Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A rendelet a tervek szerint jövőre, március 15-én lép hatályba, tehát része annak a jogszabálycsomagnak, amely az új Polgári törvénykönyvhöz kapcsolódik.
Az uniós jogban – amelyen a rendelettervezet is alapul – a fogyasztó mindig magánszemély, az általa valamely vállalkozással kötött szerződés pedig a fogyasztói szerződés.
A tervezet előbb a hagyományos fogyasztói szerződésre határozza meg azt, hogy a megkötése előtt a vállalkozás milyen tájékoztatást köteles adni a fogyasztónak. Ilyen például az adóval növelt bruttó vételár, a teljesítési határidő, a fuvarozás, illetve az is, hogy a vásárolni kívánt szoftver miképpen működik együtt a hardverrel – illetve ennek a fordítottjáról is.
A másik változat az, amikor – a jog szóhasználatával – távollevők kötnek egymással fogyasztói szerződés. Ide tartozik például a telefonos és az internetes vásárlás. Ilyenkor a vállalkozásnak arról is tájékoztatni kell a szerződéskötés előtt a jövendő ügyfelét, hogy mennyibe kerül a közöttük levő kapcsolattartás.
