Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A héten kijött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves inflációs indexe, ez alapján pedig lehet csemegézni, hogy mi és mennyit drágult a válság 2008-as kitörése után - írja a Guruló Hordó blog. Azért 2008. január 1-je a kiindulópont, mivel a KSH most épp 2008 januárja óta közli a havi árakat.
Közben volt pár adóváltozás: az áfa például akkor még 20 százalékos volt, aztán a kormány felemelte 25, majd 27 százlalékra. Időközben a forint is leértékelődött: egy euró 2008. januárban 255 forintot ért, míg 2012. decemberben 285 forintot (11 százalékos a gyengülés), a dollár 174-ről 218 forintra drágult (25 százalékos a gyengülés).
Az említett négy év alatt legjobban a sertészsír drágult (130 százalékkal 894 forintra), ezután pedig a vezetékes gáz következik (89 százalékkal 136 forintra). A párizsi kilója 46 százalékkal 1260 forintra drágult, de egy férfi hajvágásért is 56 százalékkal többet (1730 forintot) fizethetünk, mint négy éve. Jelentős mértékben, 46 százalékkal csökkent ugyanakkor az LCD tévék (76-82 cm) ára, 90040 forintra, míg egy másfél literes ásványvíz 6 százalékkal kerül kevesebbe, mint 2008 elején. Sok termék ára eközben pedig alig változott: a zsemle, félbarna kenyér és pasztőrözött tej 5 százalékka kerül több, mint négy éve.
