Hatalmas vámháború van kibontakozóban Európa és Kína között. Csütörtökön életbe lépett az Európai Bizottság (EB) a Kínából származó napelemekre, és a kapcsolódó részegységekre ideiglenes jelleggel vonatkozó dömpingvámja. Az EB ugyanis egy kilenc hónapja indult vizsgálat végén arra a megállapításra jutott, hogy a kínai gyártók az állami támogatásoknak köszönhetően jóval a bekerülési ár alatt kínálják a napelemeket, ez pedig negatív hatással van az európai gyártókra.

Magyarán: az Európai Unió (EU) szerint az államilag megtámogatott kínai gyártók olcsó termékeikkel letarolják az európai piacot, tönkreteszik az öreg kontinens cégeit, és veszélybe sodorhatják az ebben a szektorban dolgozó 25 ezer ember állását. Egyes európai vállalatok szerint mindezt azért teszik, hogy piacot szerezzenek. A vámtétel egyelőre, a Kínából érkezett nagy nyomásnak némileg engedve, 11,8 százalék lesz, de ha nem sikerül a két félnek tárgyalásos úton rendezni a kérdést, akkor augusztustól 47,6 százalékra emelkedik. Ha pedig decemberig sem születik megoldás, akkor jöhetnek az öt évre szóló dömpingvámok, melyekhez azonban már az uniós tagállamok beleegyezése is szükséges.

Megy az adok-kapok

A zöldenergia- és napelempiaci eladások tétje ugyanakkor igen nagy. Az EU jelenleg Kína legfontosabb kereskedelmi partnere, míg Kína az EU számára a második az Egyesült Államok után. Kína 2012-ben több mint 21 milliárd euró értékben exportált napelemeket Európába, ez tette ki a 27 tagállamban irányuló kivitel hetedét. A kínai napelemeknek ráadásul 80 százalékát Európa vásárolja meg. A legnagyobb gyártók között pedig döntően kínaiakat találunk, mellettük egy-egy amerikai és európai cég neve tűnik még fel. Első látásra úgy tűnik, Kína komolyan veszíthet a döntéssel.

Olcsó kínai napelem: az európai gyártók nem bírták a ritmust

AFP / Dong Jinlin

Peking ugyanakkor nem habozott ellenlépést kilátásba helyezni. Először a kínai kereskedelmi minisztérium honlapján azt közölte, hogy vizsgálatot indít az Európai Unióból származó borokkal szemben. Az indok hasonló, mint a napelemek esetében: az európai kormányok támogatása miatt az európai borok dömpingáron kelnek el Kínában, ezzel pedg rosszul járnak a helyi termelők. A lépéssel ráadásul azokat az államokat vették célba, amelyek támogatták az EB napelemekkel szembeni dömpingvámja bevezetését. Pénteken azonban már olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a kínai kormány, egyes hazai gyártók nyomására, egy másik vizsgálat nyomán ugyancsak importvámok bevezetését tervezgetheti, mégpedig az európai luxusautókra.

Az előbbi döntés alapvetően a pénzügyileg nem a legjobb helyzetben lévő dél-európai uniós tagállamokat érintheti, az utóbbi pedig a főbb német autógyártókat (BMW, Mercedes, Volkswagen). A borászati ágat érintő negatív bejelentésre reagálva a francia köztársasági elnök, Francois Hollande már egy rendkívüli EU-csúcs összehívását sürgette, ahol közös platformot tudna kialakítani a 27 állam képviselője, mivel az EB több tagállam – köztük a szintén napelemhatalom Németország – ellenkezése ellenére döntött a napelemekre bevezetett ideiglenes dömpingvámokról. A borvitában amúgy a legnagyobb vesztes Franciaország lehet, a Kínába irányuló európai kivitel kétharmada ugyanis francia bor – félmilliárd euró értékben. A helyzetnek mellesleg fordulatot kölcsönöz az, hogy Karel De Gucht kereskedelmi EB-biztos, aki a napelemekkel szembeni büntetővámok bevezetését bejelentette, maga is tulajdonos egy toszkán borászatban. Igaz, a hírek szerint az nem exportál Kínába.

Arról még nincsenek pontos adatok, hogy az európai luxusautókra esetleg kivetendő importvámok mekkora kárt okozhatnak a gyártóknak, de minden bizonnyal ez nagyobb volumenű lehet, mint a bor esetében. Az viszont biztos, hogy az európai államok mindkét szektorban növekvő eladásokkal, és árbevétellel számolhatnak a jövőben, ez pedig komolyan megtámogathatja stagnáló, vagy recesszióba hajló gazdaságukat.

Gyökeres átrendeződés rövid idő alatt

A "napelemcsata" gyökerei még egészen a 2000-es évek elejéig nyúlnak vissza. 2004-ben a világ napelemeladásainak 63 százaléka a német cégek markát ütötte, a technológiai előny az ő oldalukon állt. A kínaiak viszont felismerték a szektorban rejlő lehetőségeket, és a technológia elterjedésével, olcsóbbá válásával – egyszerűsödő gyártásával – rárepültek a zöldenergia-piacra is. 2010-re a németek részesedése már 18 százalékra szorult vissza, a kínaiaké viszont 50 százalék fölé nőtt. A nyugati cégek sorra bedőltek, az árversenyt egyszerűen nem bírták a távol-keleti állam gyártóival.

A zöldenergia-megoldások előtérbe kerülése a nyugati államokban azonban felpörgette a keresletet, a német, amerikai, spanyol stb. állami támogatások így gyakorlatilag a kínai gyártókat segítették. Az egyre olcsóbbá váló napelemek mind nagyobb keresletet generáltak, ez pedig egy ördögi kört alakított ki: az olcsó árakkal az európai gyártók nem tudtak versenyezni, még többen húzták le a rolót, a még több támogatás pedig egyre jobban a kínai gyártókat támogatta. A kínaiak eközben elkezdték magukat bevásárolni az európai gyártókba is, ezzel is újabb piacot szerezve.

Napelemmező Németországban – a legnépesebb uniós tagállam érintettként sem támogatta a dömpingvám bevezetését

AFP / Christof Stache

Az európai büntetővámokkal ráadásul az európai beruházási kiadások emelkednek majd, ezzel a napelemfejlesztések költségei is nőnek, miközben az öreg kontinens gyártói egyre versenyképtelenebbé válhatnak, ugyanis van rá példa, hogy a vámok sem tudják visszaszorítani a kínai eladásokat. Az Egyesült Államokban például, ahol tavaly vezettek be hasonló vámot a kínai napelemekre, a távol-keleti gyártók térnyerését nem lassította le a döntés. Az európai kiesést más kontinensek piacainak felfutásával még kompenzálni is tudják a kínai cégek.

A döntés a távolba mutat

Az európai-kínai – több milliárd eurót érintő – kardcsörtetésnek az említett szektorokat érintőeken túlmutató hatásai is lehetnek, melyek más iparágak, sőt országok kereskedelmi, politikai viszonyaira is rányomhatják bélyegüket. Az EB májusi bejelentése szerint a kínai telekomcégeket (Huawei, ZTE) is vizsgálni szándékoznak hasonló ok – dömpingár – miatt, és ismét az európai szektortársak ellenvetései ellenére. Az EB döntése emellett hatással lehet az Indiában zajló hasonló, dömpingekkel kapcsolatos eljárásokra is. Az ázsiai szubkontinensen amerikai, kínai, malajziai és tajvani gyártók ellen folynak vizsgálatok, mivel a helyi gyártók ott is panaszkodnak, hogy a külföldi cégek az előállítási költségek alatt állítják elő termékeiket. Ha az indiai kormány dömpingvámot vezetne be, akkor az ott is a szándékokkal ellentétes hatással járhatna: miközben az árakat igyekeznek csökkenteni, a helyi, magasabb árú termékek vásárlásával a költségvetési kiadások is növekedésnek indulnának.

Eközben arról sem szabad elfeledkezni, hogy az EU és az Egyesült Államok között hamarosan megindul az első egyeztetési forduló a két blokk közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely a vámokat hivatott lebontani a gazdaságok között. Kétségtelen, hogy egy ilyen légkörben nem jönnek jól a protekcionista megnyilvánulások, különösen nem az olyanok, mint a francia kulturális miniszteré, aki azt találta mondani, hogy az Amazon online piactér "tönkreteszi a könyvesboltokat". A kialakult helyzetből egy dolog azonban mindenképpen nyilvánvalóvá válik: kompromisszumokat kell kötni a megfelelő megoldások érdekében, különben mindenki rosszul jár.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!