Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A képviselők - hangsúlyozta erről kiadott közleményében Surján László néppárti EP-képviselő - "mindkét esetben megerősítették: kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni".
Az Európai Parlament saját olvasatában a 2013-as kötelezettségvállalások szintjét 151,1 milliárd euróban, a kifizetések szintjét 137,9 milliárd euróban határozta meg. Ez a közösségi szinten összegzett bruttó nemzeti jövedelem 1,13, illetve 1,03 százalékát jelenti. Ezzel az elképzeléssel az EP a kötelezettségvállalásokban 1,5 milliárd euróval, kifizetésekben 5,3 milliárd euróval adna többet 2013-ban közösségi célokra, mint a tagállami kormányok testületét jelentő tanács.
Az EP-szavazás nyomán már e hét pénteken egyeztető tárgyalás kezdődik az EP és a tanács között. Ez a tervek szerint november 9-én zárul. A 27 fős EP-delegációnak tagja lesz Surján László is.
A szavazás során megerősítettek - eredetileg a magyar néppárti EP-képviselő által benyújtott - több, Magyarország számára fontos módosító indítványt, amelyek kutatás-fejlesztésre, az uniós szomszédságpolitikára, a határőrizet erősítésére és az iskolatej programra adnának több forrást.
A kohéziós politika területén a képviselők jóváhagyták az EP költségvetési bizottságában Surján László és Salvador Garriga EP-képviselő által javasolt emeléseket, amelyek nyomán erre a célra a Tanács javaslatánál 1,6 milliárd euróval adna többet a parlament.
A magyar EP-képviselő a szavazás után hangsúlyozta: ez az emelés Magyarországon főképpen a kohéziós alapból megvalósuló beruházásokat, a közép-magyarországi régiót és a határon átnyúló együttműködéseket érintheti, amelyek finanszírozását a tanács megnyesné. A többi magyarországi régiót érintő konvergenciaprogramok forrásait magyar-lengyel kormányzati összefogással a tanácsban már korábban sikerült megvédeni - tette hozzá Surján László.
Ami a 2014-2020-as pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentést illeti, ezzel kapcsolatban Surján László kiemelte, hogy a dokumentum megerősíti: az uniós kohéziós politika a befektetések, a fenntartható növekedés és a versenyképesség stratégiai eszköze, továbbá az európai szolidaritás fő pillére. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy ez a terület szilárd és fenntartható pénzügyi keretre támaszkodjon, és a finanszírozást legalább a 2007 és 2013 közötti időszak szintjén tartsák - állapította meg Surján László.
A többéves pénzügyi keretterv fő számairól először a novemberi EU-csúcson vitáznak majd az állam- és kormányfők. Megállapodásuk végleges elfogadásához az EP-képviselők többségének az egyetértése is szükséges.
