Költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-szlovák gazdasági fórumán, Budapesten. Ez arra enged következtetni, hogy a kabinet hallgat az Európai Bizottságra (EB), amely november 7-i őszi gazdasági előrejelzésében arra számított, hogy 2013-ban a magyar deficit a GDP-arányos 2,9 százalék lesz a kormány által kitűzött 2,7 százalék helyett. A kormányfő utalt arra, hogy ezt a lyukat tömik be. Ez nagyjából 60 milliárd forintra tehető kiigazítást tesz szükségessé.

Mindezt olyan megfogalmazásban ismertette, hogy bár nem akar a nyugat-európai társadalmakról negatív véleményt tükröző összehasonlításokat tenni, de "azért mégiscsak érdemes elgondolkodni azon, miért van az, hogy a magyar kormány szerdán, illetve péntek reggel arról döntött, hogy akkor 2,9-es hiány helyett hogyan lesz 2,7 százalék, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól". Vagyis költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, "miközben Nyugat-Európában milliók vannak az utcákon", folyamatos a politikai instabilitás, és bár az emberek Közép-Európában sem dobálják a kalapjaikat az égig, de pontosan tudják, hogy ha nem végzik el országaik átalakítását, nincs esélyük a jövőre - fogalmazott. A kormányfő a közölt számokkal arra utalt, hogy az Európai Unió múlt heti országjelentése szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a magyar kormány azonban 2,7 százalékos mértékre törekszik.

Viaskodás Brüsszellel

A lépésre azért szánta el magát a kormány, mert el akarja kerülni, hogy az európai pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) december 4-i ülésén számára kedvezőtlen döntés szülessen. Ugyanis még nem dőlt el egyértelműen, hogy Magyarország 2004 óta tartó túlzotthiány-eljárása hogyan folytatódik. A november 7-i EB-előrejelzést megelőzően még az is valószínű volt, hogy az Ecofin a bizottság ajánlására visszaállítja a Magyarországnak járó kohéziós források felfüggesztéséről szóló büntetést. Azonban az előrejelzésből kiderült, hogy a 2013-as hiány az EB szerint 2,9 százalékos lehet, vagyis nem haladja meg az EU 3 százalékos küszöbét. Így már nem valószínű, hogy jövőre büntetést kapunk, viszont lehet, hogy benne maradunk a túlzotthiány-eljárásban, a bizottság szerint ugyanis 2014-ben ismét túlmegy a deficit a küszöbön.

MTI / Kovács Tamás

Mint a hvg.hu korábban beszámolt, a miniszterelnök háborúban áll a kormányt folyamatos nyomás alatt tartó, őt korlátozni akaró Európai Bizottsággal, amely a túlzottdeficit-eljárás keretében fogja a magyar költségvetést, és akadályozza az unortodox gazdaságpolitika kibontakozását. A kormányfő mindenképpen le akarja győzni Brüsszelt, hogy 2013-ban szabadabban tervezhesse meg a választási költségvetést. Orbán kockázatos játékot folytat, aminek több százmilliárdos elvonás lehet a vége.

Hogy mi lesz a csomagban, a miniszterelnök nem részletezte. A hvg.hu az EB gazdasági előrejelzésének megjelenése előtt kormánypárti forrástól úgy értesült, hogy a kormány arra az esetre, ha a bizottság hiányszáma magasabb lesz a kabineténél, további kiigazító lépéseket tervezett. Az akkori értesülés arról szólt, hogy a kiigazítás a bankadó emeléséből állna (ami két tized százalékpontos eltérés esetén 60 milliárdos pluszterhet jelentene a pénzintézeteknek), ahogyan azt Orbán Viktor már az első októberi Matolcsy-csomag után bejelentette.

A Forma-1-ben akarunk indulni

Magyarországnak érdeke, hogy sikeres szomszédai legyenek, örülnie kell a szlovák gazdaság jó teljesítményének, és ha nem tartja elfogadhatónak gazdasági lemaradását északi szomszédjához képest, akkor nem azért kell szurkolnia, hogy a szlovákoknak rosszabbul menjen, hanem tennie kell azért, hogy jobban menjenek a saját dolgai - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "mi egy tehetséges és sikeres szomszéddal akarunk versenyezni, mert a Forma-1-ben akarunk indulni és nem a Forma-2-ben, nem a Forma-3-ban", még akkor is, ha ott könnyebb dobogós helyezéshez jutni.

Előadásában érintette a magyar-szlovák kapcsolatokat, közölve, hogy "Magyarország nem dugja homokba a fejét", pontosan tudja ugyanis, melyek a fennálló vitás kérdések Budapest és Pozsony között, és "nem ringatjuk magunkat" abba az illúzióba, hogy könnyű lenne ezek megoldása. A jó gazdasági együttműködés azonban segíthet megoldani az egyéb konfliktusokat is - vélekedett, hozzátéve: "mindkét fél tudatában van annak, hogy együtt fogjuk leélni itt, egymás mellett a következő jó néhány száz évünket is, tehát valamilyen egyezségre kell jutnunk egymással".

Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az európai válság még jó ideig velünk marad, mert "nem egy vagy két alkatrésze hibásodott meg a rendszernek, hanem úgy, ahogy van, az egész bedöglött", és "nekünk nem az autót kell megjavítani, hanem egy új autót kell szerkeszteni".

MTI / Kovács Tamás

Lesz szlovák-magyar kamara

A mintegy 250 szlovák és magyar vállalkozó, valamint kormányzati képviselő előtt a kormányfő ismét hangsúlyozta a közép-európai együttműködés és a Németországhoz való kapcsolat fontosságát. "Amikor a német export megy, mi is jól megyünk" - példázta a közép-európai gazdaságok és Németország összefonódását. Megítélése szerint a következő években az európai gazdasági térség növekedéséhez a legnagyobb mértékben Közép-Európa és Németország fog együtt hozzájárulni. Emellett az elkövetkező 15-20 évben a közép-európai térség - a makrogazdasági mutatók mellett - a bérek, a nyugdíjak, az életszínvonal területén is felzárkózik a Nyugathoz, sőt még elé is szeretne kerülni - fűzte hozzá.

A miniszterelnök úgy vélekedett, míg korábban az elméletek úgy szóltak, hogy a jól működő, sikeres nyugati modellhez kell kapcsolódni, addig mára ez a "mankó" kiesett, a mai kérdésekre ez a kijelentés már nem válasz. Orbán Viktor ezt úgy ítélte meg, "visszakaptuk a gondolkodás szabadságát". Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Magyarország jövője csak Nyugat-Európával együtt képzelhető el, "egy csónakban ülünk, a csónak nem hagyható el (...), egy gazdasági rendszerben vagyunk", vagyis érdekeltek vagyunk a többi tagállam sikerében. Közép-Európa együtt, egy csapatban képes a sikeres felzárkózásra - mondta el ugyanitt Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Szlovákiában és Magyarországon is pozitív a teljes fizetési mérleg, ami ritkaságnak számít az Európai Unióban.

Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, erősíteni kell Magyarország és Szlovákia között az együttműködést. Úgy vélekedett, hogy a szlovák gazdasági növekedést támogatja a szlovák és magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a politikusok feladata pedig a vállalkozói együttműködés lehetőségeinek megteremtése. Hozzáfűzte: az infrastrukturális és energetikai összekapcsolódás is lehetőségeket rejt, emellett az autóipar és a kohéziós források felhasználása területén is erősíteni kell a kooperációt. Robert Fico egyben javaslatot tett arra, hogy a szlovák-magyar gazdasági fórumot kormányzati szinten intézményesítsék, rendszeresítsék.

Parragh László, az MKIK elnöke bejelentette, hogy létrehoznak egy szlovák-magyar gazdasági és ipari vegyes kamarát, az erről szóló megállapodást a pénteki fórumon írják alá. Az erről szóló szándéknyilatkozatot pénteken Budapesten, a magyar-szlovák gazdasági fórumon írta alá Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.