Szombaton bemutatta a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázati kiírást Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. A sajtótájékoztató a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által jegyzett koncessziós pályázati kiírást ismertette, ami a "dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság koncessziós szerződéssel történő átengedésére" szól. Magyarul: a trafiktörvény gyakorlati bevezetését szolgálja.

Dugdosott dohány

Dohányt csak a dohányboltban lehet majd árulni, illetve a kétezer főnél kisebb településeken ott, ahol az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó előírásoknak. Illetve ahol az üzletben kialakítanak egy olyan elkülönített, térben leválasztott részt, ahol más tevékenység nem folytatható, és ahol a tevékenység kívülről nem látható. Ez alapján 2013-tól a hazai dohánybolt definíciója:  az a „nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, dohányterméket kiegészítő termék (…) forgalmazható, és amely üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve” – áll a kiírásban.

Bánkuti András

Az utóbbi időben, a témában többször is előkerült, hogy - főként a kistelepüléseken - a dohány kiskereskedelem önmagában nem biztosít majd elegendő megélhetést. Ennek hatására a kiírásba került, hogy a dohánybolt a "kiegészítő termék forgalmazása" mellett totó-lottó és más, a Szerencsejáték Zrt által szervezett "sorsolásos játék és fogadás" lebonyolításában is részt vehet. Sőt, a további puhítás lehetőségét szem előtt tartva, egy gumiszabály is a kritériumsorba került, ez alapján "a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti egyéb tevékenységek" is folytathatók majd a trafikokban.

1 tulaj - max. 5 bolt

A koncessziós pályázat a településeken létesíthető dohányboltok számán túl azt is tartalmazza, hogy egy-egy településen a pályázók hány helyre jelentkezhetnek. Ebben végig következetes a kiírás; ahol legalább két dohánybolt lesz, ott nem teszi lehetővé, hogy bárki monopolhelyzetbe kerüljön. A 3176 települést lajstromba vett a kiírás, pontosan megállapítja, hogy Abától Zsurkig melyik falu, város hány „nemzeti dohánybolt” nyitására jogosult és hogy az adott településen egy-egy pályázó legfeljebb hány pályázatot adhat be.

Így a 2, 3 vagy 4 dohánybolt nyitására jogot nyerő településen biztosan legalább két tulajdonosa lesz a falu/városka dohányboltjainak. A nagyobb településeken a pluralitást úgy teremtik meg, hogy 5 pályázatban maximalizálják egy-egy pályázó étvágyát. Így lesz Baján (19 dohányboltnak) legalább négy tulajdonosa, a budapesti 14. kerületnek (62 boltnak) pedig legalább 13.

Nyitni kéne

A pályázati határidő 2013. február 13., ezt követően 30 napon belül az NFM által létrehozott bizottság hivatott elbírálni. A pontrendszerből látszik, hogy a legfontosabb szempontot az üzleti terv jelenti, ugyanakkor ez az egyetlen olyan kritérium, ami differenciált értékelést tesz lehetővé. Az ugyan egyelőre nem ismert, hogy a 0-60 közti tartományban miért mi jár, de az  összes többi kritérium egy bites – vagyis igen/nem válasz adható rá, és 0 vagy maximális pontszámot ér. A legfeljebb 120 megszerezhető pontból 25-öt ér, ha a pályázó vállalja: jövő év második félévében már működni fog az új dohánybolt. Ez önmagában többet ér mintha egy, az adott településen helyben lakó (2 pont), hétköznap legalább 12 órás (12 pont), szombaton legalább 8 órás (6 pont) nyitva tartást vállal valaki úgy, hogy közben azt is bevállalja, hogy legalább egy személyt, legfeljebb 5 évig foglalkoztat teljes munkaidőben (1 pont). Ez a torzítás nyilván nem a korlátozottabb tőkeerővel bíró családi vállalkozásokat segíti (akikre hivatkozva az egész trafikosítás elindult), hanem azt, hogy az új rendszer mihamarabb termelni tudjon a költségvetés számára.

Előre kell fizetni

A koncessziós díj összegét nettó árát közli a kiírás. Ez alapján évente, előre, boltonként 100-240 ezer forintért lehet megváltani a dohányárusítás ódiumát. A kétezer fő alatti településeken 100 ezer, 2-10 ezer fő köztitelepüléseken 160 ezer, a 10 ezer fő feletti városokban 200 ezer, a fővárosban, megyeszékhelyeken, illetve megyei jogú városokban pedig 240 ezer forint a nettó penzum, amit az államnak egy trafik üzemelése után fizetni kell. Valamint azt kell vállalni, hogy bármilyen, a területet érintő adószabály változásának következményeit, terheit is a koncessziót kapott cég fizeti.

Egy dolgot reklámozhatnak a boltok: azt, hogy ott „Nemzeti Dohánybolt” működik. Ehhez a kiírás precízen azt is megadta már, hogy a felirat pontosan hogy nézzen ki (szín, méret, elhelyezkedés), így a címerfestők máris ismerkedhetnek a Baskerville Classico betűtípussal.