Az Aegon Magyarország Zrt. kedden közölte anyacége nemzetközi kutatásának megállapítását, amely szerint a leendő nyugdíjasok bizonytalannak ítélik meg kilátásaikat, az időskorra való felkészültség szintje csökkent a tavalyihoz képest.   

Az Aegon megbízásából 2013. január és február között 12 ezer aktív dolgozó, illetve már nyugdíjas felnőttet kérdeztek meg Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.

A megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy javulhat a helyzet. 

Magyarországon és Franciaországban a válaszadók 80 százaléka kifejezetten pesszimista volt, ezzel szemben Kínában gyökeresen másképp értékelte a lakosság saját kilátásait, a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű javulást vár. Magyarországon a megkérdezettek elenyésző hányada, csupán 2 százaléka vár egyértelmű javulást – közölte az Aegon Magyarország Zrt.

A felmérés szerint a nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke. 

A nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből tevődik össze: a személyes felelősségvállalásból, a tudatosság szintjéből, a pénzügyi jártasságból, a tervezésből, a pénzügyi felkészültségből, illetve a tartalékolásból. 

Az index értéke Japánban a legalacsonyabb, 4,3 pont, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is – hívja fel a figyelmet az Aegon Magyarország Zrt.

A kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók aránya mindössze 6 százalékot tett ki.

Az állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – változatlanul az első számú jövedelemforrás a lakosság szerint az időskori évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját megtakarításaira pedig 5 százaléka kíván legfőbb forrásként számítani.

A felmérés szerint az öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja előteremtéséért, és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell az időskori éveikre.