Heten kerültünk a szégyenpadra

Az indoklással ellátott véleményt még a múlt héten csütörtökön fogalmazták meg Brüsszelben, ennek lényege, hogy Magyarországnak (és még hat tagállamnak) két hónapja van arra, hogy bizonyítsa az EB-nek, meghozta a kellő intézkedéseket. Ha nem így lesz, az ügy az Európai Bírósághoz kerül.

Az energiahatékonysági irányelv elvárása, hogy a tagállamoknak – legalább minimális – energiahatékonysági előírásokat kell megfogalmazniuk az épületekre, működtetni és ellenőrizni kell egy ilyen jellegű tanúsítási eljárási rendszert, és jogszabályba kell foglalniuk, hogy a légkondicionáló és fűtőberendezéseket rendszeresen ellenőriztetni kell. Az uniós elvárás végső célja, hogy az irányelv alapján elinduló energiahatékonysági rendszer 2021-től már csak a lényegében energiaveszteség nélkül működő épületekre adhasson ki engedélyt.

Passzív házak: csak 2021-től

Fazekas István

Az uniós kötelezettségszegési eljárás hazánkkal szemben tavaly szeptemberben indult meg, akkor összesen 24 tagállam ellen foganatosította Brüsszel ezt a lépést, és 13 tagország ellen már korábban a második szakaszba léptették az eljárást. Az EB most rajtunk kívül Ausztriát, Ciprust, Észtországot, Litvániát, Luxemburgot és az Egyesült Királyságot figyelmeztette ismét – írja az energiainfo.hu.

A magyar kormány válasza az eljárásra az, hogy várhatóan még az idén elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, mely a kérdést rendezni fogja.