Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Augusztus végén közérdekű adatigényléssel kérte ki az Átlátszó a tavaly év végén bevezetett végtörlesztésről még 2011 nyarán készített tanulmányt, de azt „döntés megalapozásául szolgáló adat” jellege miatt 10 éves titkosságra hivatkozva nem kapták meg. Bírósághoz fordultak, de a szerdai tárgyalás előtti reggelen a KKI-t felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor jóváhagyásával hirtelen megkapták a tanulmányt.
A 2011. szeptember 20-ra datált tanulmány szerzői megállapítják, hogy a végtörlesztés uniós és magyar jogba illeszkedik, viszont „tőkekiáramlást, nagyobb adósságszolgálatot és szűkített hitelezést is eredményezhet”. Megjegyzik, hogy a 2004-ben elindult devizahitelezést a Fideszen kívül hazai és nemzetközi szakértők már korábban is veszélyesnek tartották. A végtörlesztéssel csökkenhet az ország devizakitettsége, tisztulhat a bankrendszer, de egyes bankok vesztesége nagyobb lehet a vártnál, a rendelkezéssel pedig csak a tehetősebbek járnak jól – írja a most megkapott szöveg.
„A végtörlesztés lehetőségéről hozott törvény hosszú távú következményei összefüggnek a programban részt vevők számával, a hazai bankok és a külföldi anyabankok későbbi reakcióival, a magyar gazdaság külföldi hitelezőnek helyzetértékelésével és az esetleges jogi lépések eredményével. Ezen tényezők önmagukban is nehezen jelezhetők előre, sok esetben nem számszerűsíthetőek, így az együttes hatásuk rendkívül bizonytalan” – olvasható a szövegben, amiben hozzáteszik, hogy „szinte biztos” hogy a bankok beperelik az államot, egy esetleges vereség pedig jelentős kártérítési költségeket vonna maga után.
