szerző:
Máriás Leonárd - M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Háborúban áll a miniszterelnök a kormányát folyamatos nyomás alatt tartó, őt korlátozni akaró Európai Bizottsággal, amely a túlzottdeficit-eljárás keretében fogja a magyar költségvetést, és akadályozza az unortodox gazdaságpolitika kibontakozását. A kormányfő mindenképpen le akarja győzni Brüsszelt, hogy 2013-ben szabadabban tervezhesse meg a választási költségvetést. Orbán kockázatos játékot folytat, aminek több százmilliárdos elvonás lehet a vége.

Akármit csinálunk, sose elég” - fogalmazott Orbán Viktor az európai uniós állam- és kormányfők múlt heti tanácskozása után, arra reagálva, hogy az EU legfőbb döntés-előkészítő szerve, az Európai Bizottság (EB) jelezte, a brüsszeli ülés előtt bejelentett újabb, 367 milliárdos második Matolcsy-csomag még mindig nem elég. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról beszélt, a csúcson tájékoztatták az EB álláspontjáról, mely szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország „már majdnem” eleget tesz a kívánalmaknak.

A miniszterelnök már az első, közel 400 milliárdos, főleg bevételnövelést, adóemeléseket tartalmazó csomag után arról beszélt a Kossuth Rádió október 12-i reggeli műsorában, hogy az egyenlegjavító program Brüsszelnek szól, az Európai Bizottság ugyanis nem hiszi el, hogy 2013-ban 3 százalék alatti lesz a hiány. Matolcsy György múlt hét szerdán szintén az EB-re hivatkozott az újabb, 367 milliárdos csomag bejelentésekor. Azt mondta, október 15-én kapták kézhez a bizottság levelét, melyben az EB jelezte: az első csomag kétharmadát tartja csak megalapozottnak, így számításaik szerint további lépések híján 3,7-3,9 százalék lenne a hiány 2013-ban.

Fideszes és kormányzati források szerint a miniszterelnök és a kormányban fő szövetségesének számító Matolcsy hónapok óta az EU-val folyó konfliktusra figyel, ezt a csatát akarja megnyerni, amihez képest forrásaink szerint az IMF-megállapodást részletkérdésnek tekintik. A Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés elhúzódásának is ez az oka a források szerint, ezért a kormányfő rendkívüli jelentőséget tulajdonít az uniós pénzügyminiszterek november 7-i, illetve a decemberi tanácskozásának, ahol Magyarországról is dönthetnek.

Mint egy forrásunk fogalmazott, Orbán úgy gondolja, ha sikerül kikerülni tavaszig a 2004-ben indult túlzottdeficit-eljárás alól, akkor szabadabban alakíthatja a kormány a gazdaságpolitikát, sőt politikai értelemben is nagyobb lesz a mozgástere a Fidesznek a 2014-es választások előtt. Mint azt az Origo kedden meg nem nevezett kormányzati és uniós forrásokra hivatkozva megírta: a kormány kockázatos játékba kezdett, de év végéig akár a maga javára is fordíthatja az uniós hangulatot.

Amitől Orbán is fél

„Ilyenkor az erő előtt meg kell hajolni, vagy ki kell térni” – magyarázta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban, miért fogadták el az első, 400 milliárdos csomagot, holott szerinte, ha az EB engedné, hogy valamivel nagyobb legyen a hiány, akkor ennek a felére sem lenne szükség.

Orbán ökle az Európai Bizottságot célozza
©

Ezzel szemben több forrás is azt mondta, az EB-vel vívott csatározás nem ért véget, Orbán nem hajolt meg „az erő előtt”. Mint egy magas rangú fideszes politikus fogalmazott, már az első csomag kiküldésekor „ott volt az íróasztalban” a második pakk. Forrásunk szerint a kormányfő üzent is az EB-nek: számítsanak arra, ha továbbra is elégedetlenek, akkor vállalják ugyan a kiigazítást, de olyan módszerekkel, amik korábban zavarták az Európai Bizottságot: marad a bankadó, növelik a tranzakciós adót, megadóztatják a közműszolgáltatókat.

Forrásaink szerint Orbán mindenképpen meg akar szabadulni a 2004-ben indult túlzottdeficit-eljárástól, ugyanis a miniszterelnök szerint az utóbbi két évben kiderült, hogy ez az egyetlen olyan eszköz az EU kezében, amivel befolyásolni tudja a hazai politikát. Bár a médiatörvény ügyében hosszú levelezés volt az EB-vel, végül a parlament úgy tudta módosítani a törvényt, hogy a Fidesz számára fontos legtöbb elemét meg tudta őrizni. Ugyanakkor a kötelezettségszegési eljárások elhúzódnak. A leghamarabb a bírák nyugdíjazása ügyében – melyet az Alkotmánybíróság is kifogásolt – várható döntés: az Európai Bíróság november 6-ra tűzte ki az ítélethirdetést.

Ez viszont nem ütne olyan lyukat a költségvetésen, mint a 2010-ben elfogadott telekomadó ügye. Ez szintén az utolsó szakaszban van, azaz az Európai Unió Bírósága dönt az magyar kormány és az EB vitájában. Ez 160 milliárdos mínuszt eredményezhet, de információink szerint a kabinet reménykedik benne, hogy az előbb tárgyalt francia és a spanyol különadókat nem meszelik el, ami precedens teremthet a magyar ügyhöz, ráadásul a tárgyalás el is húzódhat. Emellett egy tavaly elfogadott kétharmados törvény alapján a válságadó kiesése esetén a fedezetet újabb különadó kivetésével teremtheti elő a kormány. Rogán Antal a hvg.hu-nak adott múlt heti interjújában pedig úgy fogalmazott, a telekomadó új változatát már úgy dolgozták ki, hogy védhetőbb legyen, ebben „a verzióban már nincs ilyen kockázat”.

A bizottsággal is háborúzik

Mindezekkel szemben a túlzottdeficit-eljárás az uniós támogatások visszafogását jelentheti, amivel számtalan beruházás maradna el 2013-2014-ben, azaz a választások előtt. Mint egy forrásunk fogalmazott: a kampányban ezek a fejlesztések sokat számítanak, nem maradhatnak el „a szalagátvágások”.

Olli Rehn - a Fidesz szemében maga az ördög
©

Ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás fennmaradásával az EU intézményei továbbra is befolyásuk alatt tarthatnák a hazai költségvetés tervezését, hiszen mint a hetekben is kiderült, az egyes intézkedéseket külön-külön véleményezve mondhatja meg az EB, mi az elfogadható és mi nem. Az EB kormányzati forrásaink szerint azért is ragaszkodik az eljárás fenntartásához, mert így 2013 júniusáig nyomás alatt tarthatja a kabinetet, amire idén nyáron utalt is Matolcsy. Ezt viszont forrásaink szerint nehezen viseli a miniszterelnök, aki különösen a következő két évben szeretne nagyobb mozgásteret. Forrásaink szerint Orbán mégsem azt az utat választotta, hogy szakmailag az EB számára is tetsző intézkedéseket hoz. Inkább folytatja a harcot a bizottsággal, és megpróbálja uniós szintéren megnyerni a csatát az EB-n belül, illetve az uniós csúcsokon. Az Origo szerint az EB-ben sem gazdasági, hanem politikai okok miatt kritikusak Magyarországgal, mert „önjárásra hajlamos Orbán-kabinetet folyamatos nyomás” alatt akarják tartani.

Ezt veszíthetjük

Ahhoz, hogy a Magyarország ellen folyó túlzotthiány-eljárást megszüntessék, arra van szükség, hogy a költségvetési hiányt fenntartható módon 3 százalék alá csökkense a kormány. A fenntarthatóság kérdése azonban olyan rugalmas kritérium, amelynek jelentése feltehetően a kormány és az EB aktuális viszonya alapján változhat. Idén márciusban az Európai Bizottság javaslatára az Ecofin úgy döntött, 2013-tól megvonja Magyarországtól a kohéziós forrásokat, mert nem képes 3 százalék alatt tartani a hiányát. Az ötletet Olli Rehn pénzügyi biztos dobta be februárban: ő  mutatta be azt a javaslatot, mely szerint közel 145 milliárd forintnak megfelelő kötelezettségvállalást fagyasztottak volna be, mivel Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette a túlzotthiány-eljárásban tett brüsszeli ajánlásokat.

Az EB május végén már a szankció felfüggesztését javasolta, pedig még akkor is úgy látta, hogy a költségvetési egyensúlyt döntően egyszeri intézkedésekkel biztosítja a kormány, így hosszú távon nem csökkenti jelentős mértékben a strukturális költségvetési egyenleggel kapcsolatos kockázatokat. A fenntarthatóság hiánya alapján ugyanakkor az EB nem javasolta a Magyarországgal szemben folyó túlzotthiány-eljárás megszüntetését. Az EB azzal érvelt, hogy a magyar túlzotthiány-eljárás előzményei is erre az „óvatos megközelítésre” adnak okot.

Egy magas rangú, név nélkül nyilatkozó fideszes forrás úgy vélte, az EB a kemény dió, mert a Fidesz vezetősége szerint az Európai Bizottságban van egy olyan csoport, amely meg akarja törni a magyar kormányt. A kabinetben úgy látják, ennek a csoportnak Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos az emblematikus figurája, az elnök, a jobboldali néppárti José Manuel Barroso pedig egyensúlyoz a tagok között. A jelenlegi állás szerint viszont az is eléggé valószínű, hogy az Európai Bizottság november 7-i előrejelzésében ismét a Magyarországnak járó kohéziós források felfüggesztésére tesz javaslatot. Ám a Fideszben arra számítanak, hogy a szigorú költségvetési elvárások miatt elégedetlen tagállamok vezetői egyre kritikusabban viszonyulnak az EB-hez, így ha a bizottság nem is nyerhető meg, talán a pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin, pontosabban a válságkezeléssel kínlódó, a deficitcélt egyre nehezebben tartó egyes déli tagállamok igen.

Mint a hvg.hu korábban megírta, a miniszterelnök közvetlen stábja már a szeptemberi sárvári frakcióülésen kidolgozott egy stratégiát a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalásokra, illetve ezek kommunikációjára, ebbe pedig a képviselőcsoport új vezetőjét, Rogán Antal is bevonták. Akkor egy a Miniszterelnökségen folyó munkára rálátó forrás szerint Orbán még az IMF-tárgyalások elhúzódását sem tartotta kockázatosnak, mert reménykedett benne, hogy az uniós válságkezelési folyamatok révén fordulhat a hangulat az EU vezető intézményeiben, és mint fogalmazott: „ha a befektetők azt látják, hogy az EU rendben van, akkor minket is másképp kezelnek”. Orbán akkor indította el kommunikációs hadjáratát az IMF ellen.

Az IMF-megállapodás "részletkérdés"

A Fidesz vezetőségében és a kormányban arra számítanak, ha november 7-én vagy december 4-én az Ecofin esetleg elismeréssel szól a magyar költségvetésről, akkor „ezzel ráütik a pecsétet a büdzsére”, utána pedig az IMF-nek alig marad adu a kezében, kénytelen lesz kompromisszumos megoldást kötni Budapesttel. „Egy, a vitát lezáró végső politikai döntés esetén a szakpolitikai vitáink is más megvilágításba kerülnek” – érvelt egy fideszes politikus.

Az IMF-delegáció Budapesten - megennék őket vacsorára
©

Ezt a stratégiát követve halaszttatta el Rogán a parlamentben a költségvetés megszavazását, és készült fel arra a képviselőcsoport, hogy adott esetben december utolsó heteiben zavarja le a büdzséalkotás jogalkotási részét. Egy vezető fideszes a hvg.hu-nak azt mondta, ha sikerülne kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor 2014-re fellélegezhetne a kormány, és „egy lazább költségvetést” alkothatnának a választási évre, amibe bőven beleférne a pedagógusok bérének emelése is – aminek elmaradásáért most sok kritika érte a kabinetet.

„Ha az EU-ban győzünk, akkor az IMF legfeljebb a jegybankra kivetendő tranzakciós illetéket kifogásolhatná, és az Európai Központi Bankra mutogathatna” – mondta az egyik forrásunk, aki szerint arról már született egy elvi döntés, hogy ezt szükség esetén elengedik, így már nem maradna erős adu az év végére, jövő év elejére az EU, az EKB és az IMF kezében. Mint egy névtelenséget kérő forrásunk fogalmazott, pusztán azért folyik az IMF ellen most a kommunikációs hadjárat, mert „uniós tagországként az EU-t csak nem kéne hivatalos kormányhirdetésekben gyalázni”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Világ

Orbán a szegények felé fordítaná Európát

A gazdasági válság nem kezelhető azokkal az eszközökkel, amelyek előidézték azt, ezért bátorság kell újító gazdaságpolitikák bevezetéséhez - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Bukarestben, az Európai Néppárt (EPP) 21., tisztújító kongresszusán mondott beszédében. A magyar miniszterelnök a jelenlegi Európa ma a kelleténél elitistább.

Bogár Zsolt Gazdaság

Az Orbán iránti bizalmat nehéz helyreállítani - üzeni a német kormány

A magyar gazdaság teljesítményének negyedét német tulajdonú cégek állítják elő, ezért érthetően elegük van abból, hogy a működésüket alapvetően érintő döntésekről mindig csak utólag értesülnek - mondta a hvg.hu-nak Uwe Koch, Németország budapesti nagykövetségének gazdasági referense, akit Orbán berlini látogatása után, de még a második Matolcsy-csomag bejelentése előtt kérdeztünk. A német kormány szerint Orbán a bizalmat nem tudja egyik napról a másikra helyreállítani.

hvg.hu Gazdaság

VV: Orbán Viktor nem ért a szép szóból

A kormányfő nem ért a szép szóból. Őt egyetlen dolog érdekli: ki üt nagyobbat. Amikor az EU komoly pénzek megvonásával fenyegeti, azonnal összecsapja a bokáját - olvasható a Véleményvezér blogon.