Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A 800 millióhoz még idén hozzájut a délszláv ország, amely 2008-ban egymilliárd dollárt kért. A szerb vezetők Dmitrij Medvegyev akkori orosz államfő 2009-es belgrádi látogatásán egyeztek meg Moszkvával a kölcsönről, amelynek első, 200 millió dolláros részét 2010-ben megkapták.
A többit, 800 milliót, infrastrukturális beruházásokra szánták, és a hitelfolyósítás előtt a projektek műszaki-gazdasági megvalósíthatósági tervére várt Moszkva Belgrádtól.
Mladjan Dinkic szerb pénzügy- és gazdasági miniszter kimondottan előnyösnek nevezte az orosz hitelnyújtás feltételeit. A pénzt a 10-es nemzetközi vasúti korridor korszerűsítésére és Belgrádot a montenegrói Barral összekötő vasútvonal fejlesztésére fordítják – tette hozzá.
Az első projekt, amelyet ebből az orosz hitelből finanszíroznak, a Belgrád-Pancsova vasútvonal fejlesztése lesz, a munkát tavasszal kezdik. A szerb vasutak korszerűsítésében hazai és orosz cégek is részt vesznek - tette hozzá Dinkic.
A Vzgljad szerint nem kizárt, hogy Szerbia hamarosan újabb, immár egymilliárd dolláros hitelt kaphat Oroszországtól. Ez az összeg a szerb költségvetés megszilárdítását szolgálná. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter elmondta, hogy ezt a kérdést megvitatták, és azt is közölte, hogy néhány hét múlva ismét találkozik szerb kollégájával. "Az orosz üzleti szféra lehetséges érdekeit is tekintetbe kell venni bizonyos szerbiai objektumok privatizációjánál" - mondta Sziluanov.
Mladjan Dinkic Moszkvában azt is jelezte, hogy terveik szerint Belgrádban még januárban elfogadják a kormány által előkészített törvénytervezetet, amely nemzeti státusra emeli a Déli Áramlat európai földgázvezeték Szerbia területén áthaladó szakaszának építését. A Vzgljad idézte Alekszandr Novak orosz energiaügyi minisztert, aki szerint Oroszországnak segít, ha a gázvezeték egyes szakaszait nemzeti projektté minősítik a résztvevő országok.
Moszkva azt akarja elérni, hogy az orosz földgázt a tervek szerint 2016-tól Európába, így Magyarországra is továbbító Déli Áramlatot transzeurópai hálózattá minősítsék, és így kikerüljön az Európai Unió harmadik energiacsomagjának hatálya alól.
A 2009-ben elfogadott harmadik energiacsomag az unió gáz- és árampiacának teljes liberalizálását írja elő, és megfosztja a Gazpromot, valamint más monopol-szállítókat a gáz szállításában élvezett előnyüktől.
