Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az ÁNTSZ ezer embert kérdezett meg, ez alapján a kutatás arra jutott, hogy a felnőtt magyar lakosság kétharmada hallott, olvasott a netáról és tudta, hogy a cukros üdítők, energiaitalok, előrecsomagolt édességek és sós snackek ide sorolt termékek és ezért nőtt ezek ára. Ahogy azt megírtuk, a kutatás azt is állította, hogy a neta miatt átlagosan 29 százalékkal emelkedő termékárakkal szemben a forgalom 27 százalékkal csökkent.
A sós ropiból hogy vonhatnák ki a sót?
MTI / Komka Péter
A tiszti szolgálat közleményére a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma is reagált. E szerint a sós ropogtatnivalók fogyasztásában bekövetkezett nagymértékű visszaesés valóban a neta hatása, azonban ez a vásárlóerő-csökkenés mindössze egy ezrelékkel fogta vissza a lakosság teljes sóbevitelét. Ennek az oka az, hogy a sós snack fogyasztás az eu-s átlaghoz viszonyítva is igen alacsony Magyarországon, ráadásul a sóbevitelnek ez csak mintegy 0,9 százalékát jelenti.
Így azonban a sós snack-fogyasztás drasztikus csökkenésének csak korlátozott hatása lehetett – az egyébként valóban magas hazai lakossági sóbevitelre. Sőt, a fórum szerint a tényleges sóbevitel könnyen növekedhetett is, mivel a kieső fogyasztás egy része otthon készített pogácsára, sósrúdra, stb. tevődött át, ahol a sózás mértéke ellenőrizhetetlen.
A gyártói, szakmai szervezet ezért indokolatlannak tartja, hogy a termékeikre kilónként 250 forint netát kell fizetni, és hogy az adónemből befolyó összegek 18 százaléka az ő vállukat nyomja.
Az adó gazdasági következményeit a Fórum szerint az ÁNTSZ közleménye igyekszik elbagatellizálni, miközben a sóssnack-gyártók jellemzően olyan vállalatok, melyeknek teljes bevétele e túladóztatott területről származik. Így biszont nem meglepő, hogy volt olyan – tradicionális márkát gyártó – vállalat, mely a neta bevezetése után néhány hónappal bezárt, több más vállalat termelése pedig 40-50 százalékkal esett vissza. Ez a szektorra vetítve azt eredméynezte, hogy a korábban évi több százmilliós nyereséget termelő, zömében magyar vállalkozások tavaly már mintegy 700 millió forint veszteséget halmoztak fel.
