A The Wall Street Journal által megkérdezett 20 elemző közül csak kettő jelezte, hogy nem 25 bázispontos kamatcsökkentést, hanem a kamatszint tartását várja. A jegybank tavaly augusztusban, 7 százalékos kamatszint mellett kezdte meg azt a kamatcsökkentési ciklust, amelynek során rendre 25 bázispontos lépésekkel került egyre lejjebb az alapkamat. A ciklust támogatta, hogy a fogyasztói árak emelkedési üteme több évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a globális pénzpiacok likviditásbősége, s a viszonylag magas  kockázatvállalási kedve erősítette a magyar pénzpiaci és tőkepiaci eszközöket. Bár korábban banki elemzők és a piacok 3-3,5 százalék körüli alapkamatot jósoltak az év végére, az elmúlt hónapban nagyrészt kiárazták a határidős ügyletekből a további jelentős kamatcsökkentés lehetőségét. A piacok most további egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentést tartanak lehetségesnek. 

A várakozások változását elsősorban az okozta, hogy az amerikai jegybank szerepét beöltő Fed májusban még csak utalt rá, de júniusban már konkrét jelzést adott a piacoknak, hogy már idén csökkenti a jelenleg havi 85 milliárd dollár értékű eszközvásárlási programját, s - amennyiben a reálgazdasági folyamatok kedvezően alakulnak - a jövő év közepén teljes mértékben megszüntetheti a programot. A bejelentésre valamennyi feltörekvő piaci eszköz gyengült, hiszen az olcsó pénzforrás hiányában már kevésbé vállalnának kockázatot a befektetők. 

Így a piacok feltételezése az, hogy a forint gyengülése, a magyar csődkockázati felár emelkedése, és a magyar állampapír-hozamok növekedése hatására a monetáris tanács óvatosabban dönt majd további kamatcsökkentésről. A legutóbbi kamatdöntő ülés után a monetáris tanács - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - jelezte, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.

Piaci szereplők kedden arra is figyelnek majd, hogy változik-e ezen, a kamatpályára vonatkozó iránymutatás. Az elmúlt hetekben a viharos piaci kereskedésben az euró forintárfolyama - gyakran szélsőséges napi mozgásokkal tarkítva - 290 és 300 forint között ingadozott. A monetáris tanács a kamatcsökkentési ciklusban eddig egyszer, márciusban döntött markánsan 300 forint feletti euróárfolyam mellett kamatcsökkentésről. Egyedül akkor volt más a kamatpálya jövőjére utaló kommunikációja, hiszen a "pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság" csökkentéséhez kötötte a további kamatvágásokat. 

A viszonylag magas és volatilis euróárfolyam hatására, és az egyre alacsonyabb kamatszint mellett a piacok így ehhez hasonló utalást várhatnak a monetáris tanácstól. 

Balog Ádám MNB-alelnök május legvégén az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a tanács, bár nincs előtte pontos kamatcél, azon gondolkodik, milyen jelzést lehetne adni a piacoknak arról, hogy milyen elvek alapján dől el a kamatcsökkentési ciklus vége. Az MNB keddi kamatdöntéskor ismerteti a stáb által készített friss makrogazdasági prognózist is. A bruttó hazai termék és a fogyasztói árindex változására vonatkozó számokat már kedden, a kamatdöntést követő közleménnyel egy időben, míg a részletes, inflációs jelentést csütörtökön teszi közzé az MNB. 

Márciusban az MNB az idei évre 0,5 százalékos, a jövő évre pedig 1,7 százalékos növekedést jósolt, míg 2013-ra 2,6 százalékos, 2014-re pedig 2,8 százalékos inflációt. Az MNB 14 órakor hirdeti ki kamatdöntését, míg a monetáris tanács közleményét 15 órakor publikálja.