Elhúzódó dráma: kedden dől el Ciprus sorsa
Lélegzet-visszafojtva figyeli Európa, hogyan dönt kedden este a ciprusi parlament az európai segélycsomagról. A szigetország bankrendszerének megmentéséhez eddig példátlan módon a betétesek pénzét is felhasználják. A ciprusiak fel vannak háborodva, szakértők szerint ennél jobb megoldást is lehetett volna találni. A bankok kedden is zárva maradnak.
Cipruson zavargások várhatók: feldühödött polgárok már szombaton bankautomatákat tettek tönkre, hogy a pénzükhöz jussanak. Limasszolban egy férfi fenyegetésül egy buldózerrel jelent meg egy bankfiók előtt. A szigetországban hétfőn munkaszüneti nap van, a parlament viszont rendkívüli ülésen dönt kedden arról, hogy elfogadja-e az Európai Unióval a szigorú feltétekhez kötött hitelmegállapodást. Ciprusnak nincs igazán más választása: a bankrendszer az összeomlás határán van, de az európai vezetők által kidolgozott megoldás sokak szerint elhibázott, és rendkívül veszélyes. A ciprusi helyzet miatt 308 forint fölé erősösött az euró, 252 a svájci frank, és az OTP részvényei is eséssel kezdték a hétfői kereskedési napot.
Nikosz Anasztasziadesz, Ciprus elnöke alkudni próbál az Európai Unió által diktált kényszerintézkedések feltételein, mely a segítséget a ciprusi kisbetétesek különadójához köti. Azt szeretné, hogy a ciprusiak minél kevésbé érezzék meg a betétek egy részének kisajátítását, és hogy a 100 ezer euró (kb. 30 millió forint) alatti számlák ne a tervezett 6,75 százalékos kulccsal, hanem csak 3 százalékos kulccsal adózzanak, 100 ezer és 500 ezer euró között tíz százalékkal, afölött pedig 15 százalékkal, egy egyszeri alkalommal.
Mi történt a hétvégén?
Szombatra virradó éjjel Ciprus megállapodott Brüsszellel, hogy a bankrendszerének megmentésére az Európai Unió (EU) 10 milliárd euró gyorssegélyt ad. Cserébe megszorításokat, a társasági adó minimális megemelését (az eddigi tíz százalékról 12,5-re, éves szinten ez 200 millió eurós pluszt jelentene), 20-25 százalékos kamatadó állapítanának meg a betétekre és a pénzmosás elleni törvények szigorú betartását követeli az EU Ciprustól. Emellett az EU történetében példátlan – teljes mértékben unortodox – lépést kényszerítettek rá Ciprusra: a bankok konszolidálásához hiányzó pénzt (nagyjából további 6 milliárd eurót) a bankbetétek egyszeri megadóztatásával, a betétek egy részének kvázi kisajátításával finanszíroznák.
Az intézkedés a 100 ezer euró megtakarítás alatt a számlaérték 6,7 százalékát, 100 ezer euró fölött a 9,9 százalékát érintené. A miniszterelnök amellett, hogy csökkentené a döntően ciprusi kisbetétesekre eső adókulcsot, ellentételezésként azt ígéri, hogy részesedést adnak a betéteseknek a megmentett bankokban. Azok pedig, akik a bizonytalan helyzet ellenére két évig a betéteiket az országban tartják, a sziget földgázvagyonában szerezhetnek részesedést – a 400 miliárd euró értékűre becsült víz alatti földgázvagyon esetében sikeres próbafúrások már voltak, de a tulajdonviszonyokat vitatja Törökország és az Észak-ciprusi Török Köztársaság.
A ciprusiak csalódtak az EU-ban
A szigetországiak a németeket és hollandokat teszik felelőssé azért, hogy "büntetőadót" szabnak ki a betétjeikre. A ciprusi CyBC állami televízió tudósítása szerint Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter eredetileg valamennyi banki követelésre 40 százalékos adót szeretett volna kivetni. A péntek éjszakai tárgyalásokról úgy tudni, hogy a németek és a franciák nem adtak különösebb választást a ciprusi elnöknek, akit állítólag azzal is megfenyegettek, hogy kihajítják Ciprust az Európai Unióból. Az is kérdéses, hogy a parlament áldását adja-e a megállapodásra.
Egy Nicosiában dolgozó magyar orvosnő hétfő reggel a hvg.hu-nak elmondta, hogy az emberek fel vannak háborodva, tüntetések is várhatóak. Szombaton hosszú sorok kígyóztak a bankautomaták előtt, de csak egy bizonyos limitig lehetett felvenni a számlákról. A hétvégén háromnapos ünnep volt, így a bankok ma sincsenek nyitva, és a tervek szerint kedden sem nyitnának ki. A parlament helyi idő szerint négykor kezd ülésezni, addigra a pártoknak dönteniük kell, hogy támogatják-e a hitelmegállapodást. A első tüntetést a parlament elé szervezik – mondta el a doktornő, aki szerint a ciprusiak nem hiszik el, hogy ezt teszi velük az Európai Unió. (A voksolást időközben elhalasztották kedd estére).
A megállapodás elkerülhetetlen, de elhibázott
Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója szerint a ciprusi megállapodás elkerülhetetlen volt, azonban az EU óriási hibát vétett azzal, hogy a 100 ezer euró alatti bankbetéteseket is bevonta a döntés hatása alá. Darvas kiszámolta: ha csak a 100 ezer eurós betétszint felettiekre terítik a döntést, akkor ugyanennyi pénzt, nagyjából hatmilliárd eurót be lehetett volna szedni úgy is, hogy a tervezett 9,9 százalék helyett 13 százalék lett volna az illeték kulcsa.
Az Európai Bizottság még a nyáron várhatóan elfogadja a bankszanálási- és bankrendezési irányelvet (bank resolution directive), amely pontosan szabályozza, hogy a bankrendszernek milyen sorrendben kell bevonnia egy ciprusihoz hasonló esetben az ügyfelek vagyonát a bankrendszer konszolidációjába. Itt első helyen a részvényesek, a junior-, majd a senior hitelezők állnak, és csak utánuk nyúlhatnak a betétesek pénzéhez. "Nagy kár, hogy ez a direktíva még nincs érvényben, mert akkor Cipruson sem fordulhatott volna elő, hogy a 100 ezer euró alatti számlákhoz hozzányúljanak" – mondta Darvas Zsolt.
A privát betétekhez még sosem nyúltak
Arra nem volt példa ebben a válságban, hogy a privát betétekhez nyúljanak egy hasonló válság kezelésekor – emelte ki Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Duronelly szerint a ciprusi helyzetet az bonyolítja meg igazán, hogy a bankrendszer forrásaiban jelentős súlyt képvisel az orosz betétesek vagyona, amit az EU döntéshozói az orosz szervezett bűnözéssel kapcsolnak össze, és nem szívesen konszolidálnák őket az európai adófizetők terhére kiállított biankócsekkel. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója hozzátette, hogy ezzel a lépéssel viszont nem csak tőlük vennének el pénzt, hanem mindenkitől. Ugyanakkor az is biztos, hogy egy ország bankrendszerét nem lehet simán veszni hagyni, márpedig Ciprus bankjai, többek között a válság hatására is, gyakorlatilag működésképtelenek.
A kialakult helyzet ráadásul az eurózóna déli perifériájára nézve jelenti a komoly veszélyt, mivel a legfontosabb az lenne, hogy ne induljon meg a pénzek további exodusa mondjuk a spanyol bankokból. A spanyol bankrendszer olyan, mint maga Spanyolország: egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy baj esetén meg lehessen menteni. Az eddigi eurózónás adósságkezelés egyik legnagyobb sikere éppen az volt, hogy megállt a perifériás országok betéteseinek a menekülése. Ezt a sikert a ciprusi akció veszélyezteti. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ehhez a ciprusi csomaghoz képest az EU-nak van-e B-terve. Mert ha nincs, és Cipruson a képviselők nem szavazzák meg a kiszabott feltételeket, akkor összeomlik az ország bankrendszere, és a privát adósság átstrukturálását kell végrehajtani. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna – hangsúlyozta a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.
A betétek voltak kéznél
A bankbetétek megadóztatása nem teremthet precedenst, mivel Ciprus egyedi eset – mondta a hvg.hu-nak Zsiday Viktor, a Concorde elemzője, aki szerint azt látni kell, hogy a kormányok mindig onnan veszik el a pénzt az ilyen helyzetekben, ahonnan a legkönnyebb. Görögországban a kötvényeseknek kellett hatalmas veszteségeket elszenvedniük, Magyarországon pedig a magán-nyugdíjpénztári pénzeket vették el, a ciprusiak pedig a bankbetéteket csapolják meg, fejtette ki. Cipruson ráadásul ugyanaz a probléma, mint Izland esetében volt: az ország GDP-jét többszörösen meghaladja a bankrendszer mérete. Ha a bankrendszernek vesztesége keletkezik, márpedig Cipruson a görög válság miatt ez a helyzet, akkor az államnak a hiányt pótolnia kell, ami komoly megterhelést jelentene most a kormánynak. Zsiday szerint a ciprusi bankokban tartott betétek harmada, fele orosz, illetve unión kívüli eredetű, így joggal várható el, hogy a megmentését ne uniós állampolgárok finanszírozzák. Ez most a legfőbb szempont, ezért is egyedi Ciprus esete – hangsúlyozta a Concorde elemzője.
Ugyanakkor ha a bankokból az emberek továbbra is viszik ki a pénzüket, akkor elképzelhető, hogy likviditásproblémák lesznek, és az Európai Központi Banknak (EKB) kell forrásokat bepótolnia. Minél gyorsabban oldják meg a mostani helyzetet, annál jobb, mondta Zsiday Viktor. Ha a mégsem születik megnyugtató döntés a parlamentben, akkor rosszabb esetben jöhet a ciprusi államcsőd. Gyakorlatilag megmondták a ciprusiaknak, hogy akkor vissza lehet térni a ciprusi fonthoz.
A helyzet drámai
A helyzet annyira drámai, hogy a Bloombergnek nyilatkozó, a ciprusi jegybankot 1982 és 2002 között irányító Afxentisz Afxentiu szerint ha a parlament nem szavaz igennel, akkor "az a káosz előtt nyitja meg az utat", "Ciprus pedig olyan lesz, mint Líbia". Egy friss kutatás szerint a ciprusiak 71 százaléka utasítja el a bankbetétek egyszeri megadóztatását.
A keddi szavazás kimenetelét többen is igyekeznek megtippelni. Egy görög blogger összegyűjtötte, hogyan is áll most a helyzet. Az 56 fős ciprusi parlamentben az elnök pártja 20 szavazattal rendelkezik. Egy képviselő Argentínában tartózkodik, őt igyekeznek hazareptetni a szavazásra. Koalíciós partnerük, a Diko 8 képviselőjéből öten tervezik megszavazni a javaslatot, ketten még bizonytalanok, egy képviselő pedig biztosan nemmel voksol. Ez 25 biztos szavazatot jelent eddig. A párt ráadásul csak olyan feltétellel szavazná meg a betétek egyszeri adóztatását, hogy több megszorítást már nem kell megtenni. Ennek ugyanakkor elég kicsi az esélye. A 28 ellenzéki képviselő közül 27 biztosan nemmel szavaz (legalábbis a 19 kommunista biztosan), így a döntés az Euroko párt 2 képviselőjén múlhat – akik igennel terveznek szavazni –, és a még esetleges bizonytalanok átállásán múlik. Számítások szerint így 27 és 30 között lehet az "igenek" száma. A hírek szerint a ciprusi jegybank felkészült arra az esetre is, ha a "nemek" lesznek többségben a szavazáson. Állítólag 5 milliárd eurót tettek félre, ha az emberek megrohamoznák a bankokat.
A Gazprom rányomul
A szituációt közben igyekszik kihasználni az orosz állam, jelesül a Gazprom is. Az orosz gázóriás vasárnap este juttatta el ajánlatát a ciprusi kormánynak, amelyben kifejtették, hogy finanszíroznák a meggyengült ciprusi bankrendszer megtámogatását, cserébe viszont jelentős kontrollt szeretnének az ország szénhidrogén kitermelése felett. A ciprusi elnök egy, a kormányhoz közel álló forrás szerint azt mondta, hogy nem veszi figyelembe az ajánlatot, mivel azt szeretnék, hogy a megoldás az EU felől érkezzen. A ciprusi pénzügyminiszter eközben szerdán Moszkvába utazik, ezt az utat egyáltalán nem mondták még le.
A ciprusi válság eközben "visszafertőzheti" Görögországot is, ahonnan tulajdonképpen az egész ciprusi válság eredezhető. Görögországban három ciprusi bank van jelen – a Cyprus Bank, Laiki Bank és a Hellenic Bank – mintegy 300 bankfiókkal, így komoly pénzösszegeket kezelnek. A görög pénzügyminiszter, Jannisz Szturnarasz szombaton sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a görögországi ciprusi bankokban tartott betéteket a görög állam biztosítja, és tervet készítettek arra vonatkozólag is, hogy az országban tevékenykedő ciprusi bankok eszközeit egy görög pénzintézethez csoportosítsák át. A görög jegybank állítólag már keddre szeretne is a tető alá hozni egy ilyen megállapodást, a kereskedelmi bankokat is bevonják a tervezésbe.
Tavaly nyár óta húzódik a megoldás
A súlyosan eladósodott Ciprus 2012 nyarán kért pénzügyi segítséget az eurócsoporttól: a nagyjából 17 milliárdos támogatás a szigetország egyéves nemzeti termékének felel meg. Ez olyan, mintha Magyarország 2008-ban 100 milliárd euró készenléti hitelt vett volna fel az EU-IMF-Világbanktól. (Tehát az eredeti csomagnak az ötszörösét).
Az eurócsoport tagjai – különösen a legnagyobb teherviselő, Németország – eddig ódzkodtak a támogatástól, mert Ciprus köztudottan olyan pénzügyi központ az unió szívében, ahol az alacsony adókulcsok és a betétesek védelme miatt nagyon sok tisztázatlan eredetű pénz fordul meg. Az eurótagoknak főként az orosz kézben levő betétekkel vannak problémáik: arányuk olyan jelentős, hogy a bankok konszolidálásával gyakorlatilag az orosz oligarchák jövedelmeit és maffiapénzeket védenének meg.
| A ciprusi válság – számokban |
| A brit Guardian összeszedte a főbb adatokat. Az 1,1 millió lakosú, 9,2 ezer négyzetkilométernyi területű megosztott szigetország gazdasága a harmadik legkisebb az EU-ban. A 19 milliárd eurónyi GDP-hez majdnem 70 milliárdnyi bankbetét társul. A betétek 37 százalékát külföldiek birtokolják, ezek közül 2 milliárdnyit britek helyeztek el ciprusi bankokban. Az ország államadóssága 14 milliárd euró, ez a GDP 75 százalékának felel meg. A munkanélküliségi ráta idén januárban 14,7 százalék volt, a várható élettartam pedig 78 év. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
