A jogszabály szerint a tranzakciós illeték összegének hatezer forintban történő maximálása csak a fizetési műveletekre terjed ki - írta a Napi Gazdaság.

A kölcsöntörlesztést viszont − mint azt az NGM közleménye is elismerte − nem lehet fizetési műveletként értelmezni, a tranzakciós illetékről szóló törvény három paragrafusa is hangsúlyozottan elkülöníti egyebek mellett ezt a jogcímet is a fizetési műveletektől, amikor nevesíti mint illetékköteles tranzakciót. Ugyanakkor a törvény nem oldja fel a korábbi paragrafus szigorú megkötését − azaz a hatezer forintos felső limit a kölcsöntörlesztésre nem vonatkozik.

Mindez a lap szerint azt jelenti, hogy a 3 millió forintnál komolyabb hitelt törlesztő magánszemélyek és vállalkozások számára plafon nélküli a tranzakciós illeték. Miután a pénzintézetek jogosultak a terheket áthárítani, a törlesztések esetén aligha kerülhető el, hogy a korlátlan illetékteher elérjen a hitelt törlesztőkhöz.