Egyre jobban eszkalálódik a ciprusi helyzet. Míg eredetileg már hétfőn szavazott volna a szigetország parlamentje a bankbetétek egy részének kisajátításáról szóló javaslatról, addig ezt tegnap kedd estére halasztották, és most úgy fest, tovább halasztják a voksolást, mivel a javaslat nem kapna többséget. Legalábbis a ciprusi elnök, Nikosz Anasztasziadesz nemrég azt nyilatkozta, hogy minden bizonnyal nem menne át a csomag a törvényhozáson. A döntést helyi idő szerint este 6 óra után hozhatják meg, miután a ciprusi elnök tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel. A halogatással azonban egyre inkább a sarokba lavírozza magát Ciprus, és megnehezíti a helyzet kezelését.

Az új csomaggal azonban több probléma is van. A ciprusi jegybank szerint kevesebb pénzt hoz – 5,8 milliárd euró kellene –, mint amennyit az uniós mentőcsomagért (10 milliárd euró) cserébe össze kellene szedni. Hírügynökségi források szerint a 20 ezer eurós alsó illetékhatár bevezetése 300 millió euróval kisebb bevételt eredményezne az előírtnál. Az Európai Központi Bank (EKB) eközben azt szeretné, ha a 100 ezer euró alatti betétekre nem vetnének ki semmilyen egyszeri illetéket. A jegybankelnök keddi, parlamenti képviselőknek tartott beszámolóján egyben arról tájékoztatott: arra számítanak, a bankok – vélhetően az adó beszedését követő – újranyitásakor a betétek 10 százalékát menekíthetik ki az országból. A bankok eközben biztos, hogy csütörtökig zárva lesznek.

A kereskedelmi kamara már a harangokat kongatja

Az elmúlt 48 órában romba dőlt a ciprusi bankrendszer, a finanszírozás nélkül maradó vállalatok tömegesen fognak csődbe menni – mondta a Die Welt című német napilapnak a limasszoli kereskedelmi és iparkamara elnöke a brüsszeli pénzügyi mentőcsomag feltételeinek hatását értékelve. "Pénzügyi eszközökkel folyó népirtás zajlik" – mondta Filokiprosz Andreu, az 1974-es török invázióhoz hasonlítva a bankbetétekre kivetett különadó következményeit.

AFP / Yiannis Kourtoglou

A ciprusi vállalatok többségét képviselő limasszoli kamara elnöke szerint a mentőcsomag feltételei a ciprusi gazdaság alapjait rombolják szét. Az utóbbi húsz évben az offshore vállalatok és bankok, az ingatlanpiaci konjunktúra és a nagyon sok orosz pénz fellendülést hozott a szigetország gazdaságának, ezután azonban külföldről nem jön pénz. A ciprusi pénzügyi szektor 48 óra alatt romba dőlt, és a már eddig is súlyos finanszírozási nehézségekkel küzdő vállalatok tömegével fognak eltűnni – vélte Andreu.

"Igen, vannak korrupt bankáraink és politikusaink, de mi, ciprusiak áldozatok vagyunk. Merkel és Schäuble sok ártatlan emberrel tesz rosszat, hogy üssön egyet öt-hat orosz oligarchán" – mondta a kamarai elnök.

Kritikák mindenhol

Az eredeti megoldást sokan kritizálták. Egyrészt azért, mert megtöri az európai betétbiztosítási rendszerbe vetett bizalmat, amely 100 ezer euróig százszázalékosan biztosítja a betéteket. Ez a magatartás megijeszti a befektetőket, akik nyugodtan gondolhatják azt, hogy legközelebb ők következnek. Sokan úgy vélik, hogy a 100 ezer euró alatti állományt eleve ki kellett volna hagyni, és az afölötti vagyonokat elég lett volna kicsivel magasabb adókulccsal megadóztatni.

Ugyanakkor azon nem nagyon lehet vitatkozni, hogy Ciprusnak a méretéhez képest óriásira dagadt a bankrendszere, melynek meggyengülését egy ekkora állam nem tudja kezelni. Azon se lehet vita, hogy az EU-nak nem kellene európai adóforintokkal kistafíroznia egy olyan országot, melynek egyedüli stratégiája, hogy a tagállamok adóbevételéből vegyen el saját gazdasága olajozására. Valamint orosz oligarcha- és maffiavagyonokat parkoltat az EU pénzügyi rendszerén belül. (Ezekre az érvekre többek között Madár István és Zsiday Viktor is felhívta a figyelmet.)