EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta – mondta ki kedden Strasbourgban nyilvánosságra hozott elsőfokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.
N. K. M., az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a magyar külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011 májusában elbocsátották. Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában az európai emberi jogi egyezmény alapján tulajdonhoz való jogának, a hatékony kárpótláshoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott.
AFP / Patrick Hertzog
A bíróság megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint – a perrel kapcsolatban felmerült költségekre – további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak.
Giró-Szász András kormányszóvivő keddi sajtótjákoztatóján ezzel kapcsolatban közölte, most három hónapja van a kormánynak, hogy fellebbezzen a döntés ellen, egyelőre azonban az illetékes minisztériumok elemzik a kialakult helyzetet. Mint mondta, ha nem fellebbeznek, az ítélet három hónap múlva lesz jogerős.
Amennyiben minden különadóval sújtott embernek vissza kellene fizetni a megadóztatott végkielégítést, az Giró-Szász szerint közel ezer embert érinthet, összességében pedig egy 5 milliárdos tételt jelentene a kormánynak, amennyiben minden esetben ellenük döntenének. Mint mondta, most egy esetben született döntés, de a kormánynak 400 milliárdos tartalékai vannak az idei évre.
