A betétesek bizalmát kockáztatja a kormány a takarékok átszabásával
A szövetkezeti tagokat kilépésre ösztönözheti az új takarékszövetkezeti törvény, ami szélsőséges esetben akár betétesi rohamot is előidézhet. Az új szabályozás szerint ugyanis a kilépő tagoknak a részjegyeik névértékén felül a szövetkezetek tőkéjének rájuk eső részét is ki kell fizetni. Az így kapható összeg pedig már ösztönözhet a kilépésre, és ha ez tömegessé válik, megindíthatja a betéteseket is.
Széthordhatják a szövetkezetek vagyonát a kilépő tagok, melynek hatására szélsőséges esetben a betétesek rohama is megindulhat, ha hatályba lép az új takarékszövetkezeti törvény – még a szektor közelgő államosításánál is jobban tartanak most ettől a takarékszövetkezetek vezetői. A köztársasági elnök által már aláírt, több mint egy hete elfogadott törvényjavaslat egyik pontja lényegében arról rendelkezik, hogy ha egy tag kilép a szövetkezetből, akkor a részjegye névértékén felül meg kell kapnia a szervezet tőkéjének azt a rá eső részét is, amely a tagsági jogviszony ideje alatt keletkezett. A szövetkezet a fizetendő pénzt csak azzal az összeggel csökkentheti arányosan, amit veszteségei fedezésére fordított, vagy tartalékként lekötött.
Ez jelentős módosítás az eddigi szabályhoz képest, amely csak a részjegy névértékét engedte kifizetni a kilépő tagoknak, és a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén kikezdheti a takarékszövetkezetek, sőt a magyar pénzügyi rendszer stabilitását – állítják takarékszövetkezeti, valamint a takarékszövetkezetektől független szakértők egyaránt. Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a takarékszövetkezeti ügyfelek bizalma kimagasló a szolgáltatójukban: hűségesek, elégedettek és zömében régóta ügyfelek, lokális beágyazottságuk és személyes kapcsolatokon keresztüli kötődésük is van az őket kiszolgáló pénzintézethez. Kérdés viszont, hogy a kormány a takarékszövetkezetek átszabásával mennyire ingatja meg ezt a bizalmat.
Katalizátor lehet
„Én nem mondhatom meg, miről írjon, de elárulom, nagyon nem örülnék, ha erről írna” – így reagált az egyik takarékszövetkezet neve elhallgatását kérő vezetője, akit több szövetkezeti vezető mellett azért kerestünk meg, hogy mondja el az új szabállyal kapcsolatos véleményét. A megjegyzést, mint a beszélgetésből kiderült, nem fenyegetésnek szánta, inkább a szektor vezetőire nehezedő aggodalomnak adott hangot. A takarékszövetkezetek attól tartanak, hogy a részjegyeken felül várható összegek kilépésre ösztönözhetik a tagokat, és a szektor készülő államosítása miatti bizonytalan, átmeneti helyzetben ez könnyen tömegessé válhat.
„A jelenlegi perverz törvényi kontextusban az új szabály a tagok körében katalizálhatja a kilépést” – véli Győri Dávid, a pénzügyi szférának nyújtott piackutatásra és tanácsadásra szakosodott Xallis Consulting ügyvezetője is, aki mindazonáltal ezt elméleti veszélynek nevezte, mert a rendszer jelenleg stabil és a takarékszövetkezetek kiválóan tőkésítettek.
A közgazdász szerint ugyanakkor a helyzet hasonlít a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének időszakára: a nyugdíjvagyon államosításakor az, hogy az állam kifizeti a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokon elért reálhozamot, ösztönözte a tagokat, hogy kilépjenek a pénztárukból. Ebben a helyzetben is kisemberekről van szó, és sokaknak vonzó lehet pár tíz- vagy százezer forint nem betervezett jövedelem.
Győri Dávid szerint az új szabály további hatása lehet, hogy a tagok kilépése növeli az állam tulajdoni részét a szektorban anélkül, hogy az állam további tőkét használna fel a tervezetten felül. Emellett a tőkenövekmény kifizetése zsaroló potenciált adhat a jövőbeni többségi tulajdonos kezébe. Ez a többségi tulajdonos a közeljövőben az állam lesz, később azonban magánszemély is lehet, akinek az állam továbbadhatja a tulajdonrészét. Ha ez a tulajdonos ki akar majd szállni, arra kényszeríti a bennmaradó tagokat, hogy tőkét pótoljanak.
Sok kilépő esetén még a kis részesedéssel rendelkező tagok kifizetése is problémát okozhat a takarékszövetkezeteknek. Ha valakinek a jelenlegi szabályozás alapján csak 20 ezer forintnyi részjegyet kellene kifizetni, a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvénnyel például 60 ezer forintra is jogosulttá válhat – példázott egy takarékszövetkezet vezető pozícióban dolgozó munkatársa.
| Sok pénzről van szó |
A takarékszövetkezeti részjegyek névértékét a szövetkezetek közgyűlése határozza meg, de legfeljebb 10 ezer forint lehet. Általában ez az elterjedt címlet, de van 1000 és 2500 forintos névértékű részjegy is. Ugyanakkor egy tagnak több részjegye is lehet: erre több osztalék jár, viszont ugyanúgy csak egy szavazatott biztosít a közgyűléseken, mint egy részjegy. Az új szabály szerint a tagoknak a részjegyen felül ki kell fizetni a rájuk eső tőkenövekményt is, ami a szektor egészét tekintve komoly összeg. A szövetkezeti hitelintézeti szektor saját tőkéje 134, 7 milliárd forint volt 2012 végén, így 100 ezer tagot alapul véve egy részjegyesre 1,35 millió tőke jut. Ha a Takarékbank 15,47 milliárdos össztőkéjét is mellé vesszük, akkor egy részjegyesre 1,5 millió forint jut átlagosan.
Fontos megjegyezni, hogy nem a tőkét, hanem a tagság alatt elért tőkenövekményt kell kifizetni a kilépőknek. Ez azonban a többségnél így is komoly összeg lehet, ugyanis jellemzően évtizedek óta tag a szövetkezetében. A nekik járó pénzt némileg csökkentheti, hogy a tartalékkal lekötött vagy veszteségre fordított tőkenövekményt nem kell kifizetni, azonban szakértői becslések szerint ez nem jelentős összeg. |
Meginoghat a rendszer?
Ami a nagyjából százezer szövetkezeti tag esetleges tömeges kilépésében a leginkább fenyegető, hogy bizalmatlanságot szülhet a nagyságrendileg egymillió betétes körében. A tagi kilépések és a betétesek rohama összefüggő és egymást erősítő folyamatok lehetnek, amelyek könnyen negatív spirált alakíthatnak ki: ha egyre több tag lép ki viszonylag rövid időn belül, ez egyre több betétest arra ösztönözhet, hogy kivegye a pénzét, ami viszont tovább növelheti a tagi kilépések számát - magyarázta a hvg.hu-nak Győri Dávid. Ezzel más bankszakértők is egyetértenek: ha híre megy a tagi kilépéseknek, ez másokra is hatással lehet.
Főleg akkor, ha a résztvevők eleve bizonytalannak érzik a helyzetet. Márpedig a takarékszövetkezetek erről számoltak be a hvg.hu-nak: naponta több telefont is kapnak betétesektől, akik attól tartanak, hogy a kormány a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokhoz hasonlóan államosítja a betéteiket. „Mi magyarázzuk, hogy ez abszurd feltételezés, ettől nem kell tartaniuk, de ha megindulnak a betétesek, abból valóban nagy baj lehet, hiszen az ország betétállományának 20 százaléka a takarékszövetkezeteknél van” – mondta egy neve elhallgatását kérő takarékszövetkezeti vezető.
Erre mondják azt pénzügyi szakértők, hogy a pénzügyi rendszer bizalmi játék: az egyszerű emberek nem a banküzemtan szerint ítélik meg a helyzetet, hanem érzelmi alapon. A betétesek bizalma egy jelentéktelennek tűnő esemény miatt is meginoghat, ez szakmai elvekből és jogszabályokból kiindulva nem jósolható meg, és semmilyen hatósági korlát nem véd meg tőle. A pénzintézetek Achilles-ina ugyanis a betétesek tömege: ha elveszítik a bizalmukat, és ki akarják venni a pénzüket, egy ponton túl semmilyen tőkemegfelelés nem elegendő a helyzet kezelésére. A betétek ugyanis hitelekben vannak, és azokat azonnal nem képes behajtani egy pénzintézet.
Rossz esetben a körülmények ilyen szerencsétlen alakulását egyes szakértői és takarékszövetkezeti vélemények szerint az új jogszabályba épített korlátok sem állítanák meg. Az új takarékszövetkezeti törvénybe a kormány beépítette azt a féket, hogy csak a takarékszövetkezet mérlegét elfogadó – jellemzően a tavaszi hónapokban, május végéig megtartott – közgyűlést követően számolhatnak el a kilépő taggal. További korlát, hogy a takarékszövetkezet vezetősége köteles meghosszabbítani a kifizetést, ha amiatt a takarékszövetkezet tőkéje a törvényben meghatározott szint alá csökkenne. Azonban még ezek a biztosítékok sem képesek megvédeni a takarékszövetkezeteket, ha híre megy a kilépési szándékoknak.
| PSZÁF: nincs rendszerkockázat |
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem lát rendszerkockázatot az új szabályban, sőt, mint a hatóság a hvg.hu-nak küldött válaszában fogalmazott: „a jelenlegi folyamatok éppen a tagi bizalom erősítését eredményezhetik”. A PSZÁF szerint a törvény egy korábbinál szorosabb, valamennyi szövetkezeti hitelintézetet tömörítő olyan együttműködést hoz létre, melynek központi bankját és biztonsági szervezetét az állam megerősíti, és amelyben az egyes intézmények sérülékenysége az egyetemleges felelősségvállalás révén jóval alacsonyabb lesz az eddigiekhez képest. „A tagság befektetése így jó eséllyel felértékelődhet, ezért, ha racionálisan dönt, nem szünteti meg tulajdonát” – írta a felügyelet.
A hvg.hu kérdésére, milyen fékeket biztosít a törvényjavaslat, valamint a jogszabályi kontextus arra az esetre, ha egy tömeges kilépési hullám veszélybe sodorná a takarékszövetkezeti szektor és a magyar pénzügyi rendszer stabilitását, a PSZÁF azt válaszolta, nem látnak ilyen veszélyt. Álláspontját azzal indokolta, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a hitelintézeti törvény alapján kötelesek tőkemegfelelésüket fenntartani, s ezt a PSZÁF is folyamatosan ellenőrzi. A szövetkezeti hitelintézetek egészének tőkemegfelelése pedig jelenleg rendkívül stabil, magasan az előírt törvényi szint felett van. |
„Meginoghat a rendszer, de ha meginog, akkor nem ez az intézkedés volt a felelős, hanem a pénzügyi rendszer makrotényezőibe és kulcsszereplőibe vetett bizalom hiánya” – véli a Xallis Consulting ügyvezetője. Egy ország pénzügyi rendszerének stabilitását folyamatosan rengeteg kihívás éri, amelyeket azonban egészséges állapotban automatikusan képes kezelni. A stabilitást érő kihívásokat ugyanis folyton ellensúlyozza a makrotényezők stabilitásába és a kulcsszereplőkbe vetett bizalom. Győri Dávid szerint nyugalmi helyzetben ez a változtatás is csak egy apró kihívás lenne a rendszer számára, a jelenlegi helyzetben viszont olaj a tűzre. "Nagyon értékes lenne, ha a törvényalkotó világosan ismertetné a pontos szándékát, hiszen, ha ezt a piaci szereplők és a részjegyesek tisztán látják, akkor sikerül elejét venni az esetlegesen negatív felhangú találgatásoknak. Ha pedig a törvényalkotó a világos, megfontolt, megvitatott szándékát szabatos hatástanulmánnyal is alátámasztja, akkor azt kell mondjuk: fölösleges találgatni" – mondta a közgazdász.
Egyébként normál piaci helyzetben ez egy jó intézkedés lenne, ugyanis erősíti a tagsági viszonnyal járó előnyöket. Erre már régóta szükség volt, és a takarékszövetkezetek minden egyes kormánytól követelték, hogy hozzon ezt ösztönző szabályokat. Az ilyen szabályok ugyanis aktívvá tehetik a passzív tagokat, hiszen érdekeltté teszik őket a szövetkezetük teljesítményének javításában.
Kinek kedvezhet a kormány?
Arra, hogy milyen érdek húzódhat meg az új szabály mögött, több értelmezéssel találkoztunk. A tőkenövekmény kifizetése a részjegyeken felül mindenekelőtt a jelentős részesedéssel rendelkező takarékszövetkezeti tagoknak, valamint azoknak a befektetői csoportoknak kedvezhet, akik ki akarnak lépni a szektorból, mielőtt az állam az integrációval az ellenőrzése alá vonja. Ilyen befektetői csoportnak tartják a takarékszövetkezeti szektorban például a Buda-Cash Zrt. tulajdonosi körét, akik hét takarékszövetkezetben és hitelintézetben, valamint a takarékszövetkezetből bankká alakult DRB Bankban érdekeltek. A hvg.hu ezzel kapcsolatban megkereste a Buda-Cash Zrt.-t, ahol későbbre ígértek választ.
Egyes szakértői vélekedések szerint az, hogy a rendelkezés szerepel a törvényben, tévedés következménye. Korábban a takarékszövetkezetek több tervet is készítettek a szektor integrációjára, és ez a korábbi tervekben egy konstruktív ötlet volt, amit a kormány valószínűleg egyszerűen benne felejtett. Ha viszont nem csak benne felejtette, akkor inkább az lehet a mögöttes szándék, hogy a leendő tulajdonosoknak jobb feltételeket biztosítson – vélik egyesek. Nem megerősített piaci információk szerint az állam nagyon gyorsan tovább fogja adni a Takarékbankban és esetleg a takarékszövetkezetekben szerzett részét magánszemélyeknek, és az új tulajdonosokról már meg is született a döntés.
A piacon számítanak egy olyan hatásra is, hogy ennek a rendelkezésnek a törvénybe foglalásával utólag a kormány alátámaszthatja a szektor átszervezésének indoklását. A hivatalos politikai indoklás szerint az átszervezés egyik fő oka, hogy a takarékszövetkezeti szektor tőkehiányos. Ez nem igaz, de ha több tag a rá eső tőkerésszel kilép, igazzá válik, és akkor valóban szükségessé válik a tőkepótlás.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
