Rendkívül ingatag lábakon állnak a legnépesebb arab ország pénzügyei: Hoszni Mubarak volt elnök 2011. eleji megbuktatása óta 20 milliárd dollárral csökkent a devizatartalék, miközben több milliárd dollárral nőtt az állam tartozása a külföldi olajcégekkel szemben, az államháztartási hiány pedig csaknem elérte a hazai össztermék (GDP) 14 százalékát.

Mubarak utódja, Mohamed Murszi elnök - a Muszlim Testvériség mozgalom politikusa - kialkudott egy megállapodást az IMF-fel. Ennek értelmében a nemzetközi hitelért cserébe az egyiptomi kormány komoly megszorító intézkedéseket vállalt, adóemeléseket és a költségvetési kiadások negyedét fölemésztő állami ártámogatások csökkentését. A megállapodás végrehajtása azonban már nem kezdődött el.

A Muszlim Testvériséget elmozdították a hatalomból, és Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait összesen több mint 12 milliárd dollár támogatást ígért az új egyiptomi ideiglenes kormánynak, amely az olajdollárok birtokában elutasította az IMF ortodox receptjét.

A kabinet megfontolásai között valószínűleg előkelő helyen szerepel, hogy a kihirdetett menetrend szerint 2014 elején új parlamenti és elnökválasztást tartanak Egyiptomban. A kormány feltehetően ezért vetette el a megszorításokat, ehelyett augusztusban bejelentett egy 3,2 milliárd dolláros (710 milliárd forint) gazdaságélénkítő csomagot, amelyet később 4,25 milliárd dollárra (940 milliárd forint) bővített. Jövő év elejére egy újabb, 3,4 milliárd dolláros (755 milliárd forint) ösztönző csomagot tervez.

A pénzből többek között sok munkaerőt igénylő infrastruktúra-projekteket kezdenének el, emellett fölemelték a minimálbért és a nyugdíjakat. A gazdaságélénkítés jegyében az egyiptomi központi bank augusztus óta száz bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Derűlátó egyiptomi vállalkozók szerint jövőre, amint vége a politikai felfordulásnak, ismét beindul az egyiptomi devizabevételek két fő forrása, a turizmus és a közvetlen külföldi tőkebefektetések. Az egyiptomi idegenforgalmi miniszter közölte: reklámkampányt indítanak, hogy 2014-ben elérje a 13,5 milliót az Egyiptomba látogató turisták száma. Az utolsó "békeévben", 2010-ben 14,7 millióan jöttek, 2011-ben már csak 9,8 millióan.

Ha a különút nem válik be, az új egyiptomi kormány súlyos helyzetben találhatja magát, és kénytelen lesz újra a gazdag öbölállamokhoz fordulni. Ez azonban nem mehet a végtelenségig. "Senki nem élhet hosszú távon segélyből. Ez fenntarthatatlan (lenne)" - ismerte el Serif Számi, az egyiptomi pénzügyi felügyeleti hatóság elnök.