A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden tette közzé a "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című tanulmányát. A tanulmány szerint a magyar bankszektor stabil, ugyanakkor négy kiemelt kockázati területet is megneveznek a jegybank szakértői.

A bankok likviditási helyzete megfelelő

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) további érdemi javulást eredményezhet a hitelezésben, különösen a kkv-szegmensben. A gyengébb tőkeellátottság miatt ugyanakkor a sokkellenálló-képességében romlást lehetett megfigyelni, de szintje még nem tekinthető veszélyesnek. A jelentés megállapítja, hogy a legfontosabb pénzügyi piacok működésében továbbra sem érezhetők feszültségek. A bankok likviditási helyzete megfelelő, az elmúlt félévben érdemben nem változott. A bankok túlnyomó része a stressztesztünkben szimulált szélsőséges sokkesemények bekövetkezése esetén is elegendő likviditási tartalékkal rendelkezne.

A bankrendszer tőkehelyzete továbbra is kielégítő, de néhány banknál stresszhelyzetben kisebb tőkehiány léphet fel. A 62 milliárd forintos tőkehiány értékelésekor ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy az több nagybanknál együttesen jelentkezik, és ezen bankok tulajdonosai korábban a veszteségek tőkeemeléssel való pótlásával bizonyították magyar leánybankjaik melletti elköteleződésüket.

Az eurózóna válságának elhúzódását mi is megérezzük

A jelentés megjegyzi, hogy az eurozóna adósságválságának elhúzódása hátráltathatja a hazai gazdasági kilábalást a közvetlen konjunkturális csatornákon és a Magyarországon aktív bankok anyaintézményeinek fundamentális problémáin keresztül. A fejlett országok jegybankjainak mennyiségi lazítása nagymértékben hozzájárult a pénzpiaci feszültségek globális szintű oldódásához. A jegybanki beavatkozások reálgazdasági hatása egyelőre azonban mérsékelt maradt, teszik hozzá az MNB szakértői. A magyar gazdaság fokozottan érzékeny a kívülről érkező, kedvezőtlen konjunkturális és pénzügyi sokkokra a külső eladósodottságából, annak kedvezőtlen szerkezetéből és a hazai bankrendszer hitelezői funkciójának gyengüléséből adódóan.

Túry Gergely

A vállalati hitelezésre kitérve a jelentés megállapítja, hogy visszaesésében továbbra is meghatározó a kínálati tényező, és ez aszimmetrikusan érinti a különböző méretű vállalatokat. A vállalati szektor hosszú lejáratú hiteleinek folyamatos és masszív leépülése elsősorban keresleti okokkal magyarázható. Emellett azonban változatlanul fennállnak a hazai bankszektort jellemző szigorú hitelezési standardok. A bankszektort alapvetően a legjobb hitelminőségű ügyfelekért folytatott verseny jellemzi. A kkv-szektor devizaadósság-problémájának megoldása is külső beavatkozást igényel az MNB szerint. Az elmúlt években a forint gyengülése, illetve a svájci frank erősödése számottevően rontotta a devizahitellel rendelkező kkv-ügyfelek pozícióját, ami ezen vállalatok növekvő számú csődjéhez vezethet.

A magas bruttó külső adósság miatt vagyunk sérülékenyek

A jelentés megállapítja, hogy az ország bruttó külső adósságállománya a megújítási kockázatok miatt a sérülékenység egyik forrása. A válság előtti eladósodási folyamat növelte az ország külső finanszírozási igényét. A megújítási kockázatok miatt az MNB a devizatartalék szintjének emelésére kényszerült, amivel párhuzamosan a sterilizációs állomány is növekedett. Mindez jelentős költségekkel is jár, ezért indokolt a külső adósság szerkezetének racionalizálása.

A hazai bankrendszer nemteljesítő hitelállománya továbbra is magas, ami csökkenti a hitelezési hajlandóságot. Az év második felében a háztartási portfólión belül a nemteljesítő hitelek aránya nagyjából szinten maradt, míg a vállalatoknál szignifikánsan csökkent.

A vállalati portfólió mostani javulását még nem tekinti az MNB fordulatnak, és a következő két évben lassuló növekedést várnak. A háztartási hiteleknél a nemteljesítő hitelek forintra váltása, illetve az árfolyamgát kihasználtságának fokozatos növekedése gátolta a mutató romlását. Az adóssegítő programok a következő két évben megállíthatják a portfólió romlását, amit tovább javíthat a családi csődeljárás intézményének tervezett bevezetése is.

Hiányzik a bankok közötti verseny

A külföldi forrásköltségek csökkenése ellenére a fennálló teljesítő hitelek kamatterhe növekszik, mivel romló jövedelmezőségüket a bankok részben ily módon igyekeznek ellensúlyozni. Régiós összehasonlításban a hazai bankrendszer kamatjövedelmének a mérlegfőösszeghez viszonyított aránya a legmagasabb. Számos jel utal arra, hogy megfelelő verseny hiányában a bankok hitelezési veszteségeiket, illetve a bankadót áthárítják a teljesítő lakossági ügyfelekre. Ezáltal a bankrendszer nemcsak az új vállalati hiteleknél, hanem a fennálló lakossági jelzáloghiteleknél is erős prociklikus, gazdasági növekedést visszafogó hatást fejt ki.

Az eurózóna adósságválságának elhúzódását az MNB a prudens fiskális politika fenntartásával védené ki, a fenntartható gazdasági növekedés támogatása fontos elem. A hazai gazdaság sérülékenységének mérséklésére a június elején induló Növekedési Hitel Program három pillérének fontosságát hangsúlyozza a jelentés. A bankrendszer portfóliójának romlásának kockázatát a családi csődeljárás bevezetésével támogatná a már nem teljesítő portfólió kezelése érdekében az MNB, kívánatosnak tartják az árfolyamgát magasabb kihasználtságát, a Növekedési Hitel Program részeként pedig a kkv-portfólió minőségének javítását vetíti előre. A bankok közötti verseny hiányára kitérve a jelentés megjegyzi, hogy az alábbi javaslatokkal lehetne megvalósítható a nagyobb verseny. Az előtörlesztési díj szabályozói minimumát 1-1,5 százalékra csökkententsék más banki hitelkiváltás esetén is, vezessék be az állami támogatás és a folyószámlák hordozhatóságát, a maximális közjegyzői díjakat csökkentsék, emellett pedig olyan szereplők megjelenését is támogassák, amelyek segítik a háztartásokat a legkedvezőbb ajánlatok felkutatásában.