Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A PSZÁF adatai szerint az idei első negyedévben 32 önkéntes kölcsönös egészségpénztár működött az országban, valamivel több mint egymillió taggal, első negyedéves bevételük 9,5 milliárd forint volt, ebből 7,5 milliárd volt a munkáltatók hozzájárulása – írta a VG.
Az adatok mind a tagok létszámát, mind a befizetéseket tekintve emelkedést mutatnak 2010-hez képest, amikor még csak 932 ezren rendelkeztek EP-kártyával, és a befizetések is alig haladták meg az 52 milliárd forintot. Tavaly az év egészében a befizetések 55,8 milliárd forintot tettek ki.
A növekedés egyértelműen a munkáltatói egészségpénztári hozzájárulások 2012-es adó- és járulékmentessé tételének köszönhetőek – tette hozzá a beszámoló. A VG szerint azonban az akkori döntés nyomán várt jelentős fellendülés jelei annak ellenére sem látszanak, hogy az egészségpénztári szegmensben érdekelt bankok és biztosítók is erre számítottak.
A pénztártagok az idei év első három hónapjában 14,5 milliárd forintért vásároltak árukat és szolgáltatásokat. A legtöbbet, 8,4 milliárd forintot gyógyszerekre, 3 milliárdot gyógyászati segédeszközökre, egészségügyi szolgáltatásokra 2,6 milliárdot költöttek.
Ezek az arányok gyakorlatilag évek óta változatlanok, annak ellenére, hogy számos árut fizethetnének a pénztártagok. A szolgáltatás bővülésének azonban gátat szab, hogy a kiegészítő egészségbiztosítás terhére elszámolható természetgyógyászati szolgáltatásokat nyújtók vagy masszőrök közül ma még kevesen adnak számlát – írta a lap.
