Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A magyar feketegazdaság mértékéről általában túlzó becslések jelennek meg a sajtóban - írja a Pogiblog legfrissebb bejegyzésében Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Pogátsa bejegyzésében kifejti, hogy míg a közvélekedés körülbelül a GDP egyharmadára teszi a feketegazdasági arányát, addig fontos leszögezni, ahogy a korrupció területén, úgy itt sem állnak rendelkezésre módszertanilag támadhatatlan becslések.
A közgazdász szerint a legtöbb becslés sok évvel ezelőtti, azóta meghaladott gazdasági és adókörnyezet kontextusában készült. Pogátsa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a legújabb becslések is a GDP 11-18 százaléka közé esnek, a kutatói konszenzus azt állítja, hogy Magyarországon az ország gazdasági helyzetéhez képest nem kiemelkedően magas a feketegazdaság aránya. Vagyis nem állja meg a helyét az az érvelés, mely szerint a hazai fekete- és szürkegazdaság lenne minden bajunk oka - emeli ki a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. A "nagykorrupció" és az offshore pénzkimenekítés minden bizonnyal sokkat többet árt a közpénzügyeknek, bár ezek mértékéről is csak becslések léteznek (400-2 ezer milliárd forint).
Pogátsa ismertet egy becslést is, mely szerint ma hazánkban nagyságrendileg 600 ezer ember dolgozik feketén a 3,8 millió legálisan foglalkoztatotthoz képest. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kifehérítés kényszerítő eszközei változatlan gazdasági környezetben a GDP és a foglalkoztatás ekkora részét lennének képesek legalizálni, hiszen a feketegazdasági jelentős része megélhetési célzatú, legális keretek között nem lenne folytatható. "Csak a javuló gazdasági helyzet és egy kedvező gazdaságszerkezet lenne képes fenntarthatóan legalizálni ezt a területet" - emeli ki a közgazdász.
A teljes blogbejegyzést itt olvashatják!
