Bár a Fideszben úgy gondolják, minden le volt papírozva és jogszerű volt, Hadházy Ákos szerint elég lesz egy olyan ügy, amely alapján el tudják vinni a rendőrök a korrupcióban részt vevőket.
A közgazdász a HVG Közös költség podcastjában friss inflációs és költségvetési adatok fényében is értékelte a magyar gazdaságpolitika választás utáni legfőbb kérdéseit. Szó volt Matolcsy György és Nagy Márton munkásságáról, a NER gazdasági hagyatékáról és a Tisza párt egyik nagy horderejű pénzügyi célkitűzéséről is.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
A HVG gazdasági podcastja, a Közös költség második adásának vendége Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense, akivel tisztázzuk az egykulcsos és a kétkulcsos adózás előnyeit, hátrányait, de beszélünk a vagyonadóról, az áfa- és taováltozásokról is.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Mi járhat Donald Trump fejében? Az USA és az EU mire juthat Kínával? Szijjártó Péter hozta Debrecenbe a kínai CATL-t vagy a német BMW? Mi lesz a forinttal a 2026-os választások előtt? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem habilitált egyetemi docense, és Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a HVG Címlapsztori vendége. Videó.
A közgazdász szerint a budapesti beruházás jó irány, Bod Péter Ákos azonban szkeptikusabb a projekttel kapcsolatban, Závecz Tibor szerint pedig ráfér a magyar vállalkozókra, hogy a külföldi vállalatok felrázzák a gazdasági környezetet.
Az amerikai elnök teljesen kiszámíthatatlan politikája a korábban is bizonytalan gazdasági helyzetet még nehezebben jósolhatóvá tette. Hogyan hat mindez a befektetésekre és egy olyan kis, nyitott gazdaságra, mint a magyar? Ezekről a témákról beszélgetünk a HVG Címlapsztori májusi rendezvényén az Eötvös10 Művelődési Házban.
A Holnap című kötetben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk felkészülni a közelgő változásokra. Az alábbiak ebből közlünk egy szerkesztett részletet Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus tollából a politikai gazdaságtan trendjeiről.
Az elmúlt években jóval többet kellett volna költeni az oktatásra, az egészségügyre, a kutatás-fejlesztésre, a technológiaváltásra vagy a kis- és középvállalati szektor támogatására, mert ezek nélkül nem lehet kitörni a közepes fejlettség csapdájából – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense a Magyar Hangnak adott interjújában.
Rossz kampány, rossz időzítésű kiállás Puzsér Róbert mellett, a szimpatizánsok számára idegen politikai fordulatok, rossz politikai klíma, és ahogy a párt lefejezte saját magát – ezeknek mind része lehetett az LMP történelmi EP-választási kudarcában. És talán annak a félelemnek is, ami a 2013-as pártszakadás óta alapszabályszinten tartja magát: az identitás elvesztésének félelmétől.
Mi tekinthető valójában baloldalinak, és mitől sikeres egy kormányzás? Vélemény.
125 éve alapították a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot, ami apropót adott egy kis történelmi-politikai vitára.
Az elmúlt huszonöt év tanulsága, hogy az egyenlőtlenségeket nem lehet egy határon túl fokozni, a lemaradókat fel kell zárkóztatni. Ez nemcsak gazdaságilag hatékony, hanem a nemzet fogalmának újraértelmezésével is párosulhat, és így új típusú baloldali szövetségépítést jelentene. Azaz a népet vissza kell emelni a nemzetbe – adott iránymutatást a baloldalnak Földes György, a Politikatörténeti Intézet igazgatója egy szerdai konferencián.
A "Nyugat" egyáltalán nem homogén fogalom. Annak bizonyos részei, mindenekelőtt azok az országok, ahol az angolszász neoliberális kapitalizmus épült ki, valóban válságban vannak. De ugyanez nem mondható el a stabil és gazdaságilag töretlenül sikeres jóléti államokra: Ausztria, Németország, Hollandia és a skandináv jóléti államok olyannyira jó egészségnek örvendenek, hogy az Európai Unió versenyképességi listáját évről évre ezek vezetik. A vita iróniája, hogy az Orbán-kormány unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikája leginkább a neoliberális angolszász modellhez hasonul. De nem követi a "keleti nyitás" szempontjából szóba jöhető, leginkább pozitív szingapúri modellt sem, ahol a társadalom tudásszintjének, termelékenységének emelése volt a siker receptje. Pogátsa Zoltán közgazdász írása.
A magyar gyerekek 35 százalékának komoly anyagi nélkülözést kell elviselnie. Még a román gyerekek is jobban járnak, a többi régiós országról nem is beszélve, ahol csak a 6-7 százalékuk kerül ilyen helyzetbe.
Nincs bizonyíték arra, hogy a minimálbér-emelés tömegeket szorítana ki a munkaerőpiacról, arra viszont van, hogy tömegeknek jelent jelentős könnyebbséget.
A magyar feketegazdasági mértékéről általában túlzó becslések jelennek meg a sajtóban, a legújabb becslések a GDP 11-18 százaléka közé esnek. A kutatói konszenzus azt állítja, hogy Magyarországon az ország gazdasági helyzetéhez képest nem kiemelkedően magas a feketegazdaság aránya.
Az a jövedelemszint, ahol a társadalom közepe keres Kelet-Európában, megfelel annak, ahol az alsó 20 százalék, nem egy esetben az alsó 10 százalék végződik Nyugaton. Az árak tekintetében szinte alig van különbség a nyugat- és kelet-európai uniós tagországok között, Berlinben például olcsóbb munkanélkülinek lenni, mint Budapesten.
Igazából nem élünk rosszabbul, mint 20 éve, de sokkal jobban sem. Az egy főre jutó GDP ugyanakkor nem ad valós képet a magyarok életszínvonaláról - írja bejegyzésében Pogátsa Zoltán közgazdász.
