Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Olyan megoldásra van szükség, amely kötelező érvényű, hacsak valaki nem jelenti ki határozottan, hogy ebben nem kíván részt venni – fogalmazott Kósa Lajos. Úgy vélte, amíg vannak devizahitel-szerződések, a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve az árfolyam-politikát illetően, addig "nem lehet normális árfolyam-politikát csinálni".
Rámutatott arra is: nemcsak a lakossági hitelek problémájára kíván végleges megoldást találni a kormány, hanem az önkormányzati hitelek kérdésére is. Így - mint mondta - a Magyar Bankszövetségnek a pénteki egyeztetésre erre a problémára is javaslatot kell készítenie.
Hozzátette azt is: a végső megoldást a bankszövetség, a kormány és a frakció javaslatainak közelítésével kell megtalálni. Kijelentette azt is: ennek során nem lehet a magyar pénzügyi közvetítő rendszer, benne a bankrendszer stabil működését kockáztatni. Úgy fogalmazott: nem lehet olyan eszközökkel élni - vagy rendkívül kockázatos -, amelyeket a végtörlesztés vagy az árfolyamgát esetében alkalmaztak.
A politikus a devizahitelekkel kapcsolatos augusztus 20-ai tüntetésről szólva azt mondta: ez már a politikai kampány része volt, hiszen olyan szervezetek tüntettek, amelyek maguk is indulnak a választásokon.
"A napnál is világosabb, hogy hibás termékről van szó" – jelentette ki a devizahitelekről, és életszerűtlennek, rossz megközelítésnek tartotta az árfolyamkockázat beépítését a lakossági hitelekbe. "A Gyurcsány-Bajnai-kormány nagy bűne, hogy a problémát elengedte, a nyakunkra hozta ezt a csapdát" – jelentette ki Kósa Lajos.
