Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az izlandi jegybank szerint a magánszektor kezd kifogyni a pénzből, mivel folyamatosan külföldi fizetőeszközben felvett hiteleiket törlesztik az érintettek – írja a Bloomberg. A Sedlabanki számításai szerint mintegy 5,8 milliárd dollárnyi nem koronában denominált hitelt kell visszafizetnie a privát szektornak 2018-ig bezárólag, a következő évek folyó fizetési többlete ugyanakkor ennek az összegnek a felét sem fedezi majd.
A problémát a döntéshozók is látják, Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök szerint a külföldi hitelek komoly problémát jelentenek, a legnagyobb kihívást ugyanakkor a tőkekorlátozások enyhítése jelenti, melyek 2008 óta érvényben vannak. Úgy kellene lépni, hogy az emberek ne kezdjék el azonnal eladni izlandi koronájukat, mivel az a fizetőeszköz gyengüléséhez és az ország külföldi devizában felvett adósságának elszállásához vezetne. A külföldi hitelezőknek emellett mintegy 7,2 milliárd dolláruk ragadt Izlandon, melyet a tőkekorlátozások miatt nem vihetnek külföldre. Az ország kormánya azt szeretné elérni, hogy mintegy 461 milliárd koronányi (kb. 3 milliárd dollár), offshore pénzintézetek által tartott adósságot ezek a szervezetek írjanak le, elkerülendő a tőkekorlátozások utáni rohamtempójú eladást.
A tőkekorlátozások ugyanakkor abban is segítenek, hogy Izland racionálizálni tudja törlesztését a külföld irányába. Ezzel meg tudják őrizni a gazdaság és a fizetőeszköz stabilitását is.
