Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A társadalmak elöregedésével rohamosan emelkedik az önmagukról gondoskodni nem tudók aránya, ami felveti a következő évtizedek egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdését: ki, hogyan, és legfőképp mennyiért fog gondoskodni az arra rászoruló idősekről? Ezeket a kérdéseket járja körül az OECD legfrissebb tanulmánya, melyet a Pénzügyi Szemle Online blogja ismertet.
Az OECD országokban a 80 éven felüliek aránya a mai 3,9 százalékról 2050-re 10 százalékra fog emelkedni, és ha lehet hinni az előrejelzéseknek, akkor ezeknek az időseknek közel fele valamilyen szintű állandó ellátásra kényszerül majd. Japánban, Németországban vagy épp Spanyolországban a helyzet igen kiélezett lesz, de ha csak az OECD-átlaggal számolunk, akkor is azt mondhatjuk, hogy 2050-ben húsz emberből egy valamilyen szintű állandó öregségi ellátásban fog részesülni.
Az időskori ellátás ráadásul jóval nagyobb terhet ró a társadalmakra, mint a klasszikus egészségügyi ellátás, melynek oka részben az, hogy a szolgáltatás az esetek egyre nagyobb arányában nem az erre szakosodott intézményben, hanem az idősek saját otthonában zajlik. Az OECD-országokban az elmúlt tíz évben az időskori ellátásra fordított összegek évi átlagban 9,0 százalékkal nőttek, míg a klasszikus egészségügyi ellátásra fordított források "mindössze" évi 4,0 százalékkal. Szakemberek szerint ez a bővülési ütem egészen biztosan kitart majd a következő évtizedekben is, ami finanszírozási oldalról egyre súlyosabb terhet ró majd a társadalomra. Ez még csak ugyanakkor az egyik megválaszolatlan kérdés, az időskori állandó ellátás ugyanis egy speciális szakterület, melyben még nem állnak rendelkezésre a rendszer biztonságos működéséhez szükséges jogi keretek.
