szerző:
hvg.hu

Az Európai Bizottság szerdai döntése értelmében Magyarország kikerülhet a velünk szemben uniós csatlakozásunk óta folytatott túlzottdeficit-eljárás alól. Az uniós végrehajtó testület indoklása szerint a hiány kiigazítása megtörtént. A kikerülés az eljárás alól pozitív eredmény, ám ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk: az eljárás alá bármikor visszakerülhetünk, ha az EB úgy látja, túlfutunk a 3 százalékos hiányon.

Ami napok óta a levegőben lógott, az szerdán valósággá vált: az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiuma az uniós csatlakozásunk óta tartó túlzottdeficit eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának – derül ki a brüsszeli testület által a pénzügyminiszterek tanácsa számára megfogalmazott ajánlásból, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság. A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya – áll a dokumentumban.

Ez kétség kívül nagy győzelem Orbán Viktor számára, aki a döntést már délelőtt megelőlegezte. Hozzá kell tenni, hogy az ítélethez a kormány eltökéltsége mellett az is hozzájárult, hogy fordulat tapasztalható az európai politikában: a megszorítások mindenhatósága helyett főként Franciaországnak köszönhetően egyre jobban előtérbe kerül a gazdasági növekedés ösztönzése – ennek következtében az EB is engedékenyebb lett a hiánycélok fenntarthatósága tekintetében. Az európai politika meghatározói ugyanis érzékelték: ha túlságosan kardoskodnak, azzal egy elhúzódó recessziónak ágyazhatnak meg. 

Hiánycél teljesítve

A bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési hiány 2013-ban a GDP háromnegyed százalékán, 2014-ben pedig a GDP másfél százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével – állapítja meg a dokumentum. A javaslat felidézi, hogy a legutóbbi magyar konvergenciaprogram idén és jövőre is 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a bizottság tavaszi előrejelzése viszont 3, illetve 3,3 százalékos deficitet jelzett előre 2013-ra és 2014-re. A május elején közzétett gazdasági prognózis közzétételét követően bejelentett magyarországi intézkedések gazdasági hatását Brüsszel idén a GDP 0,3 százalékára, jövőre pedig 0,7 százalékára becsüli.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország államadóssága is csökkenő pályára került: 2010-ben még a GDP csaknem 82 százaléka volt, 2012-ig pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséből származó egyszeri jelentős transzfernek és "számos konszolidációs intézkedésnek" köszönhetően a bruttó hazai termék 79,2 százalékára csökkent. A dokumentum emlékeztet, hogy a magyar konvergenciaprogram jövőre 78,1, 2014-ben pedig 77,2 százalékos adósságszinttel számol, a bizottság viszont ennél 1-1 százalékponttal többre számít.

A bizottsági javaslat a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére vonatkozó javaslatban arra is emlékezet, hogy "Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé". A gazdasági és monetáris unió működését szavatolni hivatott stabilitási és növekedési paktum az államháztartási hiánynak a GDP három százaléka alatt tartása mellett azt is előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük 60 százaléka alá kell csökkenteniük államadósságukat.

A túlzottdeficit-eljárás története

A hazánkkal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetése egy rendkívül hosszú folyamat végére tesz pontot. A magyar költségvetési hiány már Magyarország 2004-es uniós csatlakozásakor meghaladta a GDP 3 százalékában meghatározott plafont. Ennek megfelelően a belépést követően rövid időn belül, 2004. július 5-én túlzotthiány-eljárás alá kerültünk. Az akkor megfogalmazott ajánlás szerint Magyarországnak 2004. november 5-ig hatékony lépéseket kellett volna tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében. A határidőig Magyarország azonban nem tett eleget az ajánlásnak. 2005 márciusában újabb ajánlást adott ki Brüsszel, melynek értelmében Magyarországnak 2005. július 8-ig kellett volna hasonló lépéseket tennie.

Egy 9 éve tartó történet végére lehet most pontot tenni
©

Bár az EB 2005 nyarán elismerte az erőfeszítéseinket, de ősszel lebuktunk: a pénzügyminisztérium manipulálta a számokat, miután a PPP-konstrukcióban épülő magyar autópálya-beruházásokat költségvetésen kívül számolta el. (Erre a Bizottság figyelmét emlékezetes módon Szapáry György, a jegybank akkori alelnöke hívta fel). Az EB válaszul újabb határidőt szabott a túlzott hiány megszüntetésére (2009), de a válság közbeszólt.

Miután 2008 októberét követően Magyarország az EU, az IMF és a Világbank pénzügyi segítségére szorult, az EB 2009 júniusában a választások utánra, 2011 végére tolta el az ajánlások végrehajtásának határidejét. Bár a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításával az uniós elszámolás szerinti célt a második Orbán-kormány teljesítette, az EB már abban az évben kétségbe vonta a magyar gazdaságpolitika fenntarthatóságát.

Öt országot engedtek el
Az Európai Bizottság szerdán Magyarország mellett további négy tagország (Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia) esetében javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg az elfogadható plafonnak tekintett három százalék fölötti költségvetési hiány miatt folyó eljárást. A bizottság azt is javasolta, hogy Málta ellen induljon túlzottdeficit-eljárást. Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét. Az EB szerint Belgium nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány csökkentése érdekében, és erre a tanácsnak figyelmeztetnie kellene az országot. Jelenleg az összesen huszonhét uniós tagállam közül húsz ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. A hét kivétel Bulgária, Észtország, Finnország, Luxemburg, Málta, Németország és Svédország. Ha a bizottsági indítványnak megfelelően a fent említett öt ország kikerül az eljárás alól, Málta esetében pedig megindul az eljárás, akkor 16-ra csökken az eljárás hatálya alá tartozó országok száma.

Tavaly Brüsszelben még az is felvetődött, hogy felfüggesztik a hazánknak járó kohéziós támogatások egy részének kifizetését, ám ez végül nem következett be, ugyanis a magyar kormány a Bokros-csomag óta nem látott mértékű kiigazítással igyekezett elejét venni a pénzek felfüggesztésének. A megszorítások messze túllőttek a célon: a deficit tavaly 1,9 százalék lett. Az EB a gazdasági előrejelzéseiben folyamatosan vitatta a költségvetés középtávú fenntarthatóságát, tavasszal ráadásul a 2013-as hiányt is 3 százalék fölé lőtte be az EB, amit a kormány vitatott. Ennek ellenére Varga Mihály újonnan kinevezett nemzetgazdasági miniszter újabb csomaggal rukkolt elő, mely első lépcsőben több tíz milliárdos költségvetési zárolást tartalmazott, illetve kilátásba helyezte bizonyos nagyberuházásoknak a felfüggesztését, illetve egyes adónemekből származó bevételek növelését. Orbán Viktor pedig bemondta: a kormány reklámadó bevezetését javasolja.

Kikerültünk, de milyen áron?

Bár a mostani döntéssel kikerültünk az eljárás alól, ennek komoly ára van. A második Orbán-kormány hivatalba lépése után még azzal próbálkozott, hogy a deficit elengedésével igyekszik a belső fogyasztást és gazdasági növekedést felpörgetni, Brüsszel hamar világossá tette, erről szó sem lehet. Orbán Viktor ezek után az államadósság elleni harcot tűzte zászlajára, a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása is ebbe a képbe illeszkedett bele – igencsak vitatott sikerrel. A kormány ráadásul nem szokványos, unortodox gazdaságpolitikai eszközökkel – szektorális különadók például – igyekezett a hiányt lefaragni.

Gyakorlatilag a hiány tartásának lett alárendelve minden más, ez a gazdasági növekedést pedig komolyan visszafogta – tavaly például 1,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Három év alatt alig 1,4 százalékkal nőtt országunk gazdasági teljesítménye, idén is csak pozitív előjelű stagnálás várható. A munkanélküliségi ráta nem tud elmozdulni a 11 százalékos szintről, a központi költségvetés adóssága – bár a GDP-hez viszonyított aránya csökkent, tavaly 79,2 százalék volt – összegszerűleg még soha nem volt ennyi, mint idén áprilisban (21 756 milliárd forint). A magyar kormánynak rendkívül szűk a gazdaságpolitikai mozgástere, újabb eljárást pedig bármikor elindíthat velünk szemben az EU, ha úgy látják, hogy a hiány 3 százalék fölé kúszhat. A kormány tagjai többször kijelentették, hogy jövőre nem terveznek (hiánynövelő – a szerk.) választási költségvetést, nem is igazán tehetnék meg, mivel az EB továbbra is szoros figyelemmel követi a tagállamok költségvetési folyamatait, és ha negatív tendenciákat látnak, akkor nem haboznának lépni.

Itt a megalapozó elemzés is
A bizottsági döntést megalapozó elemzés kifejti, hogy a 2012. évi hiánycélt sikerült túlteljesíteni, a központi kormányzat által elfogadott korrekciós intézkedéseknek, valamint annak köszönhetően, hogy az önkormányzati alrendszer egyenlege a vártnál jobban alakult. Emellett a költségvetésbe beállított rendkívüli tartalékok teljes körű aktiválása ellensúlyozta a részben a korábban vártnál rosszabb makrogazdasági környezethez kapcsolódó költségvetési csúszásokat. Az EB 2013. tavaszi előrejelzésének elfogadását és közzétételét követően a magyar kormány – annak érdekében, hogy a hiány jóval a GDP 3 százaléka alá kerüljön – 2013. május 13-án további korrekciós intézkedéseket fogadott el, amelyek 2013-ban bruttó értelemben a GDP több mint 0,3 százalékát teszik ki. Mindenekelőtt az új költségvetési intézkedéscsomag egyes költségvetési intézmények kiadásainak ideiglenes visszafogását tartalmazza, ami tartóssá válhat, hacsak kedvező költségvetési fejlemények nem biztosítanak megfelelő mozgásteret. Az EB becslése szerint az említett megtakarítási intézkedések nettó hiánycsökkentő hatása – a bevételekre gyakorolt közvetlen hatásuk, valamint a másodlagos hatások figyelembevételével – megközelíti a GDP 0,25 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a – nemrég elfogadott korrekciós intézkedések ismeretében körülbelül a GDP 0,9 százalékára növekedett – fennmaradó rendkívüli tartalékok teljes aktiválása teljes mértékben ellensúlyozhatja az EB 2013. tavaszi előrejelzésében becsült költségvetési csúszásokat. Következésképp – az új konszolidációs intézkedések figyelembevételével – az államháztartási hiány 2013-ban várhatóan a GDP 2,7 százaléka lesz, ezzel a szerződésben a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaérték alá kerül, és összhangban lesz a GDP 2,7 százalékát kitevő hiánycéllal, áll az elemzésben. Az elemzés emellett komoly kritikákat is megfogalmaz Magyarországgal szemben: a rezsicsökkentés nem ösztönzi az energiafogyasztás csökkentését és torzító a hatása, a társadalmi helyzet tovább romlik, az elmúlt 3 évben a magyarországi üzleti környezet is negatív irányba fordult.

Nézze meg a hvg gazd Facebook-oldalán, melyik népszerű zeneszámmal köszöntjük a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését! És persze nyomjon rá egy "Tetszik"-et!

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
"Sajnáljuk"- a Brexit lett a brit légitársaság veszte

"Sajnáljuk"- a Brexit lett a brit légitársaság veszte

Felmentették azt a román bandát, amelyik több mint száz gyereket vitt ki Angliába koldulni

Felmentették azt a román bandát, amelyik több mint száz gyereket vitt ki Angliába koldulni

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Trump kész megvétózni a kongresszus határozatát a rendkívüli állapotról

Trump kész megvétózni a kongresszus határozatát a rendkívüli állapotról

A kínai kormány a lakosság fogaiért aggódik

A kínai kormány a lakosság fogaiért aggódik

Schild Róbertet választották Mekényes polgármesterének

Schild Róbertet választották Mekényes polgármesterének