Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Rossz, sőt nagyon rossz a kormány és a bankok viszonya – ez az eredmény jött ki egy közönségszavazáson a Portfolio Hitelezés 2013 című konferenciáján szerdán. A konferencia résztvevőinek fele bankár, de a többi résztvevő is a pénzügyi szektorból vagy ahhoz kapcsolódó területről érkezett.
A rendezvény egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy mikor fog ismét beindulni a hitelezés Magyarországon, illetve az, hogy pontosan mi az akadálya ennek. A fordulatnak elsősorban a vállalati hitelállományban kellene bekövetkeznie, ugyanis a magyar vállalkozások hitelállománya 2008 óta folyamatosan csökken – ellentétben a régió többi országával –, vagyis a vállalkozások nem vesznek fel vagy nem kapnak új hiteleket, hanem többségében a régi hiteleiket fizetik vissza. Amíg ez a tendencia nem fordul meg, a banki szakemberek szerint nehezen képzelhető el, hogy a magyar gazdaság növekedésnek indul.
A rossz gazdaságpolitika akadályozza a növekedést
A hitelezési fordulatot a pénzügyi szektor szereplőinek döntő többsége (75 százaléka) szerint a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a rossz szabályozás hátráltatja. Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgatója ezzel kapcsolatban a konferencia kerekasztal-beszélgetésén megjegyezte, hogy ez nem egyszerűen a bankokat érinti, hanem a vállalkozásokat is. Utóbbiak ugyanis nem mernek megvalósítani olyan terveket, amelyek meghaladnák a 3-5 éves időtávot, ugyanis nem tudják, hogy mi lesz ezen az időszakon túl, és még akkor is érvényesek lesznek-e a jelenlegi várakozásaik. Emiatt a bankárok a rossz gazdaságpolitika mellett az alapvető problémát nem abban látják, hogy a bankok nem kínálnak hiteleket a vállalkozásoknak, hanem abban, hogy a cégek többsége jelenleg nem igényli a hiteleket.
Kiss-Kuntler Árpád
Mint Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója fogalmazott, a bankok teljesen nyitottak a hitelezésre, és sok bankvezér repülni fog, ha a hitelezés nem indul be. Az ugyanakkor az Erste elnök-vezérigazgatója szerint elgondolkodtató, hogy a konferencia résztvevőinek csak 3 százaléka mondta azt, hogy a hitelezést a túl magas kamatkörnyezet hátráltatja. Ennek ellenére a Magyra Nemzeti Bank (MNB) tavaly augusztus óta pontosan az alapkamat csökkentésével próbálja fellendíteni a hitelezést.
Simák Pál, az MKB elnök-vezérigazgatója szerint a hitelkínálat a bankok részéről megvan, de a hitelkereslet hiányzik hozzá. Erre nagy szüksége van a bankoknak, hogy a bevételeiket ki tudják termelni. A lakossági oldalon a bankok azzal küzdenek, hogy legalább szinten tudják tartani a hitelállományt, de ez nagyon nehéz, mivel nincsenek új hitelkihelyezések. A vállalati oldalon könnyebb lesz a hitelállomány növelése. Ebben segíthet a jegybanki program, és a vállalatok is már hosszú ideje halogatják a beruházásaikat, így nekik is szükségük lesz már új hitelekre a következő időszakban. Egyébként a konferencia résztvevőinek közel fele úgy vélekedett, hogy a bankok vállalati hitelállománya nőni fog 2014 végére.
Népszerű a Matolcsy-program, kudarc az árfolyamgát
A bankárok szerint az MNB Növekedési Hitelprogramjára túljelentkezés lesz a bankok és a cégek részéről egyaránt. Simák Pál a konferencián arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok cég kereste meg az MKB-t, és érdeklődött, hogyan lehet kapni ebből a hitelből. Mivel azonban a keretösszeg nem nagy, nem jut majd mindenkinek belőle – mondta.
Ezzel ellentétben a bankárok többsége szerint az árfolyamgát-konstrukció kudarc. Az okot a legtöbben abban látják, hogy új mentőcsomagra várnak a devizahitelesek, vagy egyszerűen félnek a 2017 utáni törlesztőrészlet-növekedéstől. Ráadásul Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint az árfolyamgátba jelentkezők a kvalifikáltabb ügyfelek közül kerülnek ki. A konstrukció kidolgozásában vezető szerepet játaszó bankvezér szerint a bankszektorban a résztvevők 38 százaléka lépett be a programba, és összességében az ügyfélkör 60-70 százalékának lenne fontos a védelem.
