A hatályos törvények szerint ha az infláció magasabb, mint azt korábban várta a kormány, akkor év közben rendkívüli nyugdíjemelést kell végrehajtani - idézte fel a VG.

Az év elején 4,2 százalékkal emelkedtek a nyugellátások, mivel azokat a költségvetési törvényben tervezett infláció szerint kell emelni. Az MNB szeptember végi közlése szerint ugyanakkor a pénzromlás mértéke az év végéig elérheti az 5,2 százalékot, ami azt jelenti, hogy rendkívüli nyugdíjemelésre lesz szükség.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a VG nyugdíjemeléssel kapcsolatos kérdéseire adott válasza a lap szerint arra enged következtetni, hogy annak meghatározásánál figyelemmel lesznek a nyugdíjas fogyasztói kosárra.

Ennek azért van jelentősége, mert a nyugdíjasok fogyasztásában a jövedelmükhöz viszonyítottan elsősorban az élelmiszerek, a háztartási energia és a gyógyszerek súlya a magas, és ezeknek a tételeknek az árváltozása erőteljesebben befolyásolja a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexét.

Márpedig – mint arra a Központi Statisztikai Hivatal jelentése rámutat –a  nyugdíjasok körében mért fogyasztóiár-index 2010 óta folyamatosan meghaladta a lakosság egészére vonatkozó indexet, döntően az élelmiszerek árának folyamatos és jelentős emelkedése miatt - tette hozzá a lap.

Egy somogyi nyugdíjas civil szervezet már a nyáron kezdeményezte, hogy a nyugdíjakat a jövőben a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított infláció mértékével megegyezően emeljék - idézte fel a VG, amely szerint Orbán Viktor a szervezetnek nem sokkal később azt írta, elképzelhető, hogy a jövőben az infláció helyett a nyugdíjas fogyasztói kosár áremelkedésével korrigálják a nyugdíjakat.