Parragh László az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: különösen nehéz előre látni, hogy mit hoz a jövő, egyelőre az látszik, hogy a világgazdaságban 2,1 százalék körüli, a világkereskedelemben mintegy 2,9 százalék bővüléssel lehet számolni. A külső feltételek közül Magyarország számára kedvezőtlen, hogy az eurózónában várhatóan 0,5 százalékkal zsugorodhat a kereskedelem.

A kamara elnöke szerint nehéz megmondani, hogy Magyarországon mekkora lesz a növekedés jövőre, mert a peremfeltételek folyamatosan változnak. Némi bizakodásra adhat okot, hogy Magyarország legfontosabb gazdasági partnerénél, Németországban jövőre a fogyasztás várhatóan mintegy 3 százalékkal emelkedik, annak ellenére is, hogy a 2013-as német GDP-növekedési előrejelzést folyamatosan veszik vissza, és jelenleg mintegy 1 százalékos bővüléssel kalkulálnak.

Miért nem volt bővülés?

Magyarországon három tényezőre lehet visszavezetni, hogy az idén nem volt bővülés: a mezőgazdasági termelés gyenge teljesítményére, a cserearányromlásra, illetve a Malév kiesésére, ez utóbbi 100 milliárdos nagyságrendben hiányzik a magyar GDP-ből - mondta Parragh László. A kamara számítása szerint a magyarországi beruházások továbbra sem nőnek, sőt, mintegy 2-5 százalékkal visszaesnek 2013-ban - tette hozzá.

Fülöp Máté

Parragh László megjegyezte: márciusban minden bizonnyal változás lesz a jegybank élén, ami filozófiaváltást is eredményezhet,  és az inflációra, a gazdaságpolitikára is hatással lehet. Amennyiben az európai közösséggel az együttműködés reális lesz, akkor konszolidációs program indulhat, viszont ha az ország a kötelezettségszegési eljárásban marad, akkor folytatódhat az unortodox gazdaságpolitika. Úgy vélte, mind a két forgatókönyvnek van realitása.

A kamara elnöke szerint a jövő évben a magyar gazdaság változatlanul exportvezérelt lesz, a keleti nyitás ösztönzése tovább erősödik, ezt segíti majd a kereskedőházak működtetése, az Eximbank forráslehetőségeinek erősítése.

"Nem kizárt, hogy jövőre is kiigazításokra lesz szükség"

A magyar ipar termelése jövőre 1-1,5 százalékkal bővülhet, ez főleg az elektronika és járműgyártás területén fog megjelenni az idei 0,8-1 százalékos visszaesést követően. A külkereskedelemben továbbra is erős pozitív mérleg várható, amit a külső adósság mérsékléséhez tud az ország használni. Az államháztartási hiány 3 százalék alatt maradhat 2013-ban is, de nem kizárt, hogy jövőre is kiigazításokra lesz szükség a költségvetésben, "ami végső soron a gazdaságon fog csattanni" - mondta Parragh László. 

Hangsúlyozta: a magyar gazdaság problémáját továbbra is abban látja, hogy a megkezdett reformprogramok, rendszer- átalakítások nem mennek végig, vagy a vártnál kisebb hatásfokkal valósulnak meg. A kamara továbbra is azt szorgalmazza, hogy az ellátó alrendszerek kerüljenek fenntartható pályára, mert amíg ez nem történik meg, addig Magyarország kényszerpályán mozog.

A kamara elnöke megjegyezte: nem lehet tudni, hogy mi lesz az ország ellen folyó túlzott deficiteljárással, ugyanis ez az Európai Unió politikai eszköze, jogilag Magyarországnak ki kellene kerülnie belőle, de nem biztos, hogy ez meg is történik. Azt sem tudni, hogy mi lesz az IMF-megállapodással - mondta, hozzátéve: ha létrejönne, az olcsóbbá tenné az ország finanszírozását, ugyanakkor szűkítené a kormány mozgásterét, például vissza kellene lépni a monopóliumok szűkítésére irányuló intézkedésektől. 

A kamara számítása szerint továbbra sem javul a vállalkozások jövedelmezősége, bár kisebb mértékben fog romlani, mint korábban: jövőre az adó- és szabályozási intézkedések hatására - a közműszektor nélkül -  a versenyszektor  jövedelmezősége133 milliárd forinttal romlik. 

"A jövő év meghatározó lesz"

Kedvező tendenciaként értékelni a kamara vezetője, hogy 2012-ben a kkv-hitelek aránya valamelyes emelkedetett annak ellenére, hogy a vállalati hitelezés folyamatosan csökken, és ebben nem várható változás. A kisvállalkozások finanszírozásában fontos szerepet játszott a Széchenyi Kártya Program bővítése.

Fazekas István

A jövő év az európai uniós fejlesztési források felhasználása szempontjából meghatározó lesz, nem dőlt el, hogy 2014 után milyen stratégia mentén költi el az ország a rendelkezésre álló pénzeket. A felső politika szintjén világos az üzenet, a gazdaságfejlesztés irányába terelnék a forrásokat, ugyanakkor a középmezőnyben minden erő arra  irányul, hogy folytatódjon a korábbi gyakorlat - mondta. A kamara elnöke szerint kulcskérdés lenne, hogy a magyar vállalatok minél több forrást tudjanak itthon tartani, felmérések szerint jelenleg a Magyarországon elköltött uniós források jelentős hányada a kivitelezés során a külföldi cégekhez jut. 

A köztestület szerepéről szólva Parragh László úgy vélte: a kamara befolyása, súlya, ereje, elfogadottsága napról napra emelkedik, véleményére odafigyelnek, még akkor is, ha azzal nem értenek egyet. A kamara is szerepet játszik abban, hogy tovább erősödjön a kereskedelemfejlesztés, a kereskedőházak, a vegyes kamarai rendszer révén.

A kamara erősíti részvételét az innováció, kutatásfejlesztés területén is, tovább viszi a megkezdett szakképzési átalakítási folyamatot, és vitára számítanak a felnőtt szakképzés területén. A következő év nagy feladata lesz a kamarai regisztrációval létrejött adatbázis kezelése, a piac átláthatóságának elősegítése - mondta Parragh László.