A bank biztosítja a kellő likviditást az eurózónában, ameddig szükséges – mondta Mario Draghi, de hangsúlyozta, hogy a kormányok feladata az elengedhetetlen strukturális átalakítások végrehajtása.

Az EKB változatlanul 0,75 százalékon hagyta az irányadó kamatot.

Draghi azt mondta: az EKB kormányzótanácsa "átfogóan" megvitatta a kamatcsökkentés lehetőségét, és megvizsgálja, hogy az alacsony kamatokon kívül milyen új eszközöket lehet bevetni, ha az eurózóna gazdaságának további stimulusra volna szüksége.

A bankelnök szerint a jelek azt mutatják, hogy a gazdaság gyengélkedése kiterjedt az eurózóna magjára, és kockázatot jelent, hogy a vártnál is lanyhábban alakul a belső kereslet, és hogy elégtelenül hajtják végre a strukturális reformokat. Ezek a tényezők akadályozhatják a hangulat javulását, és késleltethetik a fellendülést.

Ciprussal kapcsolatban Draghi hangsúlyozta, hogy az ország megmentésének módja (a bankbetétek megadóztatása) nem lehet más esetekben alkalmazható sablon. Hozzátette: az EKB sosem javasolta a 100 ezer eurónál kisebb, azaz biztosított betétek bevonását a mentőcsomagba. A bankelnök sürgette a közös bankfelügyelet mielőbbi felállítását, hozzáfűzve, hogy a bankok problémáit nem az adófizetők pénzén kell megoldani.

Elemzők szerint Draghi nem mondott nagy újdonságokat, de a piacok hangulatát rontotta, hogy hangsúlyozottan utalt a fellendülést terhelő kockázatokra, viszont nem tett utalást arra, hogy az EKB milyen esetben látja elérkezettnek az időt az említett "új eszközök és módszerek" bevetésére.

Draghi tájékoztatása közben az tőzsdék lefelé indultak, és az euró gyengülni kezdett a dollárral szemben. Az euró azonban magára talált, amikor a bankelnök kijelentette: az euróövezethez nem forgóajtón keresztül csatlakoznak, és azok, akik Ciprus vagy más országok kapcsán az övezet elhagyásáról beszélnek, "mérhetetlenül alulbecsülik a közös valutát összetartó politikai tőkét". A piacok ezt úgy értelmezték, hogy az EKB elszánt az euróövezet egyben tartására.