Kétféle devizahiteles mentőcsomagról tárgyalhat a kormány és a bankszövetség következő, jövő kedden esedékes találkozóján – értesült a Portfolio.hu. Az egyik elképzelés szerint egyszeri aktussal forintosítanák a devizaalapú lakáshiteleket, és hogy ezzel rövid távon is jól járjanak az adósok, némi tőke- és/vagy kamatkedvezményt adnának nekik. A másik elképzelés néhány éven belül, fokozatosan változtatná át forintalapúvá a devizahiteleket. Utóbbiról a portál nem közölt részleteket, csak annyit, hogy ez az árfolyamgát módosított változata lenne, és fél évtized alatt szüntetné meg a bankok devizahitel állományát.

A Portfolio.hu úgy tudja, a két forgatókönyv hasonló eséllyel versenyez, és közös bennük, hogy csak a lakáscélú hiteleket érintenék, és az árfolyamgátba már belépett ügyfelekre is vonatkoznának.

Az azonnali forintosítás forgatókönyve a portál szerint (Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Heti Válasznak adott interjúja alapján) azt jelentené, hogy forintra váltanák a devizahiteleket az aktuális piaci árfolyamon, és a háztartások adóssága nem csökkenne a konverzióval. Ezt követően a már forintosított hitelekhez tőke- és/vagy kamatkönnyítést adnának az adósoknak, hogy a forintosítás miatt ne nőjön, sőt csökkenjen a törlesztőrészlet (ebben a Portfolio.hu szerint az állam is részt venne, a bankokkal megosztva a terheket). A részvétel automatikus lenne, és csak az maradna ki belőle, aki ezt kérné. A forintra váltáshoz szükséges devizát az MNB adná a bankoknak a devizatartalékból. A programról még ősszel megszületik a döntés, és idén elindul.

Ez a megoldás megszabadítaná a devizaalapú lakáshiteles háztartásokat az árfolyamkockázattól, a bankok pedig nem veszítenének a konverzióval, mint a kedvezményes végtörlesztés idején. A Portfolio.hu szerint további előny lenne, hogy az MNB devizatartaléka 5 milliárd euróval csökkenhetne. Ez automatikusan csökkentené a pénzügyi rendszerben lévő forintmennyiséget is, így csökkenhetne a bankok MNB-kötvényállománya is. Ez a Portfolio.hu szerint közel 30 milliárd forintos kamatmegtakarítást jelentene a jegybanknak.

A portál számításai szerint az állam és/vagy a bankszektor számára évi 20 milliárd forintba kerülne kompenzálni a devizahiteleseket a forintosítás miatt bekövetkezett törlesztőrészlet-emelkedés miatt. Ha a kormány azt is el akarná érni, hogy  a törlesztőrészletek csökkenjenek, további költsége lenne neki vagy a bankoknak (10 százalékos törlesztőrészlet-csökkenés közel 19 milliárd forintba kerülne).