A Capital Economics szakelemzői befektetők számára összeállított új forgatókönyvükben olyan piaci értesüléseket idéznek, amelyek szerint a ciprusi kormány a következő három-négy hétben "kifogy a pénzből". Ráadásul nem haladnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és az eurójegybank (EKB) alkotta trojkával a ciprusi pénzügyi támogatás feltételrendszeréről.

A ház szerint mindezek alapján Ciprus lehet az első euróövezeti tagállam, amely törlesztésképtelenné válik, és ez valószínűsíthetően valutauniós tagságának megszűnésével járna.

Amikor Görögország problémái elkezdődtek, Ciprus gazdasági és közfinanszírozási helyzete még úgy tűnt, rendben lesz. A görög hazai össztermék (GDP) már 2010-ben is 3,5 százalékkal esett, a ciprusi gazdaság teljesítménye ugyanabban az évben viszont 1,2 százalékkal nőtt, az 5 százalékos GDP-arányos akkori államháztartási hiány a fele volt a görög deficitnek, a 61 százalékos közadósság-ráta pedig eltörpült a már akkor is 145 százalékos görög szint mellett.

A ciprusi bankok görögországi kitettsége azonban elérte a ciprusi GDP-érték 160 százalékát, és ez súlyos veszteségekhez vezetett, amelyek miatt Ciprus a tavalyi év végén Oroszországtól volt kénytelen 2,5 milliárd euró hitelt kérni.

Az azóta bekövetkezett ciprusi hitelpiaci krach, a bizalom megrendülése és a takarékossági intézkedések nyomán a gazdaság recesszióba süllyedt, az adósságráta uniós becslések szerint jövőre eléri a GDP-érték 96,7 százalékát, és az ország piaci értesülések szerint több mint 10 milliárd euró - a hazai össztermék 56 százalékának megfelelő - külső pénzügyi segélyre szorul - olvasható a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében.

A ház közgazdászai szerint önmagában ez nem jelenthetne problémát, mivel ez a segélyösszeg az összesített euróövezeti GDP-érték alig 0,1 százalékát tenné ki. Tekintettel a ciprusi gazdaság csekély méretére, még a teljes ciprusi államadósság leírásának költségei sem érnék el a valutauniós GDP 0,2 százalékát.

A gond az, hogy ha az euróövezeti hatóságok méltányosak akarnak lenni a külső pénzügyi segítségben részesülő többi eurótagállammal szemben, akkor a ciprusi segélyprogramhoz is még további megszorítási előírásokat kell feltételként csatolni. A trojka eddig 1,2 milliárd eurós pótlólagos megtakarítást követelt, de a ciprusi kormány legfeljebb 975 millió eurónyi újabb szigorítást tart kezelhetőnek.

A Capital Economics szerint további problémát jelent, hogy Ciprust széles körben adóparadicsomnak és pénzmosó központnak tekintik.

Ciprus számára a legfőbb reményt az jelenthetné, ha Oroszország ismét a segítségére siet. A ciprusi kormány már kért is újabb 5 milliárd eurós orosz hitelt, Moszkva azonban ezúttal hűvösen nyugtázta a kérést, azzal az érvvel, hogy bármilyen további hitelfolyósításról először az EU-val kell tárgyalnia.

Ciprus esetleges kilépésének csekély közvetlen gazdasági hatása lenne, tekintettel arra, hogy az eróövezeti bankok ciprusi kitettségei nem érik el a valutauniós GDP-érték 0,1 százalékát. Mégis, egy ilyen fejlemény megmutatná, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből, és az ennek nyomán felerősödő piaci nyomás további eurótagállamokat késztethet az eurótagság feladására – írják a Capital Economics elemzésében.