Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kormány döntéseket hozott annak érdekében, hogy a 2004 óta hozott hibákat végleg le tudjuk zárni, és elkerüljük azon uniós tagállamok sorsát, melyek túlzottdeficit-eljárás alá kerültek – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Két törvényjavaslat kerül a parlament elé: a költségvetés módosítása és az adótörvények módosítása, amelyek hétfőn délelőtt már meg is jelentek a parlament honlapján.
A kormány kezdeményezi a tranzakciós illeték módosítását, ami a készpénzforgalom esetén 0,6 százalékra emelkedik. Emellett javasolja, hogy a készpénzfelvétel esetén szűnjön meg a tranzakciós illeték felső, 6 ezer forintos határa. A számlák közötti utalgatás 0,3 százalékra fog emelkedni, és ennél a tranzakciótípusnál marad a hatezer forintos felső korlát. Ezeket az intézkedéseket a hétvégén a Bankszövetség munkatársaival folyamatosan egyeztették – mondta Varga. A kormány javaslata szerint a távközlési adó mértéke a vállalkozások esetében 2-ről 3 forintra nő, a felső korlát pedig 2500-ról 5 ezer forintra emelkedik. A bányajáradékot 12-ről, 16 százalékra emelnék.
Burkolt kamatadó-emelés
Az adótörvényeket módosító javaslat burkolt kamatadó-emelést is tartalmaz, ugyanis a magánszemélyek kamatjövedelmére bevezeti a kormány az egészségügyi hozzájárulást: a kamatjövedelem után a kamatadón kívül további 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A kamatjövedelem utáni eho-kötelezettség a magánszemélyek 2013. augusztus 1-jétől megszerzett kamatjövedelmére vonatkozik.
Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-jét megelőzően kezdődik, de a kamatjövedelem juttatása 2013. augusztus 1-jét követő időpontra esik, például ha a betétszerződést 2013. júniusában kötik meg, de arra kamatot csak szeptemberben fizetnek, az egészségügyi hozzájárulást csak a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre kell megállapítani.
Varga Mihály Brüsszelben
MTI / Európa Tanács / Zucchi Enzo
Lesz reklámadó is
Varga szerint a fő cél az, hogy az eljárás alól végleg kikerüljünk. A másik ok pedig az inflációs folyamat. Tavaly év végén még 5,2 százalékos inflációs céllal számoltak, a konvergenciaprogramban 3,1 százalékot jelöltek meg, de még ennél is kisebb lehet a pénzromlás mértéke. Ez kedvező a lakosság és a vállalkozások számára, ám a költségvetést kedvezőtlenül érinti. A fogyasztási típusú adóbevételek elmaradnak a tervezettől: ilyen a pénzügyi tranzakciós illeték, az áfa és jövedéki adó. Ebből a háromból csak a tranzakciós illetéknél javasolnak korrekciót. Varga elmondta azt is, hogy már év elején megállapodtak abban, hogy ha elmaradás van, akkor megejtik a korrekciót. A tranzakciós illetékből 301 milliárdot terveztek, május végéig 52 milliárd folyt be, az időarányos 42 százalék helyett ez csak 17 százalék.
| Szívnak a képviselők is |
A legújabb megszorító csomag miatt a parlamentnek is plusz ülésnapokat kell beiktatnia. Az eredeti elképzelés szerint már csak hétfőn és pénteken ülésezett volna az Országgyűlés, de ez a két nap is már úgynevezett rendkívüli ülésszaknak számít (természetesen csak a nevében rendkívüli, hiszen szinte mindig van ilyen nyári ráadás). A két, hétfőn benyújtott törvényjavaslat adatai mellett ugyanakkor már az szerepel, hogy "a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés 2013. június 28-ig meghosszabbított rendkívüli ülésszakának napirendjén", vagyis még egy hetet rá kell húzniuk a képviselőknek, mielőtt elmehetnének nyaralni. |
Újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy a reklámadóról még nem döntött a parlament, viszont a költségvetési módosításba belefoglalják a reklámadóból származó bevételt is. Parlamenti döntés még nincs, nekünk viszont terveznünk kell ezzel a tétellel, 5-6 milliárd folyhat innen be – emelte ki a miniszter. Ha a parlament ezt még ebben a hónapban elfogadja, augusztus 1-jével léphetnek életbe. Nem számol azzal, hogy a továbbhárítás megtörténik, a bankok között ugyanis komoly verseny van a miniszter szerint. Úgy véli, a verseny azt indukálja, hogy a költségek nem továbbháríthatóak. A kormányszóvivő hozzátette, hogy a PSZÁF ráadásul folyamatosan vizsgálja a tranzakciós illeték kivetésének jogosságát. A tranzakciós illetékből befolyt összeg kisebb mértékének oka, hogy a háztartások, vállalkozások gyorsan reagáltak ennek bevezetésére, emelte ki Varga. Az adóemelésekkel kapcsolatban hozzátette: fogyasztási szokáson múlik, hogy mindezeknek az egyes családokra vetítve milyen hatása lesz.
Fizethetnek a bankok az önkormányzati adósságért
A javaslat arra kötelezi a bankokat, hogy fizessenek az államnak, amiért átvállalta az önkormányzati adósságokat. Ezt a kormány azzal indokolja, hogy a hitel kockázata az adós személyének megváltozása miatt csökkent, „ezért indokolt, hogy e kockázatcsökkenés a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások állam részére történő arányos befizetési kötelezettségével párosuljon”.
A törvényjavaslat indoklása arra is kitér, hogy az adósságátvállalások után fennmaradó települési önkormányzati adósság állam általi átvállalását a hitelezők – befizetési kötelezettség mellett – önként kezdeményezhetik.
A kormány javasolja azt is, hogy legyen 80 százalékos állami garancia az e-útdíj kapcsán a fuvarozók hitelfelvételéhez, ez azonban csak azokra a hitelfelvevőkre vonatkozik, akik kis- és középvállalkozásban működnek. Erre a költségvetést módosító javaslat 10 milliárd forintot szán. A költségvetési törvény módosításával beruházási alapot hoznak létre, amelyből a stadionépítések és a Kossuth tér rendezése finanszírozható.
Májusban mást ígértek
Bár a Magyarországgal szemben 2004-ben, rögtön uniós csatlakozásunk után indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolta idén májusban az Európai Bizottság (EB) – mely komoly kritikákat is megfogalmazott az ezt a döntést megalapozó elemzésében – a végső szót az uniós pénzügyminiszterek e heti találkozóján mondják ki. A magyar kormány már az EB javaslatát megelőzően is igyekezett bebiztosítani magát. Varga Mihály május elején egy három lépcsőből álló csomagot jelentett be a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében: az első lépcső az állami intézmények 92,9 milliárd forintos zárolása volt, és Varga akkori ígérete szerint, ha ez nem lett volna elég, akkor elhalasztották volna az olyan beruházásokat, mint a stadionépítések vagy a Kossuth tér átépítése. Utóbbi 60 milliárd forintos megtakarítást jelentett volna a költségvetésnek 2014-ben. Végső esetben a tranzakciós illetéket, az energiaszektor különadóját és a bankadót is felülvizsgálta volna a kormány.
Ehelyett a jelek szerint a kormány azt választotta, hogy a zárolással és részben a harmadik lépcsővel, valamint a külön bejelentett médiaadóval egyensúlyozza ki a büdzsét, hogy folytathassa az állami gigaberuházásokat. A kormány érvelése alapján az uniós pénzügyminiszterek hét végi találkozójára (Ecofin) akarja újfent megerősíteni elkötelezettségét a hiány 3 százalék alatti tartására, azonban ez az indoklás gyenge lábakon áll: az Európai Bizottság május végén már megtette javaslatát, hogy az EU-s pénzügyminiszterek engedjék ki Magyarországot a túlzotthiány-eljárásból. A bizottság javaslatára ezekben az ügyekben az Ecofin a brüsszeli gyakorlat szerint minden alkalommal rábólint. A EB javaslata mellé hozzá kell tenni, hogy több olyan költségvetési tétel – a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötése, illetve az e-útdíj bevezetése – is kimondottan, kimondatlanul csúszóban van, melyekből 160 milliárd körüli bevétellel kalkulált a kormányzat.
Már ki tudja hanyadik megszorítás jön
A most bejelentett lépésekkel a második Orbán-kormány már lassan nem is tudjuk, hogy hányadik megszorítást jelentik be, melyet kategorikusan nem megszorításoknak nevez a kormányzati kommunikáció, mivel közvetlenül nem az állampolgárokat, háztartásokat terhelik. Közvetetten – a beruházások visszaesésével, munkahelyek megszűnésével, bizonyos díjak emelkedésével – viszont gyakorlatilag mindenki megérzi az intézkedések hatását.
Orbán Viktor kormánya 2012-ben egyes vélekedések szerint a 90-es évek, Bokros Lajos ideje óta nem látott megszorítást hajtott végre annak elérése érdekében, hogy a hiányt 3 százalék alatt tartsuk, és ezzel kikerüljünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. A tavalyi megszorítások ráadásul Matolcsy György 2010-es – illetve 2011-es – etapjait követték, amikor bevezetésre került a bankadó – ami azóta az "örök" jelzőt kapta a kormányszóvivőtől –, illetve a szektorális különadók különböző fajtái. A kormány mindezen intézkedésekkel elérte, hogy a hiány tavaly bőven a 3 százalék alá csússzon be, ám mindennek növekedési ára volt – 1,7 százalékos volt a recesszió. A kormányt ráadásul rendkívül sok hazai és nemzetközi kritika is érte amiatt, hogy igencsak unortodox lépésekkel igyekszik a költségvetést egyensúlyban tartani. A mostani bejelentések is azt tükrözik, hogy hiába jött Varga Mihály, ő is a Matolcsy által kitaposott nem konvencionális úton halad tovább.
