Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A fővárosi dohányosok 60 százaléka elégedett, a községekben élők 55 százaléka elégedetlen a trafikrendszerrel - derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kutatásából. A boltok kialakításával és felépítésével a válaszadók 38 százaléka teljes mértékben, 33 százalék többé-kevésbé, 12 százalék pedig kismértékben elégedett. Az elégedetlenek aránya 17 százalék a kutatás szerint.
A vásárlások gyakorisága szerint a tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy ritkábban, de alkalmanként nagyobb mennyiséget vásárolnak a dohányosok, azaz az új kiskereskedelmi hálózat a vásárlási szokásokat is befolyásolja. A hetente vagy ennél ritkábban vásároló fogyasztók körében az elégedettség 70 százalék körül mozog, míg a heti többször vásárlók esetében ez az arány 50 százalék alá esik vissza, a naponta többször vásárlók 56 százaléka pedig már elégedetlen a dohányboltok elhelyezkedésével.
A válaszok alapján az átlagos vásárló hetente egy vagy több alkalommal, általában egyszerre egy doboz cigarettát vásárol, 500-1000 forintot hagyva a boltban – állapította meg a BGF. A magasabb jövedelemmel rendelkezők inkább hetente egy-egy alkalommal vásárolnak, míg az alacsonyabb keresetűek gyakrabban költenek dohánytermékre. A ritkábban vásárlók egy vásárlás alkalmával ugyanakkora mennyiségben költenek cigarettára, mint a náluk gyakrabban vásárlók, tehát kevesebbet dohányoznak.
A dohánytermékek után a második legkedveltebb fogyasztási cikkek az alkoholos termékek (17 százalék), melyeket az üdítők (10,5 százalék) és a kávé (9,5 százalék) követ. A dohányzók 59 százaléka cigarettán kívül nem vásárol mást a trafikokban. Ugyanakkor a felmérésből kitűnik, hogy a nemdohányzók egy része (11 százalék) rendszeresen vásárol a dohányboltokban nem dohányipari terméket.
Az új hálózat kialakításával a törvény egyik legfőbb célja a dohányzás visszaszorítása. Azonban a válaszadók 69 százaléka gondolja úgy, hogy ezzel a szigorú tiltással nem lehet huzamosabb ideig a fiatalkorú dohányzását visszaszorítani. A megkérdezett 19 és 25 év közöttiek 44,8 százaléka, a 26 és 35 év közöttiek több mint a fele véli úgy, hogy a nemzeti dohányboltok kialakítása egyáltalán nem befolyásolja a dohányfogyasztást, viszont a 36 és 50 év közöttiek 73 százaléka változásra számít.
