A cég közleménye szerint míg az eurózóna országaiban átlagosan 7, addig Magyarországon 14 százalék volt az összesített nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a teljes hitelállományon belül 2012 év végén. 

A bankok azonban nem követik a Nyugat-Európában már elterjedt hitelportfólió-eladási gyakorlatot, holott az EY álláspontja szerint a magyarországi hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk ezen eszközöktől annak érdekében, hogy újra növekedési pályára állhasson a bankszektor. A rosszhitel-portfólió eladásával a bankok kitisztíthatják mérlegüket, csökkenthetik tőkeköltségüket, növelhetik likviditásukat. 

Nyugat-Európában már fejlett tranzakciós piac működik, de a régióban például Lengyelországban is már kialakult keretek között zajlik a nem teljesítő hitelekre vonatkozó banki követelések adásvétele. Magyarországon azonban még hiányoznak az intézményi keretek a nagy volumenű NPL akvizíciókhoz. A magyarországi pénzintézetek a nem teljesítő hiteleiket csupán esetenként, és kisebb csomagokban adják el.

Rendszeres tranzakciókhoz befektetési bankoknak, alapoknak és a hibrid finanszírozást alkalmazó mezzanine tőkének kell megjelennie a piacon. Ezen társaságok jellemzően a tőkét biztosítják, és szinte minden esetben olyan helyi közreműködőt vesznek igénybe, aki ismeri a jogi és adókörnyezetet, illetve az eljárási és engedélyeztetési folyamatokat. A kiforrottan működő rendszerben a felek NPL értékesítési keret-megállapodást kötnek, amely egy előre lefektetett szabályrendszer szerinti rendszeres követelés-átruházást tesz lehetővé - ismerteti az EY. Hozzáteszik, hogy a vállalatfinanszírozás komplexitása miatt inkább a homogénebb lakossági hitelek, azon belül is a fedezetlen hitelek alkalmasak a nagyobb volumenben történő értékesítésre. 

Az EY korábbi előrejelzése szerint az idén tetőznek a nem teljesítő hitelek az euróövezetben, arányuk elérheti a teljes hitelezés 7,5 százalékát. Jövőre már javulás várható ezen a területen is, 2017-re pedig 4,3 százalékra csökkenhet a nem teljesítő hitelek aránya az eurózónában.