a jegybanki devizatartalékok feltöltését - áll a közép- és kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására két évtizede létrehozott londoni pénzintézet elemzésében.