szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Tolna megyében is jelentős károkat okozott, és főként a csonthéjasgyümölcs-ültetvényeket károsította a március közepi fagy, és hátráltatja az őszi vetésű szántóföldi növények fejlődését is az utóbbi hetek zord időjárása – számoltak be az MTI által megkérdezett szakemberek.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek elmondta: a hideg márciusi időjárás a kajszi- és az őszibarack-ültetvényeket károsította több helyen, a legnagyobb kárt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gönc környékén szenvedték a gyümölcsösök. Hozzátette: a cseresznye-, az alma-, a körteültetvények esetében kedvezőbb a helyzet, itt nem voltak jelentősebb károk. Az elnök szerint azonban a magyar termesztésű gyümölcsöknél ellátási gondokkal nem kell majd számolni. A fűtött hajtatásos termesztés esetében jelenleg a fényhiány jelent gondot a növényeknél.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a március közepi mínusz 10 és mínusz 17 fok közötti fagy a gazdák jelzései alapján kárt okozott, ennek mértéke azonban még nem állapítható meg pontosan – közölte Berta Béla, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője. Hozzátette: a fagykár mértékét biztosan csak a virágzás és terméskötődés után lehet megállapítani.

A fagykár a dél-borsodi térségben elsősorban a csonthéjas gyümölcsöket – a kajszit, őszibarackot, meggyet, cseresznyét, szilvát – sújtotta, de az alma-, a körte- és a dióültetvényeket is károsította. A szőlő még nyugalmi állapotban van, így fagykár a rügyeket nem érte.

Bács-Kiskun megyében sem lehet még pontosan felmérni, mekkora kárt okozott az elmúlt hetek időjárása a térségi szőlőültetvényeken és egyéb növényekben – hangsúlyozták az MTI által megkérdezett szőlészek és mezőgazdászok.

Ilyen szélsőséges időjárásra még nem volt példa, hogy az év 10. hetében, a szőlő nedvkeringésének megindulásával egy időben mínusz 11 Celsius-fok alá csökkent a hőmérséklet Bács-Kiskun megye egyes területein – mondta Szőke Sándor, a Duna Borrégió Szőlészeti és Borászati Egyesületének az elnöke. A korai fajtáknál – Irsai Olivér, Csabagyöngye – bizonyosan elindult a nedvkeringés, ezért ezeknél a fagy miatti károsodás valószínű. A kiskunhalasi borász szerint nagyon fontos a talajszerkezet, mert kötöttebb talajon – ahol nehezebben fagy át a felső réteg – kevésbé éri kár a szőlőt.

A borászok tapasztalata szerint májusban, a fakadásnál lehet majd következtetni arra, hogy mekkora a tényleges veszteség. Szőke Sándor azt várja, hogy az idei termés a kiemelkedően jó 2011-es évinek a 60-70 százalékát fogja csak elérni.

Domján Gergely, a megyei agrárkamara elnöke arról számolt be, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a fagy és a hó még nem okozott kárt. Gondot az okoz, hogy áprilisban majd meg kell kezdeni a tavaszi vetéseket, amely heteket csúszhat, mivel a későn jött csapadék miatt nehezen lehet az átázott földeken dolgozni.

Az almatermésű gyümölcsöknél nem lehet nagymértékű a fagy miatti károkozás, a csonthéjasoknál viszont a korai érésű és érzékeny kajszibarack-ültetvények egyes helyein 60-70 százalékos is lehet a kár.  

A Tolna megyei Kisvejkén is jelentős fagykár érte március közepén a Danubia-Frucht Szövetkezet 450 hektáros kajsziültetvényét – mondta Szénási Tibor, a szövetkezet elnöke az MTI-nek. Az ültetvények fajtától és fekvéstől függően szenvedtek kárt – tette hozzá.

A március 17-én mért mínusz 10 Celsius-fokos hőmérséklet 170-180 méteres magasságon 50 százalékban károsította a rügyeket, az ennél magasabban fekvő területeken a kár 50 százalék alatt maradt, de az érzékenyebb fajták ezen a magasságon is teljesen elfagytak. Ezek közé tartozik a Ceglédi bíbor, amely valószínűleg egyáltalán nem hoz termést. Elmondta, virágzás után lehet termésbecsléseket tenni, amely alapján kiszámítható a kár összege.

Zászlós Tibor, az új Nemzeti Agrárkamara mezőgazdaságért felelős alelnöke, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta: az utóbbi hetek rendkívüli időjárása nem kedvezett az őszi vetésű szántóföldi növények fejlődésének. A szakember közölte: a repce ugyan jól telelt, de a növény vegetációja már több helyen március elején megindult az országban, így az extrém időjárási körülmények károsíthatták a hajtáscsúcsokat, de ezt csak akkor lehet megállapítani, ha a hó teljesen elolvadt. 

Az őszi vetésű kalászosok jól teleltek, de a fagyok ezekben a növényekben is kárt tehettek, bár a hótakaró védte a vetéseket, viszont a szél több helyen a táblákról elhordta a havat, és emiatt károsodhattak a vetések. 

Emellett a hóolvadás és a várható nagy csapadékmennyiség az úgynevezett víznyomásos területeken okozhat gondot a későbbiekben, ezért a vízelvezetés megoldásának fontosságára hívta fel a gazdálkodók figyelmét Zászlós Tibor. Hozzátette: a mostoha időjárási körülmények miatt a tavaszi munkák várhatóan összetorlódnak, így csak napok maradnak egyes, például a tavaszi vetésű növények elvetésére. Példaként említette a cukorrépát, amely tavaly ebben az időszakban már három-négy leveles állapotú volt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!