Róna Péter szerint a BYD-nak is érdeke lekenyerezni Szijjártót, nehogy kitálaljon az elmúlt évek üzleteiről. Pogátsa Zoltán viszont úgy látja, hogy az exminiszternek „antibefolyása van az Európai Unióban”.
Bár a Fideszben úgy gondolják, minden le volt papírozva és jogszerű volt, Hadházy Ákos szerint elég lesz egy olyan ügy, amely alapján el tudják vinni a rendőrök a korrupcióban részt vevőket.
A közgazdász a HVG Közös költség podcastjában friss inflációs és költségvetési adatok fényében is értékelte a magyar gazdaságpolitika választás utáni legfőbb kérdéseit. Szó volt Matolcsy György és Nagy Márton munkásságáról, a NER gazdasági hagyatékáról és a Tisza párt egyik nagy horderejű pénzügyi célkitűzéséről is.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
A HVG gazdasági podcastja, a Közös költség második adásának vendége Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense, akivel tisztázzuk az egykulcsos és a kétkulcsos adózás előnyeit, hátrányait, de beszélünk a vagyonadóról, az áfa- és taováltozásokról is.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Mi járhat Donald Trump fejében? Az USA és az EU mire juthat Kínával? Szijjártó Péter hozta Debrecenbe a kínai CATL-t vagy a német BMW? Mi lesz a forinttal a 2026-os választások előtt? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem habilitált egyetemi docense, és Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a HVG Címlapsztori vendége. Videó.
A közgazdász szerint a budapesti beruházás jó irány, Bod Péter Ákos azonban szkeptikusabb a projekttel kapcsolatban, Závecz Tibor szerint pedig ráfér a magyar vállalkozókra, hogy a külföldi vállalatok felrázzák a gazdasági környezetet.
Az amerikai elnök teljesen kiszámíthatatlan politikája a korábban is bizonytalan gazdasági helyzetet még nehezebben jósolhatóvá tette. Hogyan hat mindez a befektetésekre és egy olyan kis, nyitott gazdaságra, mint a magyar? Ezekről a témákról beszélgetünk a HVG Címlapsztori májusi rendezvényén az Eötvös10 Művelődési Házban.
A Holnap című kötetben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk felkészülni a közelgő változásokra. Az alábbiak ebből közlünk egy szerkesztett részletet Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus tollából a politikai gazdaságtan trendjeiről.
Az elmúlt években jóval többet kellett volna költeni az oktatásra, az egészségügyre, a kutatás-fejlesztésre, a technológiaváltásra vagy a kis- és középvállalati szektor támogatására, mert ezek nélkül nem lehet kitörni a közepes fejlettség csapdájából – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense a Magyar Hangnak adott interjújában.
Rossz kampány, rossz időzítésű kiállás Puzsér Róbert mellett, a szimpatizánsok számára idegen politikai fordulatok, rossz politikai klíma, és ahogy a párt lefejezte saját magát – ezeknek mind része lehetett az LMP történelmi EP-választási kudarcában. És talán annak a félelemnek is, ami a 2013-as pártszakadás óta alapszabályszinten tartja magát: az identitás elvesztésének félelmétől.
Az elmúlt huszonöt év tanulsága, hogy az egyenlőtlenségeket nem lehet egy határon túl fokozni, a lemaradókat fel kell zárkóztatni. Ez nemcsak gazdaságilag hatékony, hanem a nemzet fogalmának újraértelmezésével is párosulhat, és így új típusú baloldali szövetségépítést jelentene. Azaz a népet vissza kell emelni a nemzetbe – adott iránymutatást a baloldalnak Földes György, a Politikatörténeti Intézet igazgatója egy szerdai konferencián.
A "Nyugat" egyáltalán nem homogén fogalom. Annak bizonyos részei, mindenekelőtt azok az országok, ahol az angolszász neoliberális kapitalizmus épült ki, valóban válságban vannak. De ugyanez nem mondható el a stabil és gazdaságilag töretlenül sikeres jóléti államokra: Ausztria, Németország, Hollandia és a skandináv jóléti államok olyannyira jó egészségnek örvendenek, hogy az Európai Unió versenyképességi listáját évről évre ezek vezetik. A vita iróniája, hogy az Orbán-kormány unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikája leginkább a neoliberális angolszász modellhez hasonul. De nem követi a "keleti nyitás" szempontjából szóba jöhető, leginkább pozitív szingapúri modellt sem, ahol a társadalom tudásszintjének, termelékenységének emelése volt a siker receptje. Pogátsa Zoltán közgazdász írása.
A magyar gyerekek 35 százalékának komoly anyagi nélkülözést kell elviselnie. Még a román gyerekek is jobban járnak, a többi régiós országról nem is beszélve, ahol csak a 6-7 százalékuk kerül ilyen helyzetbe.
Nincs bizonyíték arra, hogy a minimálbér-emelés tömegeket szorítana ki a munkaerőpiacról, arra viszont van, hogy tömegeknek jelent jelentős könnyebbséget.
A magyar feketegazdasági mértékéről általában túlzó becslések jelennek meg a sajtóban, a legújabb becslések a GDP 11-18 százaléka közé esnek. A kutatói konszenzus azt állítja, hogy Magyarországon az ország gazdasági helyzetéhez képest nem kiemelkedően magas a feketegazdaság aránya.
Az a jövedelemszint, ahol a társadalom közepe keres Kelet-Európában, megfelel annak, ahol az alsó 20 százalék, nem egy esetben az alsó 10 százalék végződik Nyugaton. Az árak tekintetében szinte alig van különbség a nyugat- és kelet-európai uniós tagországok között, Berlinben például olcsóbb munkanélkülinek lenni, mint Budapesten.