Lemondott a Kinizsi Bankban betöltött minden tisztségéről Lakatos Antal, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója. Takarékszövetkezeti körökben terjedő információk szerint Csicsáky Péter, a takarékok ernyőszervezete, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója után ő az első vezető, aki a szektor államosítása és radikális átalakítása miatt távozott.

A július 13-án hatályba lépett integrációs törvény ugyanis vonatkozik azokra a takarékszövetkezetekből alakult pénzintézetekre is, amelyek bankká alakulásuk után tagjai maradtak valamelyik takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapnak. Ezzel a szektor intézeteinek önállóságát felszámoló új központi befolyás kiterjed az olyan bankká alakult egykori takarékokra is, mint a Kinizsi Bank, a Széchenyi Bank, a Pannon Takarék Bank, a Mohácsi Takarék Bank és a DRB Bank.

Lakatos Antal a hvg.hu-nak megerősítette a lemondásáról szóló információt, részletes indoklását azonban a cikk megjelenése előtt visszavonta. Az mindenesetre árulkodó körülmény, hogy idén július elején újraválasztották a bank tisztségviselőit, köztük Lakatos Antal is újra megkapta az elnök-vezérigazgatói megbízatást, de az integrációs törvény július közepi hatályba lépése környékén mégis megszűnt a munkaviszonya. A Kinizsi Bank-vezér lemondása ellenére nem távozott a pénzintézettől: a hvg.hu a bank központjában érte el, és a megjelenő cikk rá vonatkozó részét is a bank kabinetvezetőjével kellett egyeztetnünk.

Tudott valamit?

A takarékszövetkezeti szektorban elterjedt vélemény, hogy Lakatos Antal jó kormánypárti kapcsolatokkal rendelkezik, és a szektor egyik neve elhallgatását kérő vezetője szerint nagy valószínűséggel neki már jelezték: jobban jár, ha nem várja meg a takarékszövetkezetek átszervezésének végét. A takarékok vezetői ugyanis úgy tudják, az átalakítást levezénylő integrációs szervezet rövidesen leváltja számos érintett pénzintézet vezetőjét, és – mint egy takarékszövetkezeti elnök fogalmazott – anyagilag jobban jár az, aki még a központi leváltás előtt távozik.

Lakatos Antal azt eddig sem titkolta, hogy nem ért egyet a szektor július közepén elindult államosításával. A Népszavának két hete, az integrációs törvény hatályba lépése idején még elnök-vezérigazgatóként azt mondta: ha az államnak szüksége van a takarékszövetkezeti hálózatra, akkor tegyen tisztességes vételi ajánlatot, és ne ilyen módon sajátítsa ki a tulajdont. Akkor úgy vélte, a takarékszövetkezeti törvény ellenkezik az alaptörvénynek a tulajdonnal való önrendelkezésről szóló elveivel, és az új törvény nyomán e pénzintézetek kistulajdonosai a jövőben a meghatározó döntéseknél statisztaszerepre kényszerülnek.

Lakatost egy éve az Orbán-kormány kitüntette: tavaly augusztus 20-án Áder Jánostól, Orbán Viktortól és Kövér Lászlótól vehette át a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Mint egy vele készült interjú fogalmazott, a kitüntetést két és fél évtizedes eredményes, gazdasági területen végzett tevékenysége, vezetői munkája elismeréseként kapta. 2002-ben még szorosabb kapcsolat fűzte a Fideszhez: a Fidesz, az MDF és az MKDSZ közös polgármesterjelöltje volt Veszprémben.

Többen távoznának

Valószínűleg nem a Kinizsi Bank első embere volt az egyetlen, aki távozott pozíciójából a takarékszövetkezetek államosítása miatt. A szektor szereplőitől hallani lemondott takarékszövetkezeti elnökökről, és arról, hogy sokan fontolgatják a távozást. Neveket azonban egyelőre nem árulnak el, ugyanis az elnökök lemondása „rendkívül kényes kérdés” – fogalmazott egy takarékszövetkezet neve elhallgatását kérő vezetője, aki elárulta, ő is gondolkodik a távozáson. Mint utalt rá, ez a dilemma nemcsak kényes, hanem egyenesen kínos számára, és minden bizonnyal számos pályatársa számára is. A takarékok elnökei ugyanis a július közepén tartott közgyűléseken általában maradásukról és kitartásukról biztosították a tagokat és a takarékok munkatársait.

Ennél még kényesebb szempont, hogy a takarékszövetkezeti vezetők lemondása pánikveszéllyel fenyeget. A takarékok tagjai és betétesei körében a szektor államosításáról és lehetséges átjátszásáról szóló hírek megjelenése óta nő a felháborodás és a bizalmatlanság. Takarékszövetkezeti vezetők beszámolói szerint júliusban már kismértékben „megindult a betét”. A takarék elnökének lemondása a jelenlegi átmeneti és bizonytalan helyzetben bizalmatlanságot szülhet a nagyságrendileg egymillió betétes körében, ami szélsőséges esetben akár betétesi rohamot is előidézhet.

Bankbiztos-kontingenstől tartanak

Nem csak a betétesek, a takarékok elnökei is bizonytalanok a jövőjüket, és egyáltalán a takarékszövetkezetek jövőjét illetően. A szektor szereplői a hvg.hu-nak arról számoltak be, hogy az átalakításért felelős integrációs szervezet, valamint kormányzati intézmények úgynevezett „bankbiztosokat” keresnek nagy számban felszámolócégek körében. Azt állítják, ezzel a központban arra az eshetőségre készülnek, hogy ha egyes takarékszövetkezetek vezetőit az integrációs szervezet leváltja vagy esetleg távoznak tisztségükből, átmeneti időre legyenek vezetők az elnök nélkül maradt intézetek élén.

Az információval kapcsolatban megkerestük az integrációs szervezetet. Nagy Csaba, a szervezet háromtagú igazgatóságának tagja válaszában hangsúlyozta: semmilyen valóságalapja nincs annak az állításnak (mindezt csupa nagybetűvel írta), hogy az integrációs szervezet „bankbiztosoknak nevezett szakembereket” keres felszámolócégek körében. Az igazgató szerint teljességgel hamis (szintén csupa nagybetűvel) az az állítás is, hogy a szervezet a takarékszövetkezeti elnökök leváltására és helyettesítésére készülne ezzel.

Hangsúlyozta azt is, hogy az integrációs szervezet hétfőn közleményben cáfolta a hvg.hu takarékszövetkezeti vezetők leváltásáról szóló értesülését. Az ilyen „alaptalan és képtelen, és most már naponta megjelenő híreszteléseknek az az egyértelmű célja, hogy elbizonytalanítsák a szektor vezetőit, és meggátolják az elmúlt hetekben kialakult példás együttműködést, amelynek eredményeként gőzerővel folyik a felkészülés az integrált működésre” – fogalmazott Nagy Csaba.

Az igazgató szerint vezetők leváltására egyedi alapon csak akkor kerülhet sor, ha a szektor átvilágítása során egyes takarékszövetkezeteknél jogellenességre vagy célszerűtlen működésre derül fény. Ez azonban Nagy Csaba szerint – figyelembe véve a folyamatos PSZÁF-ellenőrzést – nem fordulhat elő nagy számban. „Központi bankbiztos-kontingensre nincs és nem is lesz szükség” – írta.

A törvény alapján mégse kizárt

Az integrációs szervezet megnyugtató üzenetét ugyanakkor valamelyest árnyalja, hogy a júliusban hatályba lépett integrációs törvény lehetővé teszi a szektor vezetőinek egyszerűsített központi leváltását, és a jogszabály szövege alapján nem alaptalan a szektor szereplőinek félelme, hogy a tisztújítás tömeges méreteket ölt. Az új törvény szerint a többségi állami befolyás alá kerülő Takarékbank vagy az integrációs szerv igazgatósága felfüggesztheti a takarékszövetkezetek vezetőit, és új tisztségviselőket nevezhet ki. A leváltás oka gyakorlatilag bármi lehet, mindenekelőtt az, ha a takarékszövetkezet nem tesz eleget a központi utasításnak vagy nem a jogszabályoknak megfelelően működik. Az integrációs törvény hatályba lépése óta azonban a takarékszövetkezetek 80 százaléka nem felel meg ennek a jogszabálynak.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy az integrációs törvény szerint a takarékszövetkezet hitelezési mutatóját rossznak kell tekinteni, ha a 90 napon túl késedelmes hitelek állománya meghaladja a teljes hitelállomány 12 százalékát. Ez a szektor szereplői szerint a takarékok 80 százalékára érvényes, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezt a mutatót úgy határozta meg a jogalkotó, hogy minél több takarékszövetkezet a hatálya alá essen. Ennél még a bankszektor rossz hitelállománya is jóval magasabb – érvelnek, és úgy vélik, ennek alapján is gyanítható, hogy a vezetők nagy részét el fogják távolítani.

A törvény egész pontosan azt írja elő, hogy amennyiben egy takarék „tőkepozíciói rosszak vagy romlanak, vagy hitelezési mutatói rosszak vagy romlanak, vagy nem jogszabályszerűen vagy szabályzatainak megfelelően működik”, a Takarékbank, valamint az integrációs szervezet kezdeményezheti a vezető felfüggesztését és helyettesítését. Eszerint rövidesen előfordulhat olyan helyzet, amelyben az integrációs szervezet kénytelen lesz a törvény alapján tömegesen leváltani a vezetőket, még ha hivatalosan ez nem is áll szándékában.